Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-10-20 06:00:00

Így szállt el a Sólyom Airways – parasztvakítás magyar módra

Egy korábbi titkosszolgálati tiszt, egy jóhiszemű dilettáns és megannyi Rejtő Jenő-i fordulat. Az új magyar légitársaság, a Sólyom Airways úgy zuhant a mélybe, hogy előtte fel sem szállt. A Hetek írása.

A múlt héten fizetésképtelenné vált a Sólyom Airways, az „új nemzeti légitársaság”. A gyakorlatban mindez úgy nézett ki, hogy Lucsik János, a céget birtokló Sólyom Holding ügyvezetője zaklatott állapotban kiment Ferihegyre, és közölte a Sólyom Airways hetvenhárom dolgozójával, hogy nem tudják kifizetni az aznap esedékes szeptemberi munkabért.

Lucsik élete legnehezebb két napját élte át kedd óta, ő ugyanis már akkor tudta, hogy a várva várt befektetővel folytatott tárgyalások megszakadtak, a cég saját számlájáról pedig elfogyott a pénz. Ennek ellenére – legalábbis Lucsik elmondása szerint – a Sólyom Airways ügyvezetője, Vágó József arra akarta rábírni, hogy hitegesse tovább a dolgozókat. Lucsik erre már nem volt hajlandó.

A csúnyán végződött történet a Malév tavaly februári csődjével is összefügg annyiban, hogy már akkor felröppentek olyan hírek, miszerint azért hagyták csődbe menni a céget, mert előbb-utóbb megjelenik egy új nemzeti légitársaság.

Az új szereplő idén júliusban jelent meg a színen: a Sólyom Hungarian Airways Kft. úgy jött létre, hogy a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Kft. (Sólyom Holding) korábban felvásárolta a ceglédi Avicraft Kft-t, amelynek érvényes engedélye volt kismotoros repülőgépek és vitorlázó gépek üzemeltetésére.

Gyurcsány anyósának ismerőse

A Sólyom Holding ügyvezetője Lucsik János. Az elmúlt tíz évben elért egyéb – a légiközlekedéshez nem kötődő – vállalkozásaiból származó pénzét adta tagi kölcsönök formájában a Sólyom Airways beindításához. A Sólyom Airwaysnek két ügyvezetője volt: Hurtyák Róbert és Vágó József. Hurtyák egyik cége birkahúst exportált arab országokba. Vágó 1990 után a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjeként a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér védelmét látta el, majd 2007-ben kinevezték a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi igazgatójává, ahonnan 2010 szeptemberében távozott. Ezután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztonsági tanácsadójaként dolgozott és az átlátszó.hu szerint 2010 decemberében alapított cége, a V-Team Consulting Kft., a 2011-ben elkészült Nemzeti Légügyi Stratégia Védelmi Munkacsoportjának vezetője volt. Kormányközeli lapok korábban felemlegették, hogy Vágó József jól ismeri Apró Piroskát, ám a Sólyom Airways elindulásakor ez már nem volt érdekes – a jobboldal érezhető büszkeséggel viseltetett az új nemzeti légitársaság iránt.

A Sólyom nagyszabású tervek bejelentésével indított: eleinte hatgépes flottával kezdi meg tevékenységét, ám 2017-re már ötven gépe repül majd, a flotta értéke megközelíti a négymilliárd eurót. Az első évben hétszáz munkatársat vesznek fel, három év alatt a létszám elérheti a háromezret. Jövőre elérik a Malév hárommilliós utasforgalmát, 2017-re pedig jócskán túlszárnyalják.

Mi kell egy légitársasághoz? Például tőke – kezdetben 30-40 milliárd – szakemberek, hatósági engedélyek. Jelentős tőke, mint Lucsik Jánostól tudjuk, soha nem volt. Szakemberek voltak, a Sólyom ugyanis megkezdte hirdetni az állásokat, a válasz pedig túljelentkezés formájában érkezett. Hatósági engedély viszont nem volt, mert ahhoz sok minden kell, többek között annak igazolása, hogy a cég működtetésére megvan a fedezet.

A történetet közelről ismerő informátoraink szerint Vágó úgy gondolkodott, hogy valamiképpen létrehozza a légitársaságot, megszerzi az engedélyeket, és menet közben megérkezik a befektető. Ismerői szerint Vágó abban is bízott, hogy nemzetbiztonsági múltjából fakadó kapcsolati hálója is segítségére lesz, illetve állítólag a magyar állam belépésére is számított. Az mindenesetre konkrétan felmerült, hogy iráni, illetve ománi befektetők adnak tőkét a Sólyom Airwayshez. Lucsik János környezetéből úgy értesültünk, hogy valóban folytak tárgyalások egy ománi befektetővel, aki azonban visszalépett. Később – állítólag – jelentkezett az ománi légitársaság, az Oman Air, és ez volt az a tárgyalássorozat, ami múlt kedden megszakadt.

Informátoraink szerint, ha tényleg volt ománi befektető, akkor azért lépett vissza, mert a Sólyom nem kapott hatósági engedélyt. Vágó József nyáron többször nyíltan bírálta a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatalát, mert visszadobta a Sólyom engedélykérelmét. Az NKH hiánypótlásra szólította fel a Sólyomot, azt azonban nem hozhatta egyértelműen nyilvánosságra, hogy miért. A Hetek birtokába került augusztus végi főkönyvi kivonat mindenesetre arról tanúskodik, hogy a Sólyom Airways 2013-as árbevétele alig haladta meg a tízmillió forintot, míg összes költsége 16 és félmillió volt, vagyis nemhogy milliárdokkal nem rendelkezett, de hétmillió mínuszban volt. Légügyi engedélyhez azonban szükséges bizonyítani, hogy megvan a cég kétévi működtetésének pénzügyi fedezete.

Lucsik János lapunknak azt mondta, hogy saját vagyonából – tagi kölcsönök formájában – több mint százmillió forintot tett be a cégbe, mert maga is hitt benne, hogy előbb-utóbb megérkezik a befektető. Annak ellenére hitt benne, hogy például családtagjai is erősen ellenezték a befektetést, és hogy egyre több furcsa eset övezte a Sólyomot. Az egyik ilyen volt, amikor azon a napon, amikor Vágóék szerint titokban Magyarországon tárgyalt a Sólyomról egy ománi miniszter, az online hírekből az derült ki, hogy az illető Ománban tartózkodott egy konferencián.

Furcsán zajlott az első repülőgép megérkezése is: a Sólyom Airways még júliusban hat repülőgép lízingelésére írt alá szerződést az European Aviation Group nevű brit céggel. Az első – a Sólyom emblémáival ékesített, Álmos névre keresztelt – gép augusztus 18-án szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren, ünneplés, vízágyúk, szivárvány és a sajtó jelenlétében. Akkor még csak kevesen tudták, és csak később került nyilvánosságra, hogy a lízingcég csupán hat órára engedte el a gépet Magyarországra, mivel a Sólyomnak erre volt fedezete. Azt azonban a Hetek közli elsőként, hogy a gép visszareptetéséhez szükséges kerozint is baráti kölcsönből fizették ki. Időközben kiderült, hogy a tartós bérletbe vett (venni szándékozott) gépek 1990 és 1992 között készültek, és volt köztük olyan, amit korábban már kiállítottak a forgalomból, illetve bontásra ítéltek. Informátorunk szerint egyébként a Sólyom Airways a brit lízingcéggel szembeni kötelezettségét sem tudta maradéktalanul teljesíteni.

Megszólaló lelkiismeret

Vágóék azonban töretlen lendülettel kommunikálták, hogy augusztusban, (aztán, hogy szeptemberben, illetve hogy októberben) elindul a Sólyom, és elkezdik a jegyek értékesítését. A cég elkezdte a beszállítói szerződések megkötését jövőbeni partnereivel, akik – mintegy száz vállalkozás – szabályosan befizették az ehhez szükséges pénzt a Sólyom kasszájába.

Közelgett az október 10-ei fizetésnap. Az volt a taktika, hogy az ügyvezető csütörtök reggel a közrádióban interjút ad, ismét a légügyi hatóságra próbálja terelni a felelősséget, majd az interjút követően kórházba vonul, Lucsik pedig valami mesével tovább áltatja a pénzükre váró dolgozókat – mondta a Heteknek egy, a cég ügyeit ismerő szereplő még szerdán. Mint kiderült, informátorunk tényleg jól értesült: Vágó csütörtökön interjút adott a közrádióban, majd rosszul lett és kórházba vonult. Lucsik János lelkiismerete azonban megváltoztatta a terv végét: kiállt a dolgozók elé, és elmondta a valóságot. Így szállt el a Sólyom Airways.

Hetek

További belföldi híreink