Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-07-11 13:28:00

Lex-Közgép: járulékot szedhetnek Lázárék?

A cáfolatok ellenére zavarosak a kormánypárti politikusok útépítő-különadóról szóló nyilatkozatai: mindig hagynak egy kommunikációs kiskaput, ami arra utal, hogy valami sarc féle azért készülhet a Miniszterelnökségen.

Az Európai Bizottság állítólag 500 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósított magyarországi útépítés vizsgálatát rendelte el. Ha szabálytalanságokat talál, akár 100 milliárd forintos bírságot is kiszabhat. Lázár János a TV2 híradójában azt mondta, egyelőre nem tudja megmondani, hogy ennek mi lesz a következménye az 500 milliárdos beruházásban részt vevő útépítő cégekre nézve. „A magyar kormánynak elsődlegesen az a célja, hogy megvédje a magyar adófizetőket és megvédje a magyar cégeket. Ezt a védelmet nem tervezzük kiterjeszteni a külföldi cégekre” – tette hozzá a politikus. A helyzet az, hogy Bizottság nem a cégeket akarja büntetni, hanem az államot, ezért érdekes, hogy Lázár miért beszél arról, hogy a magyar cégeket – ellenben persze a külföldiekkel – megvédik majd.

Mint emlékezetes, szerdán több internetes portál írt egy olyan törvényjavaslatról, amely szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól. A sajtóban olyan vélekedések is megjelentek, miszerint az akció egyik célpontja a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos, akinek érdekeltégébe tartozik az egyik legnagyobb útépítő cég, a Közgép. Becslések szerint, ha bevezetnék az útépítő adót, a „Lex Közgépet”, akkor az 20, de akár 30 milliárd forintba is „fájhatna” Simicska cégének.  

A Kormányzati Információs Központtól szerdán azt közölték, hogy a kormány nem tervez különadót kivetni az útépítő cégekre. A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben résztvevő cégek betartották-e az uniós szabályokat – tették hozzá. A KIF közleménye is azonban hagyott egy kiskaput, miszerint – idézzük – „az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára”.  Tehát magyarra fordítva: járhat következménnyel az EB döntése a magyar építőipari cégekre.

Ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a döntéshozók, illetve a kedvezményezettek hibáztak, amikor az uniós szabályoknak nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott Magyarország az útépítéseknél az aszfaltkeverők esetében, a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba, nyilatkozta a VG.hu-nak a Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség helyettes államtitkára.  Ez a nyilatkozat már konkrétan azt mutatja, hogy közös teherviselés is szóba került.

A bírált gyakorlat, amely szerint az útépítéseken csak azok a cégek biztosíthatták az aszfaltot, amelyek ötven kilométeren belül telephellyel rendelkeztek, nagyjából 570-600 milliárd forintnyi beruházást érint Csepreghy szerint. Az esetleges korrekció összegét a politikus 60-90 milliárd forintra becsülte, hangsúlyozva, az összeg nem vész el, más pályázatok támogathatók belőle. Erre 2015 végéig van mód.

Brüsszel vagy Lajos?

Azt egyelőre senki nem tudja, hogy tényleg Brüsszel emelt kifogást, vagy Simicska Lajos érdekeltségeit akarja megsarcolni a kormány az útépítő cégek visszamenőleges adóztatásával, kezdte a választ megkeresésünkre Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. volt elnök-vezérigazgatója.

Ha tényleg az unió emelt kifogást, akkor érdemes visszatekinteni 2006-ig, amikor Reményik átvette a NIF vezetését. Elmondása szerint érkezése előtt valóban szerepelt az útépítési tenderekben az a feltétel, hogy a nyertesnek rendelkeznie kellett aszfaltkészítő üzemmel az építési területtől számított 20-30-50 kilométeren belül. És ez valóban versenykorlátozó volt, hiszen ilyen üzemmel csak a cégek bizonyos köre rendelkezett.

2006-ban azonban változtattak a kiírásokon: lehetővé tették mobil aszfaltkészítő üzemek működtetését. Ennek a feltételnek minden számottevő cég képes volt megfelelni, így Brüsszel már nem emelhetett kifogást versenykorlátozásra hivatkozva. És 2006 és 2010 között nem is emelt, mondta Reményik.  

Ha most tényleg uniós kifogás miatt került veszélybe 60-90 milliárd forint, akkor Reményik szerint elképzelhető, hogy ennek hátterében az áll, hogy az Orbán-kormány idején kivették a tenderekből a mobil aszfaltkészítő üzem alkalmazásának lehetőségét. A NIF egykori vezetője szerint erre utal, hogy Lázár János összesen 500-600 milliárdnyi uniós pénzről beszélt, ami az utóbbi egy-két év költése lehet, hiszen Reményik idejében évente 300-350 milliárdot fordítottak útépítésre.       

És ezt így, hogy?

Egy nagy építőipari cég vezető munkatársa szerint az iparágban azt hámozták ki Csepreghy Nándor nyilatkozatából, hogy kormánykörökben a visszamenőleges adó helyett valamilyen járulékon törik a fejüket. Forrásunk azt mondta, hogy a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban minden esetben észlelnek valamilyen kiskaput, ami arról szól, hogy ha az Európai Bizottság megbünteti Magyarországot, akkor annak a terhét – részben, vagy egészben – valamilyen technikával az útépítőkre terhelik.    

Lázár János arról is beszélt, hogy „a magyar útépítőket védenék, a külföldieket azonban nem”. Forrásunk ezt úgy értékelte, hogy a politikus nincs tisztában a piac szereplőinek jogi státuszával, hiszen mindegyik szereplő magyar bejegyzésű cég, amelyek Magyarországon adóznak, magyar menedzsmenttel, magyar alkalmazottakkal működnek. A közelmúltban próbálkozott egy szlovák cég belépni a magyar piacra, de nem sikerült neki. „Csak általános szabályokkal lehet törvényeket meghozni, például a bankszférában hozott döntések, így a végtörlesztés egyaránt érintette a magyar OTP-t, és az amúgy magyar ERSTE-t, még ha az osztrák többségi tulajdonú. Jogilag a magyar ERSTE magyar cég. Hasonlóan az útépítők is. Ha a tulajdonosok származása között próbálnak különbséget tenni, ami részvénytársaságok esetében bonyolult kérdés is, az biztosan nem megy át az európai jogrendszer rostáján” – magyarázta a forrásunk.

Nem lehet visszamenőleg adóztatni

„A cégek abszolút ártatlanok, a közbeszerzési kiírásban nem szerepeltek azok a feltételek, amiket most az EU hiányol.” – nyilatkozta az ATV Híradójának Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő.  Bár hivatalosan a kormányzat nem tervez ilyen adót bevezetni, ha mégis lenne pluszteher, az akár működésképtelenné is tehetne cégeket. Az adószakértő szerint egyébként sem lehet visszamenőleg adóztatni, hiszen azt egy, a jelenlegi kormány által 2012-ben elfogadott, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabály is tiltja. „Ez a törvény azt mondja, hogy a jogszabály kihirdetését megelőző időszakra vonatkozóan, új fizetési kötelezettség, vagy többletfizetési kötelezettség nem állapítható meg ” – emelte ki Vámosi.
Ajánlom

További belföldi híreink