Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-03-24 16:35:00

Surányi: Drasztikus drágulás jöhet

2001-ben, vagyis az első Orbán-kormány időszakának második felében vett rossz irányt Magyarország gazdaságpolitikája, vélekedtek szakértők az ATV Szabad szemmel című műsorában. Surányi György korábbi jegybankelnök és Lengyel László, a Magyar Pénzügykutató Zrt. elnöke egyaránt úgy látja, 2001-től kezdve a magyar gazdaságpolitika a korábbi, egyértelműen exportra, befektetésre, beruházásra épülő és a nyugat felé forduló piacgazdálkodásról elkezdett áttérni egy fogyasztásvezérelt, a befektetéseket ellentétes irányba fejlesztő politikára, és egy állami osztogatásra.

Lengyel László szerint mindezt Medgyessy Péter is folytatta a jóléti rendszerváltás programjával, majd 2006-tól kezdve a Gyurcsány-kormány valamelyest próbálta ezt visszafogni, Bajnai pedig végül igyekezett ezt a hibás gazdaságpolitikát ellensúlyozni. A 2010-ben megkezdett orbáni unortodox gazdaságpolitika pedig nem hogy megállította volna ezt a romlást, hanem tovább vitte lefelé - fogalmazott a közgazdász, aki szerint Orbánék pontosan tudták, hogy hova vezet amit csinálnak, vagyis az elmúlt négy éves időszak kapcsán már teljesen tudatos gazdaságpolitikai hibákról beszélhetünk.

Surányi György a monetáris politika, vagyis a jegybank felelősségét hangsúlyozta, amely a kamatok indokolatlan és fenntarthatatlan növelésével olyan mértékben erősítette a forintot, amely végül a devizahitelek elszaporodásához vezetett, fenntarthatatlan pályára taszítva ezzel a magyar gazdaságot. Megjegyezte, 2001-ig az MNB tudatosan ellenállt annak, hogy belföldi jövedelemtulajdonosok devizában üzletelhessenek egymással, ám ezt a korlátot 2001-ben a parlament teljes támogatásával, az MNB kezdeményezésére eltörölték, ez nyitotta meg a jogi lehetőségét annak, hogy egyáltalán devizahitelezésről beszélhetünk. Mindenesetre a problémát nem lehet úgy megoldani, hogy mindenki száraz lábbal jöjjön ki belőle - fogalmazott a volt jegybankelnök, aki szerint a probléma kialakulásában a mindenkori kormányoknak, a Nemzeti Banknak, a bankfelügyeletnek, a kereskedelmi bankoknak és az ügyfeleknek is felelőssége van, ezért ebből a helyzetből csak együttes, koordinált megállapodásokkal lehet kijönni, nem pedig úgy, hogy csak az egyik félre terheljük a költségeket. Az elmúlt négy év ilyen szempontból a legkevésbé sem volt optimális, hiszen azoknak a helyzete javult, akiknek 80 százalékban nem volt erre szükségük, ugyanis itt nagyrészt magas jövedelemmel rendelkező családokról van szó, akiknek a javára rendkívül nagy jövedelemátcsoportosítás történt.

Mindemellett Lengyel és Surányi is bírálta a gyenge forint-árfolyamot, amely szerintük növeli az államadósságot, növeli a devizahitelesek terheit, és lényegében kizárólag negatívan érinti a magyar gazdaságot. Surányi szerint ahogyan tíz éven keresztül az erős forint, úgy most a gyenge forint is óriási károkat okoz, aláássa a befektetői bizalmat, valamint stagnál a fogyasztás, és stagnálnak a beruházások is.

Surányi úgy véli, ha tartósan marad a 310 körüli forint-euró árfolyam, akkor előbb-utóbb az import át fog árazódni, ennek következtében pedig a különböző fogyasztási cikkek olyan mértékben fognak drágulni, amely a családok számára több kiadást jelent majd, mint amennyit mondjuk öt rezsicsökkentés csökkentene a terheiken. Ha pedig a devizahiteleket nem vezetik ki a rendszerből, akkor vagy a bankrendszer fog tönkremenni, vagy ötszázezer család kerül még nehezebb helyzetbe - tette hozzá. Mindkét szakember úgy véli, hogy ha a Fidesz folytatná a kormányzást, és az eddigi politikát folytatná, akkor ez még tovább rombolná a befektetők bizalmát, és az ország egy olyan lassú növekedési pályára állna, amely képtelen lenne az előttünk álló társadalmi-szociális problémák enyhítésére.

Lengyel László hozzáfűzte, ha a Fidesz folytatja a kormányzást, akkor kénytelen lesz befejezni a rezsicsökkentést, ráadásul minden bizonnyal kiigazító intézkedésekre is szükség lesz. Az ellenzék kormányra kerülése esetén pedig ugyanúgy vissza kell szerezni a külföldiek bizalmát, ami korántsem lesz egyszerű feladat, véli a közgazdász.

atv.hu / J. I

Ajánlom

További belföldi híreink