Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-02-09 09:25:23

Gyurcsány: Putyin büntetőpadon tartja Orbánt

A Hetek interjúja Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökkel, a Demokratikus Koalíció elnökével.

Annak idején, amikor miniszterelnökként kezdeményezte az orosz–magyar viszony javítását, meglehetősen kemény bírálatokat kapott az ellenzéki Fidesztől. Most a Fidesz próbál a Kelet, így Oroszország felé is nyitni. Mit gondol, hasznára lehet ez az országnak?

– A gazdasági realitások meglehetősen világosak, Magyarországnak egy sor tekintetben szüksége van rá, hogy együttműködjön Oroszországgal. Én annak idején kevesebb ideológiát és politikát, viszont több pragmatizmust javasoltam Putyinnak. Akkor a magyar ellenzék ezzel szemben inkább ideologizált, de tudjuk, hogy Orbán Viktor úgy gondolta, nincs felelőssége az országgal kapcsolatban. Én most is helyesnek tartom a pragmatikus együttműködést.

A HVG szerint lehetséges, hogy Orbán Viktor egy közel ötmilliárd dolláros orosz kötvényvásárlásról folytatott megbeszélést Putyinnal. Ha ez összejön, az mennyire jelentős eredmény lenne a számunkra?  

– Magyarország éves szinten átlagosan 3-4 milliárd eurónyi kötvényt bocsát ki. Ez a lejáró adósságunkkal egyezik meg, amit meg kell újítani. Hogy ezt miként oldjuk meg – piaci kötvénykibocsátás, IMF-hitel, vagy valamely állam, Kína, Oroszország valamely intézménye által megvásárolt kötvények formájában –, az gazdasági és politikai elemzés függvénye. Most az a kérdés, jó-e nekünk, ha Oroszország a hitelezőnk, és így részben függőségbe kerülünk tőle. Jobb-e egy orosz hitel, mint az IMF hitele, más szóval Moszkva vagy Washington legyen inkább a hitelezőnk. És nagyon fontos a hitel ára, a kamat.      

A hírek 2 százalék körüli kamatról szólnak, ami alacsonyabb az IMF-hitel áránál.

– Ez esetben viszont azt kell megkérdezni, miért jó Oroszországnak, hogy nem a piacon vesz kötvényeket 7-8 százalékos kamatért, hanem lemond 5-6 százaléknyi kamatrésről. Miután egy ilyen vásárlás nem üzletszerű, nyilvánvalóan kap valamilyen kompenzációt cserébe.

Például mit adhatunk?

– Előbb térjünk vissza a találkozóra. A hírek alapján egy negyedórás négyszemközti megbeszélés zajlott Putyin és Orbán között tolmácsolással együtt. Ez alapján nehéz elképzelni, hogy komoly megállapodásra került volna sor. Nem volt közös nyilatkozat, nem volt közös sajtótájékoztató, nem tudunk róla, hogy bármit is aláírtak volna. Hogy milyen kompenzációt kérhetnek az oroszok? Bennragadtak a Malévban körülbelül 100 millió euróval, ami körülbelül 30 milliárd forint. Nekik ez fáj, annál is inkább, mert egy Putyinhoz közelinek tartott bank szenvedte el ezt a veszteséget. Úgyhogy kérhetnek például ebben az ügyben valamilyen kárpótlást.

Szijjártó Péter a tárgyalás után szinte tényként említette, hogy az oroszok fogják bővíteni a paksi atomerőművet.

– Paks bővítése egy 2000 milliárd forintos, 6-7 milliárd eurós befektetés, amiről régóta zajlanak a tárgyalások. Orbán Viktor nincs abban a helyzetben, hogy erről meg tudjon állapodni, mert nagyon messze vagyunk még attól, hogy kiválasszuk a beruházót, a finanszírozót. Erre 2014 előtt nem fog sor kerülni, Orbán tehát nem tudja magát elkötelezni, és az orosz fél ezzel pontosan tisztában is van.

Érdekes, a hírekben az szerepel, hogy Orbán szerint az oroszok tudnák karbantartani és bővíteni is az erőművet, hiszen ők is építették.

– Az erőmű szabályozó részében nagyon sok Siemens-elem van. A bővítés pedig két, egyenként ezer megawattos blokkról szólna. Az a kérdés teljesen nyitott, hogy francia, kanadai, orosz vagy valamilyen más érdekeltségű cég legyen a beruházó. És hozzáteszem, az Európai Uniónak is lesz hozzá szava, ha nem tisztességes eljárás keretében választják ki a nyertest. A francia nukleáris ipar is rendkívül erős érdekérvényesítő, úgyhogy teljes félreértés lenne azt gondolni, hogy elõre, suba alatt le lehetne ezt a meccset játszani.    

Elképzelhető, hogy az az értesülés is téves, miszerint Orbán Viktor azért volt olyan magabiztos az IMF-hiteltárgyalások megszakadását illetően, mert tudta, hogy orosz pénzzel fogja azt kiváltani?

– Ezt nem tudhatom, eddig arról szóltak a hírek, hogy devizakötvény-kibocsátásra készülnek piaci alapon. Egyébként ehhez a nemzetközi hangulat most viszonylag kedvező is.

A diplomáciában hogyan kezelik az olyan fordulatot, amit a Fidesz 2007 óta véghezvitt az Oroszországhoz fűződő viszonyt és kommunikációt illetően?

– Az, hogy Putyin csak egy rövid udvariassági látogatásra fogadta Orbán Viktort, egyértelműen azt üzeni, hogy egyelőre nem fogadta el tárgyalófélnek, hanem büntetőpadon tartja. Amikor én tárgyaltam Putyinnal – akár itthon, akár kint –, az 3-4 órán át tartó tárgyalásokat jelentett közös étkezéssel, sajtótájékoztatóval. De ugyanígy ment ez Merkellel, Berlusconival vagy korábban Prodival. Szerintem tehát Putyin látványosan nem foglalkozott Orbánnal, és ezt erősíti, hogy az orosz sajtóban egyetlen hír sem jelent meg a magyar miniszterelnök moszkvai látogatásáról. Egy orosz, Kreml-közeli portálon tegnap megjelent egy értékelés, de abban semmilyen olyan érdemi megállapítás nincs, ami elbizonytalanítana az elmondottakban.

Hetek

Ajánlom

További belföldi híreink