Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-06-24 09:53:59

Így vándorolt ki 54 ezer milliárd forint az országból

A mutyipénzek tisztára mosása kontra adósságjavítás: ellenzői és pártolói ellentétesen magyarázzák, hogy miért volt szükség az Országgyűlés által pénteken megszavazott stabilitási megtakarítási számlára. A cél egyértelmű: amnesztiát biztosítani azoknak, akik legalizálni akarják kétes eredetű és/vagy offshore pénzeiket. Van miről beszélni, ugyanis a ’80-as évek óta 242 milliárd dollárnyi pénz áramlott ki Magyarországról, amivel az offshore károsultak élmezőnyébe tartozunk.

Az államadósság devizaszerkezetének javítására szolgáló számlanyitási lehetőséget hozott létre pénteken az Országgyűlés a legalább ötmillió forintot befektetni szándékozó magánszemélyeknek. A parlament a Fidesz által javasolt gazdasági tárgyú törvénymódosítások részeként fogadta el pénteken ezt a korábban a gazdasági bizottság által kezdeményezett intézkedést.

Az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlanyitás szükségességét a testület azzal indokolta, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság, ami megnehezíti az adósság kezelését, s nehezebben kiszámíthatóvá teszi az alakulását az árfolyamok változásai miatt. A bizottság ezért az új számlanyitás lehetőségének bevezetésével csökkentené a devizaadósság arányát az államadósságon belül.

A javaslat szerint az új számla egy értékpapírszámlából és pénzszámlából áll. A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább ötmillió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz az ember több számlát is nyithat.

Az értékpapírszámlán kizárólag a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván.

A számlán elhelyezett összeg - függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e - a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli. Ugyanakkor, ha a számlatulajdonos az összeg felvételével vár legalább öt évet, akkor mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

A szocialisták a téma parlamenti vitájában többször is hangsúlyozták, hogy szerintük a "mutyipénzek tisztára mosásának lehetőségének" megteremtéséről van szó. Veres János egykori pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "nyilván tisztázatlan forrásból pénzek azokhoz kerültek, akik ennek az indítványnak a kezdeményezői voltak, és akik ezt az indítványt megszavazták".

„A cél egyértelműen az, hogy adóügyi értelemben minél több pénzt legalizáljanak. Ez jól beleilleszkedik azoknak az amnesztia kísérleteknek a sorába, amelyek egyébként már az előző, szocialista kormányok is elkezdtek, és amelyek közül még egy sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – nyilatkozta az atv.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Szerinte ezzel Magyarország az olasz útra lépett, ahol rendszeresen újra meghirdetik a lehetőséget az illegálisan szerzett pénzek tisztára mosására, annak érdekében, hogy ezeket az összegeket fel lehessen használni a gazdaság növekedésére. 

 

„Ilyen lépést azonban csak akkor érdemes meghozni, ha abból legalább 500 milliárd forint befolyik, ugyanis az amnesztiának nagyon rossz erkölcsi üzenete van, rontja az adómorált” – fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy a legutóbbi amnesztia 100 milliárdos összege mintegy 9 milliárd forint plusz adóbevételt generált, miközben a teljes adó- és járulékbevétel 13 ezer milliárd forint.

Nem tartja ugyanakkor ördögtől valónak az adóamnesztiát, sőt, a most megalkotott stabilitási megtakarítási számlát sem Pősze Lajos, független országgyűlési képviselő, a költségvetési bizottság tagja. Mint az atv.hu-nak elmondta, számos koncepció létezik azzal kapcsolatban, hogy miként lehet visszahozni a kimenekített vagyonokat egy adott ország gazdaságába. „A franciáknál Sarkozy sikeres programot vitt végig, több milliárd áramlott vissza az országba. Ugyanakkor a németek nagyon keményvonalasak, egyetlen eurocent adótartozást sem hajlandóak elengedni” – mondta Pősze, aki szerint mindkét megközelítésben van igazság. Ugyanakkor – tette fel a kérdést – ma, amikor az offshore vagyonok biztonsága egyre gyengébb lábakon áll, miért kellene a magyar honfitársainkat arra ösztönözni, hogy Dubaiba vagy Szingapúrba menekítsék a vagyonukat?

Felvetésünkre, hogy ezzel a mostani konstrukcióval nem intézményesítették-e az adóelkerülés módszerét, a szakpolitikus azt mondta, ez egy valós probléma, azért indokolt lenne még „csiszolni” a jogszabályon. 

Szerinte egyébként az állampapíroknál vonzóbb konstrukció lehetne, ha üzletileg lehetne érdekelté tenni az offshore vagyonok gazdáit pénzük hazahozatalára. „A kis- és középvállalkozások fejlesztésére létre lehetne hozni egy alapot – mondjuk állami aranyrészvénnyel -, és az adóamnesztiát ahhoz lehetne kötni, ha valaki meghatározott ideig bent tartaná a pénzét ebben az alapban” – magyarázta Pősze Lajos.

Akár így, akár úgy, kétségtelen, hogy van miről beszélni. Miként Vámosi-Nagy Szabolcs megjegyezte: becslések szerint a GDP negyedét teszi az adózatlan gazdaság Magyarországon. A világ leg¬elismertebb offshore-ral foglalkozó civil szervezete, a Tax Justice Network kutatásából pedig kiderül, hogy a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi (több mint 54 ezer milliárd forintnyi) magántőkét menekítettek ki hazánkból a világ különböző adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelőzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt. Ez az összeg a magyar államadósság két és félszerese, és egy főre vetítve 22 ezer dollárt, csaknem hatmillió forintot jelent.

atv.hu/ S. I.

Ajánlom

További belföldi híreink