Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-09-17 11:46:00

Ezzel vádolják Gergényiéket

A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség abban a perben, ahol Bene László egykori országos rendőr-főkapitány az első, Gergényi Péter egykori budapesti rendőr-főkapitány pedig a másodrendű vádlott.

Ezzel vádolják Gergényiéket
Bene László és Gergényi Péter

Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott, álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.

Sajtóhírek szerint a ma kezdődött büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, elsőfokú döntést egy év múlva hozhat a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.

A vádirat rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlament épületénél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, több tucatnyi rendőr megsérült.

az őszödi beszéd kiszivárgása után tüntetések kezdődtekAz őszödi beszéd kiszivárgása után tüntetések kezdődtek

Nem irányított

A század parancsnoka jelentette ugyan M. Zoltán rendőr alezredes ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, M. Zoltán azonban - bár lett volna módja a hiányok pótlására - nem intézkedett. Őt ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.

A vád szerint éjszaka a székház körüli események nyomán Gergényi Péter – akkori budapesti rendőr-főkapitány – másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak, ám M. Gábor nem volt képes feladatát ellátni. Nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.

gergényi péterGergényi Péter

Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, elöljárói kötelességét megszegve mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi mulasztása következtében a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényit elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.

2010 májusában Pintér Sándor azt állította, szerinte Gerényi Péter nem hibázott a 2006-os utcai oszlatásoknál. Úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy Gergényi Péter, volt budapesti rendőrkapitány törvénytelenül járt volna el az oszlatások levezénylésénél, de az ügyészség feladata lesz ezt megállapítani.


Elmaradt felelősségre vonás

Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett a felelősségre vonásokról, amivel megszegte elöljárói kötelességét, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi terhére rója, hogy a Rebisz-nél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.

A vád szerint Bene László – akkori országos rendőr-főkapitány – elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, azonban e bizottságok megállapításai ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, és ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna.

bene lászlóBene László

Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá, hogy erre Bene László kifejezett és egyértelmű utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett a felelősségre vonásokról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.

Jelentések, indoklások

Egy másik vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök – gumilövedék, könnygáz – kapcsán megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, illetve az eseményleírások nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor.

Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott arra utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.

Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetek kapcsán elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőr parancsnokok ellen, akik látták, tudták, mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.

A Gönczöl bizottság adatai szerint a 2006. szeptember-októberi események során a civil és a rendőrségi sérültek száma együttesen megközelítőleg 800, közülük a rendőröké 399 volt.
A tüntetésekkel kapcsolatban 348 eljárás indult, ezek közül 224-et megszüntettek. Jogerős ítélet 38 ügyben született: 22-t civilekkel szemben szabták ki. A megszűntetések többsége hivatalos személyek esetében történt.

2011 szeptemberében született meg a 2006-os rendőri túlkapások első jogerős ítélete: másodfokon 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte Vágó Lászlót a Fővárosi Ítélőtábla, amiért 2006. október 23-án, mint helyszíni rendőrparancsnok az Astoriánál egy tömegoszlatásnál eltörte az egyik járókelő ujját.

Csak felfüggesztett

Korábban a Magyar Nemzetnek Mikó Gergely, a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának vezetője elmondta, hogy a törvényszék a perben 60 tárgyalási napot tűzött ki, és a tervek szerint 2014. július 10-ig vizsgálja az ügyet. A Magyar Hírlap szerint pedig a vádhatóság csak felfüggesztett börtönbüntetést kér a vádlottakra, elítélésük esetén azt is indítványozza, hogy mentesüljenek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Az új büntető törvénykönyv szerint ugyanakkor az említett bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lenne.

atv.hu / MTI

Ajánlom

További belföldi híreink