Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-05-01 08:20:20

8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés: két évszázados követelések

Május elseje 1890 óta a munka ünnepe, miután négy évvel korábban, a chicagói munkástüntetésen tizenegy halott maradt az utcán. A Szovjetunióban 1917-től, a „népi demokráciákban” a második világháború után kötelező volt örülni.

8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés: két évszázados követelések

Robert Owen gyártulajdonos 1817-ben fogalmazta meg először a munkások követeléseit: 8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés. Ezt a szlogent követte egy komolyabb, ausztrál megmozdulás 1857-ben: a melbourne-i munkások sztrájkkal harcolták ki a nyolcórás munkaidőt.

30 évvel később, 1886. május elsejére a chicagói munkások szerveztek sztrájkot a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, május negyedikén a tüntető munkások közé vegyült anarchisták bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Az úgynevezett Haymarketi zavargásban hét rendőr mellett négy tüntető vesztette életét.

A mártírok útján

Ennek az eseménynek az emlékére 1890-ben döntött úgy a II. Internacionálé Párizsban, hogy a következő évtől kezdve május elseje a munka ünnepe lesz. Még ugyanebben az évben – a polhist.hu szerint – Európa több országában és az Egyesült Államok néhány városában munkások ezrei vonultak az utcára a 8 órás munkanap bevezetését követelve, emlékezve a négy évvel korábbi, Chicagóban szétvert munkástüntetésre.

A Hyde parkban például Eleanor Marx a 8 órás munkaidő mellett hangsúlyozta: „boldog vagyok, hogy látom, hogy a nép tömegei a mi oldalunkon állnak.”

A II. Internacionálé határozata szerint „május elseje valamennyi ország munkásainak közös ünnepe. Ez az ünnep legyen pihenőnap.” Így vált a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” május első napja.

Lőttek a csendőrök

„A magyar munkásegyesületek és szakszervezetek is elsők között csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az 1890. május 1-jén tartott első felvonuláson – a Népszava másnapi számának becslése szerint – mintegy 60 000-en vonultak fel” – írta a polhist.hu. 1891-ben azonban Orosházán a csendőrség a munkásegylet bezárása ellen tüntető tömegbe lőtt. 1914 és 1917 között betiltották a felvonulásokat és sztrájkokat.

1917 után Szovjet-Oroszországban, a második világháborút követően pedig a „népi demokráciákban” is kötelező felvonulási nap, állami ünnep lett május elseje.  

Sör, virsli, öröm

1945. május elseje hazánkban emblematikus nap, a felszabadulást – vagy más értelmezés szerint megszállást – követő első május elsején avatták fel többek között a Szabadság téri szovjet emlékművet.

A korabeli lapok szerint örömünnep volt az első szabad május 1-je. A Mai Nap című folyóirat 1945. május 2-ai cikke szerint reggel nyolc órakor kezdődött az ünnepség a Szabadság téren, ahol jelen volt Miklós Béla miniszterelnök, Faraghó Gábor közellátási miniszter, Vörös János honvédelmi miniszter és Gyöngyösi János külügyminiszter is. „A Szabadság téren és a környező utcákban mintegy tizenötezer ember tolongott, akik tolongó lelkesedéssel üdvözölték a marsallt.”

Egy évvel később, a fővárosi május elsejei ünnepségről így fogalmazott a MAFIRT: „Május elseje, a szebb világért küzdő dolgozó nép harcos ünnepe. Ez jutott kifejezésre a második szabad májusban. Ilyen hatalmas méretű felvonulást, ilyen egységes akarattal történt tömegmegmozdulást, ilyen pompás ünnepséget még nem látott Budapest. Nyolcórás csodálatos felvonuláson tüntettek a tömegek a demokrácia, a munkásegység és a munkás-paraszt szövetség mellett.” 1948 után május elseje pedig hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett.

Kádár és a bitang úri rend

Kádár János az ’56-os forradalom elárulása és leverése után, 1957. május elsején a Hősök terén tartott beszédében azt mondta: „Mai májusi ünnepünkön messzehangzóan hirdetjük, és ezt hallja meg barát és ellenség egyaránt, hogy népünk begyógyítja az ellenforradalom által okozott sebeket, és eltökélt szándéka, hogy a magyar földön - amelyet annyi munkás és paraszt nemzedék vére és verejtéke öntözött, és amelyen a bitang úri rend 12 évvel ezelőtt csak romokat hagyott örökül - felépítjük szabad, független, szocialista hazánkat, a szocialista Magyarországot!”

Az eredmény ismert.

A rendszerváltás után – bár nem vesztette el jelentőségét május elseje eredeti mondanivalója – a kötelező ünnepélyek és felvonulások helyett jellemzően majálisokat tartanak országszerte, sörsátrakkal, zenével, színes programokkal, munkásokkal és megannyi munkanélkülivel. 

atv.hu / ST

Ajánlom

További belföldi híreink