Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-09-18 14:06:00

Surányi: remélem, még nem a szocializmusban vagyunk

Friderikusz Sándor új műsorának első vendége, Surányi György egyetemi tanár, az MNB egykori elnöke a bankok feladatairól, szabályozásáról beszélt. A nyugat-európai bankrendszer, illetve az ott bevezetett banki különadó eltér el a magyar változattól. Szerinte, ha elvesszük a pénzt onnan, ahol jövedelem van, és oda csoportosítjuk át, ahol nincs, akkor szocializmusban vagyunk.

Surányi György nehezen viseli a bankok gyalázását, bár megemlítette, hogy a megjegyzések elviselése „benne van a jövedelmemben.” Az állítások „jelentékeny része teljesen alaptalan”, bár a bankok is követnek el hibákat, de nem többet, mint az élet összes többi területén – mondta a szakember az ATV Friderikusz című műsorában.

A pénzügyi válság következménye nem az, hogy a kapitalizmus megbukott, hanem a kapitalizmusnak az a válfaja került válságba, amely a piacok felsőbbrendűségébe vetett hitet korlátlanul elfogadja.  

Pénzügyi közvetítő

A modern piacgazdaságban a bankoknak pénzügyi közvetítő feladata van: „az embereknek, vállalkozásoknak, jövedelem-tulajdonosoknak a pénzügyi megtakarításait, akiknek éppen ideiglenesen nincs rá szükségük, olyanok felé csoportosítják át, akiknek éppen hitelre van szükségük.” Ha nem a bankok, akkor az uzsorások tennék ugyanezt – emelte ki. Azonban a feladatot a bankok tudják szakszerűen, a legkisebb ráfordításokkal és a leghatékonyabban művelni.

A sikeres országokban jellemzően a magánbankok vannak túlnyomó többségben, bár ebben az esetben is nagyon kemény állami kontroll működnek, ami indokolt is – mondta Surányi. Ha „tőkét kell oda tenni, haszon is kell, verseny is kell, mint bármely más üzletágban”, és ez hatékonyságnövelésre, a szolgáltatások javítására ösztönöz. A magyar állam, mint sok más állam egyébként – tette hozzá – nem bírná tőkével azt a beruházási igényt, ami ezen a területen szükséges.

Szocializmusban vagyunk?

A banki különadó kapcsán Surányi elmondta, hogy alkalmazásakor arra hivatkoztak, hogy költségvetés megszorult, és járuljanak hozzá azok, akiknek több jövedelme van. És bár szerinte is vannak olyan körülmények, amikor egy gazdaságban szükség van erre, „de az kifejezetten piacgazdaság ellenes, ha bizonyos szektorokat kezdenek el külön terhelni, és nem egyformán mindenkire vetnek ki egy ilyen adót.” Szerinte a magyar változatot tehát lehet kontraproduktívnak nevezni.

A piacgazdaság lényege, „hogy vannak, akik nyereségesebbek, vannak, akik kevésbé, és persze a tőkének oda kell menni, ahol több nyereséget remél. Ettől fog a gazdaság nőni, ettől fog az életszínvonal javulni, ettől lesz jobb. Ha elvesszük a pénzt onnan, ahol jövedelem van, egyoldalúan, és oda csoportosítjuk át, ahol nincs, akkor szocializmusban vagyunk. Ahol nincs előrehaladás, előrelépés.” És bár reméli, hogy ma még nem a szocializmusban vagyunk, szeretné, ha nem is kerülnénk oda.

Magyarországon nem erről van szó

Ami a nyugat-európai bankadót illeti, a pénzügyi válság hatására Nyugaton sok bank tönkrement, és az állam sok tízmilliárddal szállt be, így indokolt, hogy az a szektor fizessen – mondta Surányi György. Azonban „Magyarországon egy fillért nem kellett betenni a bankszektorba.” Ezen kívül Nyugat-Európában ezt a bevételt nem a költségvetési lukak betömésére használják – hívta fel a figyelmet a szakértő –, hanem alapokat hoznak létre, hogyha legközelebb is bajba kerül a bankrendszer, azt ne az adófizetők pénzéből mentsék meg.

Magyarországon azonban nem erről van szó: itt 10-12-szer nagyobb a banki különadó, mint Németországban, Angliában, Svédországban, illetve az osztráknál is 5-ször nagyobb. Nyugat-Európában ezen kívül a veszteséges bankok nem fizetnek, hazánkban viszont igen.

Arról is beszélt a szakember, hogy bár a legtöbb bank Magyarországon veszteséges – 4-5 külföldi tulajdonban lévő bank pedig elvesztette a teljes tőkéjét –, nem vonulnak ki, mert felelősséggel tartoznak ügyfeleik pénzéért. Összességében úgy véli, „elképesztő ellenszélben mozognak a bankok, bár a bank, a banki tevékenység a világon sehol és soha nem volt népszerű.”

atv.hu

További belföldi híreink