Belföld

2014-07-29 11:01:00

Norvég pénzek: bocsánatot kért az államtitkár

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára az ATV-ben ült le vitázni az egyik kormány által kritizált civil szervezet, az Autonómia Alapítvány vezetőjével.

Az ATV Hírvita című műsorában a Norvég Civil Támogatási Alapról vitázott Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára és a pénzek elosztásáért felelős konzorcium egyik alapítványának, az Autonómia Alapítványnak az igazgatója, Nun András.

A Kehi ellenőrzési jogköréről szólva Csepreghy elmondta, a kormány és a norvég fél egyeztetett egymással, „azonban nem vagyunk egy állásponton”. Az államtitkár felidézte, az előző programozási időszakban, az elmúlt 5 évben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) volt ellenőrzési jogköre, ezt a jelenlegi támogatási időszakból azonban kivonták.

„Bármennyire is sajnálatos, tudomásul kell venni, hogy Magyarországon a magyar törvények alapján kell működni és a magyar törvények alapján a közpénzek esetében a Kehinek van joga vizsgálódni”- üzent a politikus azoknak, akik vitatják a Kehi-vizsgálat jogosultságát.

A Norvég Alap és az EGT Alap két pénzügyi alap, melyet Izland, Liechtenstein és Norvégia hoztak létre. Mivel a három ország nem tagja az EU-nak, de a közösség gazdasági előnyeit élvezik, az alapokon keresztül vesznek részt a kontinens gazdasági és társadalmi egységesülésének költségeiben és a hátrányosabb helyzetben lévő államok felzárkóztatásában.

Nun András erre reflektálva azt mondta, véleményük szerint a Norvég Civil Támogatási Alapból érkező támogatás nem közpénz és ezt államközi szerződés biztosítja Magyarország számára. „A két állam közötti szerződés kiköti, mely szervek vizsgálhatják ezeket a pénzeket”- fogalmazott az Autonómia Alapítvány igazgatója. Hozzátette: „természetesen lehet jogvita a két állam között, csak azt gondolom, hogy a kulturált és barátságos ügyintézés azt kívánná, hogyha jogvita van, először azt lezárják a felek, nem pedig izomból nekimennek az alapnak”.

Csepreghy Nándor felidézte, a vita gyökere 2012-re vezet vissza, amikor az Ökotárs Alapítványt és partnereit kiválasztotta a norvég fél az alapkezelői feladatokra. „A kormány már akkor vitatta a kiválasztás körülményeit”- mondta, majd arról beszélt, hogy volt egy nyílt, kétfordulós pályázat, amelynek során az első körben 8 szervezet pályázott az alapkezelői feladatokra. Az államtitkár elmondása szerint az első körben, amikor a pályázókat értékelték, anélkül, hogy bármiféle érdemi anyagot benyújtottak volna, hét pályázót indoklás nélkül zártak ki, így egyedül az Ökotárs Alapítvány maradt állva a második fordulóra és végül nyert is.

Egy államközi szerződés alapján 12 programterületen finanszíroz a Norvég Alap Magyarországon pénzeket. A Norvég Alapon belül van a Norvég Civil Támogatási Alap és annak a kifizetéseiben és pályáztatásában vesz részt egy külső szervezet. Ez a kormány által sokat kritizált és LMP-s kapcsolatokkal vádolt Ökotárs Alapítvány.

Csepreghy hozzátette: az alapítvány kiválasztásán túlmenően a pályáztatások napi működésében is látott a kormány olyan dolgokat, amelyek „az aggályaikat csak erősítik”.

Nun András elmondta, négy alapítvány közösen pályázott 2012-ben és a kizárt hét pályázó „között nincs másik olyan, amelyik valaha is osztott volna olyan nagyságrendű pénzeket, amekkorát mi kezelünk. 4 milliárd forintról beszélünk itt”- magyarázta az Autonómia Alapítvány igazgatója, majd hozzátette: az együtt pályázó négy szervezet 25 éve oszt pénzeket, nekik megvan a szükséges referenciájuk ehhez a munkához.

A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatkezelője 2007 óta egy négyfős civil konzorcium (Ökotárs Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Kárpátok Alapítvány). A norvégok 2010-ben újra megpályáztatták a lebonyolítást a következő finanszírozási időszakra (2009-2014), és ezt ismét ez a konzorcium nyerte.

A műsorban egyébként Csepreghy elnézést kért, amiért korábban azt nyilatkozta, hogy "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletek" kezelik a Norvég Alap nyújtotta támogatást. „Bocsánat, a szélhámos gittegyletet valóban szerencsétlen volt nekem megfogalmaznom, mert elvitte a vitát egy olyan személyeskedésbe, ami teljesen felesleges volt”- mondta az államtitkár.

Arról is beszélt, hogy a Norvég Alappal kapcsolatos vitából a kormány nem fog kihátrálni. „Le fog zárulni a Kehi vizsgálat szeptember közepén, végén és lesz egy tiszta helyzet, ami azt fogja mondani, hogy vagy újra tudjuk tárgyalni Norvégiával ezeket a feltételeket, vagy nem”- magyarázta Csepreghy, majd hozzátette: a miniszterelnöktől azt a tájékoztatást kapta, hogy időközi jelentések alapján fennáll az a gyanú, amit szerintük az Ernst&Young jelentése is megerősített, miszerint „büntetőfeljelentést kell a kormánynak tennie” az ügyben.

Van egy vizsgálati anyag, amely a pénzek felhasználását ellenőrizte, de ennek egyelőre csak részleteit hozták nyilvánosságra. A kormány szerint ebben olyanok állnak, hogy a konzorcium vezetője a szakmai anyagok értékelését követően pontozott át különböző pályázati anyagokat, vagy előfordult olyan is, hogy a kisebb pontszámot nyert pályázatok nyertek pénzügyi támogatást, a magasabbak nem. A kormány szerint, ha beigazolódnak ezek az állítások, a kormánynak büntetőfeljelentést kell tennie.

Nun András elmondta, hogy az Ernst&Young jelentéséből a kivonatot a Kehi-nek adták át, az pedig valamilyen úton-módon megjelent a sajtóban is. „Nekünk nincsen a birtokunkban más, ha valahol van, akkor nyilván a norvég félnél van”- tette hozzá. Az Ernst&Young-ot a kormány is megkereste, de titoktartásra hivatkozva nem adták át a jelentést.

Nun a műsorban elmondta, hogy a norvég és a magyar állam között született megállapodás értelmében sem a norvég, sem a magyar állam nem kapja meg a pályázatokat, az üléseken pedig csak megfigyelői státuszban vesznek részt. Az anyagokat egyedül a konzorcium kapja meg. „Önök aláírták, hogy ezzel a korlátozott jogkörrel fognak ebbe belemenni”- mondta Csepreghynek.

Az államtitkár közölte: a kormány éppen ezért kezdeményezte, hogy módosítsák a szerződést, hogy „valóban teljes transzparencia mellett lehessen a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeit felhasználni, mert azt tapasztaljuk, hogy Magyarországra érkezik nagyjából 4 milliárd forint ennek a projektnek a keretében és ezt a programterületet egy jól körülhatárolható politikai aktivista kör sajátítja ki magának és zárnak ki több száz, adott esetben ezer civil szervezetet a forrásokból”.

Szóljon hozzá:

atv.hu

<

További belföldi híreink