Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-01-20 06:16:00

Szakály megköveti azokat, akiket megsértett, de nem mond le

A Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a napokban azt mondta: az 1941-es, Kamenyec-Podolszkba történt első deportálás inkább idegenrendészeti eljárás volt.

Szakály Sándor történész az MTI-nek adott pénteki interjújában azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.
   
E kijelentése miatt a Demokratikus Koalíció közleményben követelte a kormánytól, hogy vonja vissza Szakály Sándor kinevezését, és a történész kövesse meg a magyar zsidóságot. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnap adott ki közleményt, követelve Szakály Sándor lemondását.

Krausz Tamás történész az ATV Szabad Szemmel műsoárban Szakály Sándor előtt szerepelve annyit mondott, hogy szélsőjobboldali provokációnak tartja a történész kijelentését, miszerint idegenrendészeti intézkedés volt a Kamenyec-Podolszkba történő deportálás. Krausz azt mondta, hogy ez a megnyilvánulás Szakály részéről beleillik abba a trendbe, melynek célja, hogy Horthy Miklóst erkölcsi értelemben felmentsék a holokausztban játszott felelőssége alól.

Szakály Sándor vasárnap az ATV Szabad Szemmel műsorában közölte, ő arról beszélt, hogy az 1930-as években Európa számos országában, így Magyarországon is, hontalan vagy állampolgárságuktól megfosztott zsidók éltek. Magyarországon 1941-ben körülbelül 15-35 ezer Szlovákiából, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából menekült zsidó volt, akiknek az állampolgársága bizonytalan volt.
   
Randolph L. Braham történészt idézve azt mondta, hogy a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság megfogalmazott egy olyan igényt, hogy minden kétes állampolgárságú egyént ki kell utasítani Kárpátaljára, és át kell tenni a kelet-galíciai német hatóságokhoz.
   
Hangsúlyozta: ez lépés nem volt emberséges, a tragédia következménye, hogy 11-18 ezer Magyarországon lévő, alapvetően hontalan vagy állampolgárságát bizonyítani nem tudó embert "tesznek át" Galíciába, ahol ukrán és német milicisták illetve csapatok legyilkolják őket.
   
A nyilatkozata kapcsán azt mondta: "akit ezzel megsértettem, én megkövetem". Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt - tette hozzá Szakály Sándor.
   
Mint mondta, 1941-ben azokat az embereket Magyarországról "kitoloncolták", és "sajnálatos módon halál lett a sorsuk". "Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket" - fogalmazott.
   
Megjegyezte azt is, hogy amint a magyar hatóságok tudomására jutott, mi történik ott, akkor az emberek egy részét visszafogadták és a kitoloncolást felfüggeszttették.
   
A történész szerint szakmai kérdésről van szó, amely - mint mondta - "sajnos politikai konstellációba került". Nyilvánvalóan én tévedhettem ebben a dologban, semmilyen szándékosság nem volt benne - tette hozzá.
   
Szakály Sándor közölte, nem gondolja, hogy le kellene mondania a főigazgatói posztról. Elmondta azt is, hogy nem vesz részt a holokauszt megemlékezéshez kapcsolódó konferencián, amelyen előadása is lett volna, mert úgy gondolja: az a helyes, ha személye vagy a nyilatkozata körül ilyen vita alakult ki, akkor ne szólaljon meg a holokauszt-konferencián.
   
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "bűntudatom nincs, mert nem követtem el bűnt az én felfogásom szerint. Lehet, hogy tévedtem".

atv.hu / MTI 

További belföldi híreink