Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-02-11 06:25:00

Más intézményt javasol a Sorsok Háza helyett a Mazsihisz

A józsefvárosi Sorsok Háza helyett a magyar-zsidó együttélést bemutató intézményt hozna létre a Mazsihisz - derül ki a szervezet vezetőség által Orbán Viktor kormányfőnek írt levélből, amelyet a kormányzati portál tett közzé hétfőn.

A Heisler András elnök, Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközségek elnöke és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató által jegyzett levél szerint a zsidó közösség aggodalommal tekint a Sorsok Háza megvalósulására, helyette egy olyan intézmény megvalósítását javasolják, ahol a magyar-zsidó együttélést, a magyar és a zsidó kultúra szimbiózisát, a közösen létrehozott értékeket mutatnák be.

Egy ilyen intézmény és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont kettőse nemcsak a világégés tragédiáját, hanem azt is képes lenne bemutatni, milyen értékek jöttek létre a magyar nemzet számára, s milyen értékeket adott egymásnak a magyarság és zsidóság - fogalmaztak. Jelezték: hasonló regionális intézmény létrehozásán dolgoznak például Gyöngyösön is.

Mint írták, a holokauszt emlékévvel összefüggő kormányprogramban szerepel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása, s abban méltón helyen lenne az Együttélés Házának. Ez lehetne a módszertani és oktatási központja egy országos hálózatban működő Együttélés Házak rendszerének - tették hozzá.

A Mazsihisz kitért arra is: a józsefvárosi projekt elhagyása jelentős megtakarítással járna, amiből a Páva utcai központ technikai felújítása mellett az Együttélés Házára is jutna forrás.

A levélben azt is jelezték, hogy párbeszédet szeretnének kezdeményezni a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékműről is, mert álláspontjuk szerint a szobor által közvetített üzenet árt Magyarországnak. Megjegyezték, hogy az aggályokat megerősíti a Magyar Tudományos Akadémia egységes állásfoglalása és a német kisebbség véleménye is. A szervezet segítségét ajánlotta a miniszterelnöknek a külföldön és belföldön generálódott viták lezárásában.

A Mazsihisz közgyűlése vasárnap döntött úgy, hogy egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. Arra kérték Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke az ATV Szabad szemmel című műsorában vasárnap este elmondta, hogy a közgyűlésen nem bojkottot hirdettek, hanem egy párbeszédet kezdeményeztek, melynek a keretét jelölték ki, mivel a közgyűlésig a kormánynak felvetett problémákkal kapcsolatban érdemi javaslatot nem kaptak. Hozzátette: a felvetett problémák csak néhány a sok közül, a Mazsihisz azt szeretné, ha a kormány emlékezetpolitikájában lenne változás.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn sajnálatát fejezte ki a Mazsihisz döntése miatt. A miniszter szerint a Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől való elzárkózás rövid távú gondolkodásmódra vall.

A miniszter a Szabad szemmel című műsorban a múlt héten a Szabadság térre tervezett emlékművel kapcsolatban elmondta, hogy véleménye szerint nincs olyan emlékmű, ami mindenkinek tetszik, ezért ezt a kérdést a művészet kategóriájába sorolná, szerinte nem politikusoknak kellene róla vitatkozni. Komoly félreértésnek nevezte, hogy sokan német megszállás emlékművének nevezik a szobrot, mivel az a náci megszállás emlékműve.

A tervezett szoborról elmondta, hogy Gábriel arkangyal „közös zsidó-keresztény ős. Isten küldötte a zsidó és a keresztény vallási irodalomban is”. Balog közölte, hogy hivatalos magyar álláspont ma már az, hogy „a zsidók deportálásában és elpusztításában a magyar államnak megkérdőjelezhetetlen szerepe van”, csakúgy mint a németnek. A deportálásokért 100 százalékban felelős a német állam és 100 százalékban a magyar állam is felelős- jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy szerinte miről szól az emlékmű. „Vannak olyan áldozatok, akik a német megszállással szemben is felléptek. Kivégzések, letartóztatások voltak. Több ezer magyar és magyar zsidó ember a megszállást követően került abba a helyzetbe, hogy az életét kockáztatta akkor, ha a magyar állam függetlenségét vagy épp honfitársait védte”- magyarázta a miniszter, aki szerint meg kell emlékezni erről is, azonban „olyan abszurddá” vált ez a vita, hogy „most már arról szól, hogy volt-e egyáltalán német megszállás”.

Balog hozzátette: a szobor felállításával kapcsolatban a kormány döntésével fog egyetérteni, melyet a miniszterelnök fog meghozni. „Ezt el fogom fogadni és támogatni fogom”- tette hozzá.

atv.hu / MTI

(nyitókép: jozsefvaros.hu)

További belföldi híreink