Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-12-16 07:38:00

Politikai értelemben megszűnik a népszavazás intézménye

A népszavazásról szóló törvény módosítása megkönnyíti a referendum kezdeményezését, de lehetetlenné teszi, hogy a szavazás érvényes és eredményes legyen – állítja Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint a módosítás az önkényes jogalkalmazásnak nyit teret.

Két év szünet után december első hetében ismét a parlament elé került a jogszabálytervezet, melyet 2014 januárjáig életbe kíván léptetni a kormány. A javaslatot először 2011 júniusában nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, de annak tárgyalását felfüggesztették. A tárca indoklása szerint a módosítás célja a „komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése” és a jogorvoslati lehetőségek erősítése volt, ám ez a Cser-Palkovics András által szignált javaslaton nem szerepel. Ahogyan arra Tóth Zoltán is felhívja a figyelmet, a módosító javaslathoz fűzött indoklás a pusztán a javaslat általánosabb megfogalmazását tartalmazza. „Nem lehet következtetni a jogalkotó szándékára, hiszen ez a szándék nincs megfogalmazva” – nyilatkozta az atv.hu-nak Tóth, aki szerint a javaslat tartalma éppen szembe megy a kabinet által megfogalmazott állításokkal: kezdeményezni könnyebb, sikeres népszavazást tartani viszont sokkal nehezebb lesz.

plakát a népszavazásról 2008-banPlakát a népszavazásról 2008-ban

Ha a népszavazás módosításáról szóló javaslat hatályba lép, akkor gyakorlatilag lehetetlenné válik, hogy érvényes és eredményes legyen a referendum – jelentette ki a választási szakértő. Az érvényességi feltételek módosítása ugyanis olyan helyzetet teremt, ami csak egyszer, 1989-ben, a „négyigenes népszavazáson” fordult elő Magyarországon. Az új jogszabály azt írná elő, hogy 50 százalék plusz egy fő kell az érvényes országos referendumhoz, ami a határon túli magyarok szavazati jogával együtt nagyjából 4,2 millió ember részvételét jelentené a népszavazáson. A korábbi törvény a választásra jogosultak negyede plusz egy fő részvétele mellett már érvényesnek tekintette a referendumot.

Módosulna és szigorodna a népszavazási kezdeményezés elindítása is: egy ember már nem nyújthat be ilyen indítványt, csak legalább 20 – de legfeljebb 30 – másik honpolgár támogatásával. A jogalkotó így szeretné kiszűrni a „komolytalan” kérdéseket. Továbbá azzal, hogy a népszavazásra javasolt kérdés megfogalmazásának már nem csak egyértelműnek, de illendőnek is kell lennie: „A népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazhat szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést” – került be a tervezetbe, miután az egyik beadványban szereplő „seggnyalás” szó annyira felkavarta a választási bizottságot, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordult. A Nemzeti Választási Bizottság kérdése így hangzott: személyiségi jogokat sért-e ez a megfogalmazás. S hogy a többi obszcén kifejezéssel már ne legyen ilyen probléma, a jogalkotó gondoskodott az ilyen tartalmak időbeni eltávolításáról.

tóth zoltánTóth Zoltán

Ennél fontosabb és jelentősebb változás azonban, hogy a fellebbezés menetrendje is megváltozik: a jogorvoslatot végző szerv a törvény életbe lépése után már nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria lesz (Erről rendelkezik a 30. §.) Magyarán nincs olyan intézmény a rendszerben, ami elvégezhetné az alkotmányossági kontrollt. Ha felülvizsgálati kérelem érkezik az Országgyűlés népszavazást elrendelő vagy elutasító határozata után, akkor az a korábbi gyakorlattal szemben mostantól nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria asztalára kerül. Így ad absurdum népszavazás útján az Alaptörvény rendelkezéseivel nem harmonizáló praxis is életbe léphet – már ha sikerül több mint 4 millió ember szavazatát megszerezni.

Egy referendum megtartása 4 milliárd forintot jelent a költségvetésnek, éppen annyiba kerül, mint egy országgyűlési választás. Ha a választási kedv nem növekszik jelentősen a következő hónapokban (és a népszavazásokon való részvétel minden alkalommal az országgyűlési választásokon mért adatok alatt marad), minden referendum biztos pénzkidobás lesz. Persze érvelhetnénk azzal, milyen sokszor 4 milliárdot spórol az állam azzal, hogy értelmetlenné teszi ezt a jogintézményt – jegyezte meg felvetésünkre a választási szakértő.

Politikai értelemben megszűnik a népszavazás intézménye – foglalta össze kérdésünkre az új jogszabály adta lehetőségeket Tóth Zoltán. Jogi értelemben természetesen nem tűnik el ez az intézmény, de teljesen kiüresedik, ha ez a jogszabály hatályba lép.

2008-ban óriási ellenzéki siker volt a népszavazás

Magyarországon legutóbb 2008-ban tartottak országos népszavazást, akkor azt a Fiddesz-KDNP kezdeményezte a vizitdíjról, a tandíjról és a kórházi napidíjról. Az akkor ellenzékben lévő pártok kampánya nyomán "háromigenes népszavazásnak" is nevezett referendum végül nem várt magas részvétellel és mindhárom kérdésben az igenek 82 százalék körüli győzelmével zárult. A népszavazásnak tartását támogatta. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. A népszvazást követően néhány héttel felbomlott az MSZP-SZDSZ koalíció.

atv.hu, Braun Anna

További belföldi híreink