Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-11-06 08:16:00

Bölcskei is tiszteli Horthyt

A reformátusok között belharc robbant ki a vasárnapi Horthy-szobor avatással kapcsolatban, azonban nem a kormányzó személyéről folyik a vita, csupán arról, hogy szabad-e politikai rendezvényt tartani egy templomban. Az atv.hu-nak nyilatkozó KDNP-s politikus szerint Horthy kiemelkedő történelmi személy volt. Vele ellentétben Romsics Ignác történész szerint vitathatatlan a felelőssége a deportálásokban és Magyarország hadbalépésében.

Varga László KDNP-s országgyűlési képviselő szerint szobornak nincs ugyan helye egy templomban, Horthy Miklóst ugyanakkor „kiemelkedő alaknak” tartja. „Két véleményem van. Egyfelől nem hiszem, hogy református templomban vagy annak előterében helye lenne ilyen szobornak, egyáltalán: politikus szobrának. A másik véleményem arra vonatkozik, ha Horthyról kérdez engem. Horthynak lehet helye a magyar történelmi alakok között”- nyilatkozta az atv.hu-nak a vasárnapi szoboravatásról Varga László. A KDNP-s országgyűlési képviselő szerint hétfőn a Parlamentben is elhangzott és Raffay Ernő történész a TV-ben is kifejtette, hogy „Horthynak köszönhető, hogy Közép-Európában a legtöbb zsidó – magyar zsidó – élte túl a II. világháború szörnyűségeit, amiket a zsidó ellen elkövettek, mert ameddig tudta, húzta a zsidók deportálását”. Hozzátette: volt egy pont, ami után már nem tudta húzni az időt.

A négy zsidótörvény és a numerus clausus aláírására vonatkozó kérdésre Varga úgy válaszolt, hogy aláírta ugyan Horthy őket, „de olyan történelmi helyzet volt” és „egy cselekedete alapján nem lehet egy egész embert megítélni”.

„Trianon után Horthy Magyarországot talpra állította, az egész nemzetet egyberázta, a húszas évek második felében és a harmincas években, egészen a háború kitöréséig volt egy építkezés, rend és biztonság volt az országban. Ez is része a Horthy-korszaknak”- mondta a képviselő, aki szerint nem volt olyan hatalma a kormányzónak, hogy megakadályozza a deportálásokat. „Annyi hatalma volt, amennyit a németek megengedtek neki. Mint Antallnak az oroszokkal szemben”- fogalmazott Varga. Véleménye szerint „Horthy a magyar történelem kiemelkedő alakja volt, de minden politikus kerülhet beszorított helyzetbe”.

Rétvári: kétféle felfogás van Horthyról

Hétfőn a parlamentben Steiner Pál szocialista politikus arról beszélt, hogy Horthy százezrek haláláért felelős és el kellett volna ítélni háborús bűnök miatt. A képviselőnek válaszoló Rétvári Bence államtitkár úgy fogalmazott: kétféle történészi felfogás van Horthyról és ez a két álláspont kompromisszumképtelen egymással. Rétvári szerint az egyik felfogás azonos azzal, amelyet Steiner felvázolt, míg a másik szerint, ha nincs Horthy, akkor a német megszállásig a magyarországi zsidóság nem élhet viszonylagos biztonságban és akkor a budapesti zsidóságra is a pusztulás vár. Azt állította: Horthy sok zsidót megmentett a haláltól.

Református lelkészek "mélységes szomorúságukat és felháborodottságukat" fejezték ki felhívásukban a Horthy-szobor vasárnapi felavatása miatt. A peticiok.com oldalon Gilicze Tamás és Nagy Károly Zsolt református lelkészek által közzétett dokumentumban úgy fogalmaznak: "meglátásunk szerint ifj. Hegedűs Loránt lelkésztársunknak az evangéliummal ellentétes és egyházunkhoz méltatlan viselkedése nemcsak az egész MRE életére vet rossz fényt, de a mi személyes szolgálatunkat is hiteltelenné teszi". Az aláírók tiltakoznak és elhatárolódnak Hegedűs Loránt tevékenységétől.


Romsics: vitathatatlan Horthy felelőssége

Romsics Ignác történész tavaly májusban tartott előadást Horthy Miklósról Gyömrőn, hogy támpontot adjon a helyieknek, akik arról vitatkoztak, legyen-e Horthy park a városban.

Romsics elmondta: A Tanácsköztársaság bukása után kezdődött fehérterrorban vitathatatlan Horthy felelőssége. A bírósági ítéletek nélkül meggyilkoltak - baloldaliak, zsidók – száma ezer és kétezer közé tehetői.

Magyarország 1938 és 1941 között több lépcsőben visszakapta a trianoni békekötés kapcsán igazságtalanul elcsatolt területeinek egy részét, Horthy azonban mindebben nem játszott lényeges szerepet, azt kizárólag a németek és az olaszok döntéseinek köszönhetjük.

Vitathatatlan viszont Horthy szerepe a Szovjetunió elleni hadüzenetben: a németek nem kérték, hogy Magyarország kapcsolódjon be a szovjetek elleni háborúba az oldalukon, a szovjetek pedig megüzenték, hogy ha Magyarország semleges marad, a Szovjetunió a háború után figyelembe veheti területi igényeinket. Mindennek ellenére Horthy beugrasztotta hazánkat a második világháborúba, aminek következményei ismertek.

Horthynak a vidéki zsidóság elpusztításában vitathatatlan felelőssége van, még akkor is, ha végül más háborús bűnösökkel ellentétben nem állították bíróság elé. 1944. május közepétől alig másfél hónap leforgása alatt a Horthy vezetése alatt álló Magyarországról négyszázharminchétezer zsidó származású magyar állampolgárt vittek náci gyűjtőtáborokba és végső soron a biztos halálba. Az áldozatok összegyűjtését és vagonokba zsúfolását a magyar közigazgatás dolgozói és a csendőrség végezte el. Az, hogy Horthy a németek akarata ellenére képes volt megakadályozni a budapesti zsidóság kiirtását, arra utal, hogy ugyanígy képes lehetett volna megakadályozni néhány hónappal korábban a vidéki zsidóság deportálását is.

Református belharc

A Magyarországi Református Egyház (MRE), ahogy azt eddig is tette, elítéli az antiszemitizmust, a közösségek közötti gyűlöletkeltést és az egyház, egyházi épületek és egyházi alkalmak pártpolitikai célokra való felhasználását - közölte Tarr Zoltán, az MRE zsinati tanácsosa kedden. A külföldön tartózkodó zsinati tanácsos a Horthy-szobor avatására utalva úgy fogalmazott, "szomorúan és megütközéssel olvastuk a híradásokat a vasárnap a Szabadság téri Hazatérés templomában és lépcsőjén történtekről".

Mivel Bölcskei Gusztáv református püspök, az MRE zsinatának lelkészi elnöke egy hete a dél-koreai Puszanban tartózkodik az EVT 10. nagygyűlésén, a történtek kivizsgálására és a szükséges intézkedések megtételére Szabó Istvánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét kérte fel. Szabó hétfőn közölte: az illetékes egyházmegye esperesét sürgős fegyelmi vizsgálatra kérte fel, "különös tekintettel arra, hogy ifj. Hegedűs Loránt magatartása megfelel-e" a lelkészekről szóló törvény egyes pontjainak, vagyis hogy "megtett-e mindent egyháza jó híréért, kerülte-e a megbotránkozást kiváltó magatartást, tartózkodott-e olyan tevékenységtől, amely megoszthatja egyháza közösségét". A püspök közölte, a vizsgálat lefolytatásáig csak megütközését tudja kifejezni.

Bár a református vezetők hangsúlyozzák, hogy elítélik az antiszemitizmust, a kormányzót négyszázharmincezer zsidó honfitársunk legyilkolásáért terhelő felelősségét nem érintik.

Ami első olvasatra talán meglepő egy keresztény egyház vezetésétől, ám ha tekintetbe vesszük, hogy tavaly nyáron Debrecenben a református egyház első számú vezetője, Bölcskei Gusztáv püspök maga is Horthy emléktáblát avatott - talán logikus. 

Hegedűs feljelent

Ifj. Hegedűs Loránt református lelkész szerint nem pártrendezvény volt a Horthy-szobor vasárnapi felavatása. Keddi közleményében közölte, hogy a Hazatérés Temploma nevében tett feljelentését kiterjeszti az összes hírportálra - beleértve a reformatus.hu honlapot is. Szerinte "azt hazudozzák", hogy a vasárnapi budapesti istentiszteletük "Jobbik-pártrendezvény" volt. Úgy vélte, a rágalom teljesen képtelen, hiszen ezen az alapon minden istentisztelet, egyházi esemény pártrendezvénynek minősülne, ahol pártpolitikus felszólal. Mint írta, egy egyházi rendezvény, istentisztelet attól nem válik párteseménnyé, hogy azt kik teszik közzé, főként, ha a közzététel nem a rendező egyházközség, vagy bármely más egyházi intézmény kérésére történt. Úgy vélte, hogy ha egy párt istentiszteletre hívja tagjait, azért az egyház részéről csak köszönet illeti a pártot és nem számonkérés.

A lelkész álláspontja szerint Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hétfői közleményével "önmagát minősíti azzal, hogy az úrnapi istentiszteletre jövő híveket, lelkészeket provokátorokként, az ellenük felvonuló, emberségükből kivetkezetten üvöltöző keresztyéngyűlölőket pedig erkölcsi felháborodásukban megbotránkozókként állítja be". Ifj. Hegedűs Loránt úgy véli, hogy ha a püspök nem követi meg híveiket, minden valószínűség szerint "egyenként fognak ellene eljárást kezdeményezni az egyházi és világi hatóságok előtt jó hírnevük legszélesebb nyilvánosság előtt történt megsértéséért".

atv.hu

További belföldi híreink