Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-04-23 07:20:17

Így verik át azokat, akik külföldön akarnak munkát vállalni

Nyelvtudás, körültekintés – és önmérséklet. Szakemberek szerint ezekre van legnagyobb szükségük a külföldi munkát keresőknek ahhoz, hogy ne váljanak csalás áldozataivá. Árulkodó lehet, ha valaki könnyű munkát ígér magas fizetésért, vagy előre pénzt kér a jelentkezőktől. Már a londoni magyar konzulátus is óvatosságra int.

Így verik át azokat, akik külföldön akarnak munkát vállalni

Mintegy 200 munkavállalót vert át nemrégiben egy 57 éves budapesti férfi, aki az egyik internetes oldalon ajánlott külföldi munkalehetőséget. Cége a hirdetés szerint 3 osztrák munkahelyre közvetített ki munkásokat. Az "állásinterjú" után néhány nappal a jelentkezők e-mailt kaptak a munkaközvetítőtől, melyben arról értesítette őket, hogy az interjú sikeres volt, és egyben megkérte őket, hogy postázzák el meghatározott irataik fénymásolatát, valamint elkért tőlük 11.600 forintot az erkölcsi bizonyítvány fordítási díjaként. A sértettek a pénzt átutalták, majd várták az újabb értesítést - a közvetítő azonban soha jelentkezett, sőt telefonon sem lehetett többet elérni.

A fenti példa csak egy a számtalan csalás közül, amelyet külföldi munka ígéretével kecsegtetve követnek el Magyarországon – és külföldön. A közelmúltban az atv.hu is megírta azoknak a Svédországban dolgozó magyaroknak a kálváriáját, akik szerint az őket kiközvetítő cégnek, illetve személynek “köszönhetően” a svéd állam esetenként sokmilliós adóhátralékot követel rajtuk.

Arról, hogy mennyi külföldi munkával kapcsolatos csalás kerül a rendőrség látóterébe évente, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nem tudott felvilágosítást adni az atv.hu számára. Több napos levelezésünk-egyeztetésünk ellenére különös módon azt sem tudták biztosítani, hogy ilyen ügyek nyomozásában tapasztalatot szerzett rendőrrel beszélni tudjunk. Ehelyett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságra irányítottak bennünket, ahol azonban szintén mindössze annyit közöltek az esetszámokkal kapcsolatban, hogy azok az összes csalásnak csak a töredékét teszik ki megyei szinten.

 

Londonból figyelmeztetnek

Mindenestre nem lehet véletlen, hogy a londoni magyar konzulátus a nagy-britanniai munkavállalás buktatóiról szóló Facebook-bejegyzésében külön felhívják a figyelmet arra, hogy “kiutazás, illetve a munkaszerződés aláírása előtt próbáljanak meg az internet segítségével minél több információt begyűjteni a munkáltatóról”. Ezen kívül tételesen felsorolják azokat a momentumokat, amelyek kapcsán a munkavállalónak érdemes gyanakodnia, hogy a számára kínált lehetőség nem átverés-e (lásd keretes írásunkat). A konzulátus ismertetőjében hozzáteszik: “Természetesen az átverésnek még számtalan formája lehet, ezért nem árt olyan személyekkel is felvenni a kapcsolatot, akik az adott munkáltatónál huzamosabb ideje dolgoznak. Bajba jutott magyar állampolgárok elmondása szerint a nehéz anyagi helyzetben lévő, helyi körülményeket nem ismerő, angolul nem beszélő külföldieket igen gyakran kihasználják, és sokszor nem csupán a munkavállalási remények hiúsulnak meg, de jelentős anyagi hátrány is éri a kiutazókat.”

 

Természetesen – mint ahogyan a fentebb leírt eset is mutatta – nem kell kiutazni sehova ahhoz, hogy a külföldi munkát keresőket erre szakosodott csalók átverjék. A Borsod megyei rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatóban leírt, áprilisban indult friss ügyben egy miskolci férfi az interneten keresztül jelentkezett egy-egy külhoni munkalehetőségre. A megadott feltételek szerint az első két hét szállásdíját 150, illetve 220 eurót kellett előre elutalnia egy számlaszámra. A fizetés után mindkét esetben kapott egy fővárosi címet, ahol lejelentkezhetett a munkára, és már indulhatott volna, de kiderült, hogy a hirdetés nem valós, őt pedig becsapták. A rendőrség szerint az esetek tanulságai azt mutatják, hogy nem elegendő csupán a referenciák beszerzése az adott munkalehetősségről, szükség van egyfajta önmérsékletre is. “Hiszen már az is gyanúkeltő lehet, ha szakképesítés és nyelvtudás nélkül, de előleg befizetése mellett kínálnak nagyon kecsegtető bérezéssel külföldi munkát. A jellemzően on-line vagy print kiadványok felületén megjelenő hirdetéseknek célszerű utána járni, azok valóságtartalmát fizetés előtt körültekintően leellenőrizni” – hangsúlyozták.

Hagyjunk magunkról fényképet

Az ORFK és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) tavaly közös kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a külföldi munkavállalás buktatóira, és információval segítsen azoknak, akik a kinntartózkodás alatt áldozattá váltak. Mint Kalmár András, az EURES magyarországi ügyfélszolgálatának vezetője az atv.hu-nak elmondta az átverésekkel kapcsolatos legnagyobb kockázatot a hiányos nyelvtudás jelenti, hiszen ebben az esetben nem értjük meg a munkaszerződésünket, és nehezen boldogulunk például ügyintézéskor. A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók - emelte ki a szakember - akár a naív jelentkező iratait is elvehetik, és feketemunkára vagy prostitúcióra kényszeríthetik őket. Ezért fontos tanács, hogy az iratainkat mindig tartsuk magunknál, csak a róluk készült fénymásolatot adjuk át a munkaadónak vagy közvetítőnek.

"Az már eleve gyanús ha egy hirdetés könnyű vagy erotikus munkát ígér, vagy ha túl csábító: nincs szükség nyelvtudásra, vagy elérhetőségként csupán mobilszámot vagy jeligét adnak meg. Mindenképpen informáljuk le leendő munkahelyünket, ehhez kérheti az EURES-tanácsadók segítségét is" - fogalmazott Kalmár András, hozzátéve, hogy mindig maradjunk kapcsolatban otthoni hozzátartozóinkkal, ismerőseinkkel, hagyjunk otthon magunkról egy fényképet, és állapodjunk meg egy segítségkérési módban arra az esetre, ha bajba kerülnénk. És persze mindig legyen nálunk elegendő pénz a hazaútra.

Az itthon elkövetett csalások kapcsán az ügyfélszolgálati vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a munkaközvetítők nem kérhetnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat az álláskeresőktől. “Bár az uniós országokban ez nem általános szabály, mindenkit óva intünk attól, hogy meggondolatlanul fizessen a különböző közvetítői szolgáltatásokért. Minden esetben ajánlott egy hazai vagy célországbeli EURES-tanácsadó felkeresése, aki megbízható információt nyújt az ügyfeleknek az adott cégről vagy közvetítőről” – fogalmazott Kalmár András.

 

A dolgozót is átverhetik

Tanay Marcell, a külföldi munkaközvetítést kínáló EUwork Kft. ügyvezetője szintén a nyelvtudás hiányát nevezte a legnagyobb hibának, szerinte az átverések 95 százalékában ez szerepet játszik. Mint elmondta, a munkavállalókat akkor is érheti kár, ha az adott munkát valóban megkapták – de például nem jelentik be őket, nem fizetik ki nekik a túlórákat, a munkáltató spórol a munkavédelmi előírások betartásán, vagy eleve alacsonyabb bért fizet, mint amennyi az állásajánlatban szerepelt.

Tanay Marcell megerősítette, hogy a szolgáltató valóban nem kérhet pénzt a munkaközvetítésért, azonban az utazás, vagy a szállás ügyintézéséért igen – vagyis önmagában a fizetési kötelezettség nem a rossz szándék bizonyítéka. „Ha biztosra akar valaki menni, akkor érdemes egy bejegyzett közvetítő iroda segítségét kérnie. Az már eleve gyanús, ha a közvetítő magánszemély, és egy kávézóban kér pénzt a munkára jelentkezőtől” – jegyezte meg a szakember.

Ami pedig a trendeket illeti, Tanay Marcell elmondta, minden évben 10-15 százalékkal többen érdeklődnek a külföldi munkavállalás iránt. A legnépszerűbb célpontok Nagy-Britannia, Németország és Ausztria. Ezekben az országokban szinte minden szakmában van kereslet a munkaerőre, de a legnagyobb „slágert” mindháromban az egészségügyi szakmák jelentik.

A londoni magyar konzulátus szerint az állásajánlat akkor kelthet gyanút, ha:

 - nem reális fizetési ajánlatot tartalmaz (a betanított munka után a jövedelem 6-8 GBP/óra összegnél aligha lehet magasabb);

 - előre kérnek regisztrációs költséget, díjat, vagy bármilyen jogcímen pénz átutalását Western Union szolgáltatáson keresztül, vagy egy adott bankszámlára;

 - azt hirdetik, hogy egyáltalán nem szükséges nyelvtudás;

 - nem tud közvetlenül kapcsolatba lépni meghatározott személlyel, ügyintézővel, csak postafiókot vagy e-mail címet kap;

 - azt kérik, hogy adja meg a személyi igazolványa vagy útlevele adatait, vagy kérik ezek másolatának elküldését;

 - azt ígérik, hogy kiutazása után egy hét múlva már fizetést fog kapni és elegendő legfeljebb 2-300 fontot magával vinni, vagy éppen pénzt sem kell kivinnie.

atv.hu / Sebestyén István

További belföldi híreink