Belföld

2013-05-29 10:50:59

„Megújulás, elrugaszkodás, emelkedés” 1096 napja kormányoz Orbán Viktor

Rezsicsökkentés, zsugorodó államadósság, megemelt minimálbér, támogatott gyerekek és szegények, 3500 új rendőr, több uniós pénz, siker siker hátán. A második Orbán-kormány első három éve. És a száraz adatok.

„Megújulás, elrugaszkodás, emelkedés” 1096 napja kormányoz Orbán Viktor

A legfrissebb hírekért, kommentekért, fotókért és részletekért csatlakozzon és olvassa az atv.hu Facebook oldalát, ahol a csatornával kapcsolatos háttérinformációkhoz is hozzájuthat! A legfrissebb videókért pedig ne mulassza el meglátogatni és feliratkozni a folyamatosan frissülő YouTube csatornánkra!

Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök május 8-án a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által jegyzett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, ahol huszonöt pontban felsorolta kormányának eddigi, szerinte meglévő érdemeit. E pontok némelyikéről részben L. Ritók Nóra pedagógust, mélyszegénység-szakértőt kérdeztük, részben magunk jártunk az adatok után.

Rezsicsökkentés

Nézzük a villanyáram árának csökkentését, tekintettel arra, hogy az sokkal több embert érint, mint a gázárcsökkentés, ugyanis villanyt szinte mindenki használ, gázt pedig nem. Nota bene: a fa vagy a szén ára nem csökkent, holott a legszegényebbek azzal fűtenek. A villanyra visszatérve: nyolcszázezer magyarországi háztartás évi fogyasztása van ezer és kétezer kilowattóra között, viszont csak mintegy harmincezer olyan, ahol az évi fogyasztás hat-hétezer kilowattóra. Az ezer-kétezer kilowattórát fogyasztók – akik nyilván szegényebbek a hat-hétezer kilowattórát fogyasztóknál – évi kilencezer, utóbbiak évi több mint harmincezer forintot takarítanak meg a villanyszámlán. Az összes háztartásnak a legkevesebbet fogyasztó egyötöde szinte semmit sem tud megspórolni: övék az összes megtakarítás 1,09 százaléka, míg az összes háztartásnak a legtöbbet fogyasztó egyötöde könyvelheti el az összes megtakarítás több mint felét, egészen pontosan 50,6 százalékát. Forintban kifejezve: az áramfogyasztást tekintve az alsó egyötödbe eső háztartásoknál az éves megtakarítás átlagosan 149 – száznegyvenkilenc – forint, a felső egyötödnél 26 021 forint.

Orbán szerint tavaly volt az elrugaszkodás éve

A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit. Két évvel ezelőtti beszédében Orbán Viktor 2011-et a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte. Szólt az - akkor még készülő - új alkotmányról is, közölve: az új alaptörvény lezárja a múltat.

Minimálbér-emelés

„Ahol nincs munka, ott ez alkalmazhatatlan” – mondta L. Ritók Nóra. Azt mi tesszük hozzá, hogy a nettó minimálbér 2010-ben 61 200 forint volt, 2012-ben pedig 61 900, tehát nominálértéke hétszáz forinttal nőtt, reálértéke viszont csökkent.

A politikusok számának csökkentése

A miniszterek száma ugyan csökkent 2010-ben, így 16,5 millió forintról tízmillióra az összfizetésük is. Ugyanakkor az államtitkárok – benne olyan funkcionális miniszterekkel, mint például Hoffmann Rózsa vagy Fónagy János – összfizetése hetvenkétmillióról száztízmillióra nőtt. A tételeket összeadva tehát: három évvel ezelőtti havi 88,5 millió forintot, most havi 120 millió forintot kapnak az államtitkárok és a miniszterek összesen.

A kormány tagjai (fotó: kormany.hu)

A szülésről visszatérő nők támogatása

Ahol alig van munkalehetőség, ott a GYES-ről visszatérő kismamákat sem fogják alkalmazni – hangsúlyozta L. Ritók.

Háromezer-ötszáz új rendőr

2013 első negyedévének végén az összesített adatok szerint a rendőrség 36 ezer 294 fő hivatásost, 352 fő közszolgálati tisztviselőt, 9370 fő közalkalmazottat, 731 fő munkavállalót és 167 fő úgynevezett „szeniort” foglalkoztatott. Utóbbiak a korkedvezményes nyugdíjból visszahívott rendőrök. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint 2010 március vége és 2013 március vége között összesen 2715 fővel emelkedett a rendőrség teljes foglalkoztatotti létszáma – ám ebbe a körbe beletartozik az összes adatrögzítő, autószerelő és titkárnő is. Az egyenruhások létszáma valójában 2223 fővel emelkedett. A 168 óra szerint tovább árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük az úgynevezett rendelkezési- és passzív állományban lévők számát is. Ők azok, akik az adott időpontban tényleges rendőri munkát nem végeznek, mert például vizsgálat alatt állnak, vagy szülési szabadságon vannak. Ha őket levonjuk, végeredményként azt kapjuk, hogy a rendőrség hivatásos aktív állományának létszáma 1564 fővel emelkedett három év alatt.

Újra három évig jár a GYES

A Világgazdaság Online arról számolt be, hogy a GYES után sokan nem tudnak visszamenni munkahelyükre, vagy ha visszatérnek, csak az addiginál alacsonyabb pozícióba sikerül. A portál írásából kiderül: a társdalom alsóbb rétegei járnak rosszabbul.

„A jelenleg GYES-en, GYED-en lévő nők 49 százalékának van olyan munkahelye, ahova vissza tud térni. Ha az iskolai végzettség mentén kirajzolódó különbségeket tekintjük, azt látjuk, hogy a magas iskolai végzettségűek e téren is jobban állnak, hiszen sokkal nagyobb valószínűséggel van lehetősége a magasan iskolázottaknak visszatérni régi munkahelyükre – idézte a Tárkit a Vg.hu.

Államadósság-csökkentés

Az Európai Bizottság által elvárt szint hatvan százalék, tehát az államadósság a GDP-nek legfeljebb hatvan százaléka lehet(ne). 2010-ben ez az arány 81,8 százalék volt, majd valóban lecsökkent 2011-re 81,4, 2012-re pedig 79 százalékra – köszönhetően a hárombillió forintos magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának. A pénz viszont elfogyott, az GDP-arányos adósság ismét növekedésnek indult: egy 2013. május 17-i MTI hír szerint 82,2 százalék volt.

Családi adózás

Nemcsak a mélyszegénységben élőknek, de a létminimum alatt élő négymillió embernek „semmiképpen sem előnyös” a családi adózás – mondta L. Ritók. Ugyanezt erősíti meg a hvg.hu egy tavaly szeptemberi írása.

Adókedvezmény a kis- és középvállalkozóknak

Az adókedvezmény ott használható, ahol vállalkozást lehet beindítani, de ahhoz fizetőképes vásárlóréteg kell. Ha ilyen nincs – márpedig az ország jelentős részén nincs, a helyi vállalkozás nem tud működőképes lenni.

Erzsébet-program a szegényeknek

A programban tavaly nyáron részt vett nehéz anyagi helyzetben lévő családok, rászoruló gyerekek és fogyatékosok élők sehonnan sem juthattak hozzá a szükséges információkhoz, csak a támogatás elnyerését követően, a kötelező önrész befizetése után szembesülhettek az üdülés feltételeivel, ráadásul – mint azt a Világgazdaság írta – „a szociális célkitűzések ellenére a program nincs tekintettel a jelentkezők anyagi helyzetére”. Bár az Erzsébet-program a kormányzati kommunikációban „szociális üdültetési program”, a szálláshelyek díja sok esetben magasabb volt a piaci árnál is, és kérdéses, hogy hová tűnt el az ebből származó extraprofit.

„Az Erzsébet-program remek lehetőség arra, hogy az alsó-középosztály elmehessen nyaralni, de a projekt a szegényeket nem éri el, a mélyszegényeket pedig végképp nem” – hangsúlyozta L. Ritók. Az Erzsébet-program igénybevételéhez ugyanis önrész kell, amit azonban a legszegényebbek nem tudnak letenni az asztalra.

A rászoruló gyerekek támogatása

L. Ritók arra hívta fel a figyelmet, hogy az Arany János-programmal csak egy szűk réteget lehet elérni, a halmozottan hátrányos helyzetűeket azonban nem, és az Útravaló Programmal is csak kis részben. Hozzátette: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma nő, a kormányzat pedig a szegénységből származó társadalmi problémákkal nem tud mit kezdeni.

A szakember szerint hiába nyer felvételt egy, a középiskolát megkezdeni kívánó tizenéves a középiskola városában lévő, az ő lakhelyétől ötven kilométerre fekvő kollégiumba, ha családja nem tudja fizetni a heti egyszeri oda-vissza utat. Nem kevesen vannak, akik anyagi okokból az osztálykirándulásra nem tudnak elmenni – tette hozzá.

Családi pótlék: aki iskolába járatja a gyerekét

A két dolog – mármint a családi pótlék és az iskolába történő járatás – összekapcsolása „nem adekvát” L. Ritók szerint. „A kérdés, hogy miért nem akar a gyerek abba az iskolába járni” – fogalmazott, egyúttal választ is adva rá: mert nincs sikerélménye, és nem érzi, hogy érdemes elvégeznie a középiskolát. A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség úgy-ahogy motiváló tényező volt, most ezt is levitték tizenhat éves korra.

Több uniós támogatás

A miniszterelnök kormánya sikerei között említette,  hogy 2014 és 2020 között az uniós költségvetési kiadásokból fejenként ötvenegyezer forinttal több jut Magyarországon, mint a mostani ciklusban.

Egyrészt ehhez nem árt hozzátenni, hogy 30 forinttal drágább az euró, mint az előző költségvetés elfogadásakor, másrészt 115 ezer emberrel kevesebb él Magyarországon, mint akkor, így jöhet ki, hogy forintban és egy főre számítva ötvenegyezerrel több jut.

A támogatás 2004-ben 22,41 milliárd euró volt. Az euró évi kétszázalékos inflációját feltételezve ez 2011-ben 25,74 milliárd. Ezt a 25,74 milliárdot lehet és kell összevetni a 2012-ben elfogadott, de 2011-es áron számított 20,5 milliárd euróval. A szocialista-liberális kormány által 2005-ben kötött megállapodás 25,57 százalékkal nagyobb összegről szólt, a következő időszakra kapott költségvetésünk tehát reálértékben a korábbinál ötödével lett kisebb.

atv.hu, Szegő Péter

További belföldi híreink