Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-03-26 08:17:59

Kövér: „Ezt szeretnék elhitetni” Érvénytelen a negyedik alaptörvény-módosítás?

A parlament honlapja szerint mind a házelnök, mind a köztársasági elnök a törvényes határidő letelte után írta alá az alaptörvény módosítását. Ha tényleg így történt, az azt jelentené, hogy az közjogilag érvénytelen. A kormánypárti nyilatkozók – köztük Kövér László házelnök – másképp látják.

Kövér: „Ezt szeretnék elhitetni” Érvénytelen a negyedik alaptörvény-módosítás?

Mint arról akkor beszámoltunk, március 11-én az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását.

Az alaptörvény a következőt tartalmazza:

„Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.”

Csakhogy a parlament honlapja szerint mind a házelnök, mint a köztársasági elnök csak az előző aktus után egy-egy héttel, március 18-án, illetve 25-én írta alá a negyedik alaptörvény-módosítást.

Abból a premisszából kiindulva, hogy a fentiek következményeképpen a negyedik alaptörvény-módosítás közjogilag érvénytelen, több, a kérdésben kompetens személyt is megkérdeztünk.

„Van véleményem, de megtartom magamnak” – közölte az atv.hu megkeresésére Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügy-miniszter, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának volt fideszes elnöke, többet azonban nem tudtunk belőle kihúzni.

Szintén nem szószátyárságával tüntetett Juhász Imre megválasztott alkotmánybíró. Közölte: ő – bár letette az esküt – nem nyilatkozik, mert még nem alkotmánybíró, csak április 3-án lesz az, miután az április 2-án hetvenéves Holló András nyugdíjba vonul. Felvetésünkre, hogy Balsai István arra hivatkozva nem adott interjút, hogy alkotmánybíró, Juhász úgy reagált: „Balsai Balsai, én pedig én vagyok”.

„Valami vagy van ezzel vagy nincs, én erről nem kívánok nyilatkozni” – közölte az atv.hu-val Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.

A Miniszterelnökség egyik helyettes államtitkára, valamint a Fidesz egyik elnökségi tagja nem tudott a problémára válaszolni, mint ahogy Ágh Péter fideszes képviselő, a Fidelitas elnöke sem. Utóbbi azt mondta: kérdezzünk rá a jegyzői irodán. Ott közölték: ők egy adminisztratív szerv, ilyen kérdésekben nem kompetensek. Egy a kérdéshez vélhetően értő, a jegyzői hivatalt munkatársunkkal egyszerre felkereső (számunkra) ismeretlen annyit közölt: a Házszabályt érdemes megnézni, az öt munkanapot ír elő. Kérdésünkre, hogy a Házszabály felülírhatja-e az alaptörvényt, azt felelte: nem felülírja, hanem kiegészíti.

Szintén sikerült megszólaltatnunk Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettest, az alkotmányügyi bizottság tagját. „Ahogy a peres eljárásoknak is van egy határidő-számítási szabálya, ugyanúgy nyilván a közjogban is van határidő-számítási szabály. Ez pedig azt jelenti, hogy attól a naptól kezdve számít az öt nap, amikor megérkezik a házelnökhöz, illetve a köztársasági elnökhöz az egységes javaslat” – mondta a kormánypárti politikus.

Felvetésünkre, miszerint az alaptörvény azt írja, hogy „öt napon belül”, Gulyás úgy reagált: az a kézhezvételtől számított ötödik napot jelenti. Hozzátette: „egyébként sem eredményezne bármelyik közjogi méltóság ilyen jellegű mulasztása közjogi érvénytelenséget”. Azért nem – tudtuk meg újabb kérdésünkre –, mert van olyan szabálytalanság, ami közjogi érvénytelenséget eredményez és van olyan, amelyik nem. Erről az Alkotmánybíróság dönthet, „de ez egy elvi felvetés, mert kizártnak tartom, hogy akár a házelnök, akár a köztársasági elnök ne lett volna erre tekintettel”.

Két pro forma független, politikai értelemben erősen ellenzéki képviselőt is sikerült szóra bírnunk. A két, végzettségét tekintve jogász képviselő a neve elhallgatását kérte, mert nem ismerték pontosan a körülményeket, de azt mondták: ha minden úgy van, ahogy az atv.hu parlamenti tudósítója nekik elmondta, akkor az alaptörvény közjogilag érvénytelen.

Megkeresésünkre Kövér László azt mondta: tévedés, hogy 18-án írta volna alá. Közölte: március 15-én, pénteken írta alá. Reakciónkra, hogy ezek szerint az Országgyűlés honlapján szerepel rosszul, azt felelte: „így van”. Kérdésünkre, hogy a törvényt 25-én hétfőn aláíró Áder János viszont ezek szerint mindenképpen késve írta alá, Kövér úgy felelt: „hát azt én nem tudom”. További érdeklődésünkre, miszerint ebben az esetben a negyedik alaptörvény-módosítás közjogilag érvénytelen, a házelnök úgy reagált: „Persze. Ezt szeretnék önök elhitetni, ezt elhiszem. Ez egy jó ötlet volt, de nem jött be.”

atv.hu, Szegő Péter

További belföldi híreink