Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-09-17 14:21:00

A vád ismertetésével megkezdődött Gergényiék pere

A vád ismertetésével megkezdődött a volt rendőri vezetőknek - köztük Bene László nyugállományú altábornagynak, volt országos rendőrfőkapitánynak és Gergényi Péter nyugállományú vezérőrnagynak, volt budapesti rendőrfőkapitánynak - a 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken.

A vád ismertetésével megkezdődött Gergényiék pere
Bene László érkezik a tárgyalásra

A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a 2006. szeptember 19. és 21. között, továbbá október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 14 vádlott ellen 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. A vádlottak közül heten egyenruhában jelentek meg, mivel ők jelenleg is a rendőrség állományához tartoznak.  
   
A vádlottak meghallgatását a következő tárgyalási napon, csütörtökön kezdi meg a bíróság.
   
A pert nagy érdeklődés övezi, a tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések között kezdték meg. A tárgyalás kezdetén megjelent mások mellett Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke és párttársa, Vadai Ágnes, továbbá ügyvédként Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
   
A vádirat - amelyet az ügyész a keddi tárgyaláson órákon keresztül ismertetett - rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz emberből álló tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot.
   
A század parancsnoka jelentette ugyan M. Zoltán rendőr alezredes ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban - bár lett volna módja a hiányok pótlására - nem intézkedett, amiért elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolják.
   
A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
   
Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
   
Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
   
A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére - két kivétellel - elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.
   
Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá erre Bene László utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett felelősségre vonásról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
   
Egy másik vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközökkel - gumilövedék, könnygáz - kapcsolatban megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, az eseményleírások pedig nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott rá utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.
   
Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetekkel kapcsolatban elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőrparancsnokok ellen, akik látták, tudták, mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.

További részleteket korábbi cikkünkre kattintva olvashat.

MTI

Ajánlom

További belföldi híreink