Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-03-10 06:20:58

A Felvidéket és Erdélyt bukta a Jobbik - rosszabbul állnak, mint itthon

Rosszabbul áll a Jobbik a határon túli magyarság körében, mint az anyaországban, ezért a megfelelő számú külhoni szavazat eléréséhez 2014-ben új stratégiára van szükség. A Felvidék és Erdély azonban így is, úgy is „elesett”, ezért oda nem szabad túl sok erőt fecsérelni. A Szávay-féle HÖK-modell viszont a határon túl is működőképes. A Hetek cikke.

A Felvidéket és Erdélyt bukta a Jobbik - rosszabbul állnak, mint itthon

A legfrissebb hírekért, kommentekért, fotókért és részletekért csatlakozzon és olvassa az atv.hu Facebook oldalát, ahol a csatornával kapcsolatos háttérinformációkhoz is hozzájuthat! A legfrissebb videókért pedig ne mulassza el meglátogatni és feliratkozni a folyamatosan frissülő YouTube csatornánkra!

Tavaly nyáron nyújtotta be a Jobbik elnöksége számára Szávay István azt a szigorúan bizalmas munkaanyagot, melyben helyzetértékelést ad a Jobbik határon túli pozícióiról, és amelyben új stratégia kidolgozására is javaslatokat tesz a 2014-es magyar parlamenti választási eredmény optimalizálása érdekében.

A Hetek birtokába került dokumentumból kiderül, hogy Szávay a magyar állampolgársággal is rendelkező, az átlagosnál magasabb választói hajlandósággal bíró külhoni magyarokra koncentrál, és mint írja, ez körülbelül négyszázezer nemzettársunkat jelenti.  

A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője a bevezetőben kijózanító adatokat közöl: „az általános jobbikos vélekedéssel ellentétben – miszerint mivel mi állunk ki a leghatározottabban a külhoni magyarokért, ezért mi vagyunk a legnépszerűbbek – az igazság az, hogy a Jobbik támogatottsága határon túl még a hazaitól is elmarad”. Igaz, mindezt nem egzakt méréseken, hanem személyes tapasztalatokra alapozva állítja – mégis tényként kezeli. Ugyanakkor a továbblépéshez alapvető fontosságúnak tartana egy reprezentatív, régiónkénti bontású politikai közvélemény-kutatást. „Rendkívül fontos lenne pontosan tudnunk, hogy melyik régióban mekkora a Jobbik támogatottsága, és hogy ezek az emberek mely külhoni magyar pártokra szavaznak saját országukban”.  

A Jobbik szervezeti jelenléte a határon túl a mai napig megoldatlan kérdés, ám sem a baráti körök, sem a külhoni alapszervezetek alapítása nem célszerű. Szávay szerint minden elcsatolt régióban egy-egy „szervezetet” kell csak létrehozni, az egyes régiók vezetőit a Jobbik elnöksége nevezné ki, ők pedig „megyei elnökökként” végeznék a munkát Szávayékkal együttműködésben.

Úgy véli, a külhoni munka hátterét „egy bevallottan és deklaráltan a Jobbik értékrendjével szimpatizáló, azt elvállaló civil szervezet keretében végeznék” ottani tagjaik. Ez a szervezet civil, érdekvédő és kulturális tevékenységet folytatna, segítené személyes és virtuális megjelenésüket országos szinten. Szávay ezekre a szervezetekre, illetve az általuk összefogott külhoni magyarokra alapozná a Jobbik határon túli választási kampányát, ezért „az ehhez szükséges adatbázis-építést szinte azonnal el kell kezdenünk”. Mivel a Jobbik népszerűsége régiónként jelentősen eltérő, a szerző részletesen kifejti, hol mit kellene cselekedniük.

Délvidéken a legkönnyebb,

Felvidéken a legrosszabb

A legkönnyebb dolguk Délvidéken van, mivel ott a Magyar Remény Mozgalom (MRM) a Jobbik testvérpárja, ezért támogatásuk egyértelmű prioritás kell legyen, állapítja meg Szávay, majd emlékeztet rá, hogy mivel a Jobbik tavaly májusban segített az MRM kampányában, jövőre hasonló támogatásra számíthat tőlük.

A Vajdasági Magyar Szövetség ugyanakkor teljesen elzárkózik a Jobbiktól, igaz, Vonáék számára sem vállalható a VMSZ. Jó hír viszont, hogy „folyamatban van egy délvidéki radikáljobbos hírportál beindítása”, áll a helyzetelemzésben.

„A legrosszabbul Felvidéken állunk a gyenge magyar identitás miatt, de „szerencsére” itt szinte elhanyagolható a magyar állampolgárok, így a potenciális magyar szavazatok száma is, így erre a régióra kell a jövőben a legkevesebb hangsúlyt fektetni” – írja meglepő nyíltsággal Szávay, elismerve, hogy a Jobbik számára a mint­egy félmilliós szlovákiai magyarság megszólítása teljesen haszontalan.

A dokumentumból mindenesetre megtudhatjuk, hogy Felvidéken a Jobbik elsőszámú – nem hivatalos – partnere az MKP Via Nova Ifjúsági Csoportja, amely a nemrégen bekövetkezett tisztújítás óta „teljesen jobbikos fordulatot vett”. És ha így történt, Szávay azonmód utasításokat is ad: az Ifjúsági Csoportnak „hosszú távon azonban el kell szakadnia a kiöregedett, jórészt alkalmatlan MKP-s vezetőktől, és egy új, nemzeti radikális pártot kell alapítania. Ez jelenleg még kérdéses, magunk segítjük és siettetjük ezt a folyamatot.”  

Amint arról a múlt héten beszámoltunk, Szávay vezetésével a Jobbik legalább 2005 óta napjainkig jelentős befolyással rendelkezik az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatában. Mindez azért érdekes a külhoni stratégia kapcsán, mert Szávay ebben a dokumentumban is ír a HÖK-ről, igaz, határon túli vonatkozásban: „Fontos megemlíteni a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatát: ennek vezetőivel igen szoros, baráti a viszonyunk, rajtuk keresztül sok fiatalt tudtunk már eddig is elérni, és véleményüket finoman formálni” – írja Szávay, és ezzel közvetve megerősíti korábbi állításainkat, miszerint az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatában szerzett befolyást egyértelműen a Jobbik céljaira használják.

Visszatérve a Felvidékhez: a fentebb kiöregedettnek, alkalmatlannak minősített MKP-s vezetéssel is korrekt kapcsolatokra kell törekednie a pártnak, miközben a liberális Most-Híd párttal nincs és nem is lehet hivatalos kapcsolatuk – szögezi le Szávay, majd összegzésként megállapítja: a kevés magyar szavazó miatt az eddigieknél is kevesebb energiát és időt kell a Felvidékre fordítaniuk, ám mindezt úgy kell kivitelezni, hogy az ottani magyarok ne érezzék, hogy „pártérdekeinket a nemzeti érdek elé helyezzük.”

Kárpátalja a remény, Erdély oda

Szávay szerint a Jobbiknak Kárpátalján kellene elkezdeni a munkát, mivel a párt kinyújtott karjaként funkcionáló civil szervezet megalakítása „a régió nagyságából és a magyarság létszámából adódóan itt tűnik a leggyorsabban kivitelezhetőnek”.

A dokumentumban az áll, hogy a kárpátaljai nemzeti radikális civil szervezetnek az egyházakkal és a beregszászi főiskolával kiegyezve kell majd összegyűjteni a Jobbik-szimpatizánsokat, a Jobbikhoz csatlakozni szándékozó magyarokat. „Fontos szerepe lehet ebben az ungvári diákszervezetnek és a görög katolikus egyház egyes papi és ifjúsági vezetőinek, akik igen közel állnak hozzánk” – írja Szávay.

A Jobbik hivatalosan jó kapcsolatban áll a Fidesz testvérpártjával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ), ám a helyzetelemzés szerint a Szövetség folyamatosan ellehetetleníti a párt megjelenését.  

Értesüléseink szerint Kárpátalján Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője tart fenn irodát. Kovács szoros politikai és üzleti kapcsolatot igyekszik fenntartani Beregszász polgármesterével, Gajdos Istvánnal, aki szívesen segít mindenben a Jobbiknak, hiszen a Fidesszel rossz a viszonya.

Erdélyben szintén nem áll túl jól a Jobbik. „Minél jobban közelítünk a határtól Székelyföld felé, annál inkább fogy a népszerűségünk, és nő az Orbán Viktorba szerelmes székelyek száma” – összegez Szávay. A párt régóta számított jobbikos fordulatra a Magyar Polgári Pártban (MPP). Ennek sokáig Szász Jenő pártelnök volt a gátja, ám Szász tavaly nyári veresége Székelyudvarhelyen, illetve az MPP országos gyengülése „lehetőséget teremthet erre a fordulatra és az alapvetően Jobbik-szimpatizáns megyei vezetőség hatalomátvételére” – írta júniusban Szávay. Azóta Szász Jenő a magyar kormány megbízásából a Nemzetstratégiai Intézet felállításán dolgozik, a helyi politizálástól visszavonult, az utódjául megválasztott Bíró Zsolt azonban nem a Jobbik tavaly nyári várakozásai szerint vezeti a pártot: a decemberi parlamenti választáson nem indultak, viszont a Jobbik számára elfogadhatatlan RMDSZ támogatására szólították fel híveiket.  

A Jobbik csalódott a Tőkés-féle Erdélyi Magyar Néppárt teljesítménye kapcsán is, mivel azonban támogatóinak jelentős része szimpatizál a Jobbikkal, Szávay azt javasolta, továbbra is tartsák fenn az együttműködést. Az RMDSZ-ről pedig az írta: várakozáson felüli győzelme mindenki számára új helyzetet teremtett, ezért „tetszik vagy nem, de érdekünk legalább egy felszínes viszony kialakítása a párttal”. Ez a kényszer tavaly nyár óta csak fokozódhatott, hiszen a magyar pártok versenyében a decemberi romániai parlamenti választáson is tarolt az RMDSZ.

Az előterjesztésben Szávayék meghatározták a 2014-es célt is: a határon túli magyaroktól ugyanakkora arányban akarnak szavazatot szerezni, mint az anyaországon belül.

Hetek

További belföldi híreink