Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-01-30 16:15:59

Elutasította Orbánék kérését az IMF, a kormányfő gazdasági növekedésben bízik

A miniszterelnök szerint csökkent a megállapodás esélye, az IMF mindenképpen kölcsönt akar adni, Magyarországnak az nem kell. Simor utódját csak az utolsó pillanatban fogja bejelenteni Orbán. Az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélést követően pedig közölte: erkölcsi kérdés kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól.

Elutasította Orbánék kérését az IMF, a kormányfő gazdasági növekedésben bízik

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa részesedése csökken a világgazdaságban. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Az általa idézett adatok szerint Európa a világ népességének 8 százalékát, a világ termelésének 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát adja. Az EU 27 tagországa évente 1,2 milliárd euró új adósságot "termel". "Ki az az őrült, aki hajlandó finanszírozni egy ilyen rendszert?" - tette fel a kérdést.

   

Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta a kormányfő. Beszámolt arról, hogy az ezt célzó átalakítások nyomán Magyarország azon mindössze öt EU-ország egyike lett, amely képes csökkenteni az államadósságot, miközben harmadik éve 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt.

   

A miniszterelnök szerint Magyarországon ebben az évben megkezdődik, majd 2014-ben és 2015-ben folyamatosan gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Fennmarad a rekordnagyságú kereskedelmi többlet, tovább növekszik a foglalkoztatottság, az állam eladósodottsága folyamatosan csökken, a költségvetési deficit 3 százalék alatt marad. Magyarország kikerül az energiafüggőség csapdahelyzetéből.

   

Orbán Viktor és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt elnöke, a beszélgetés moderátora Brüsszelben

"Tisztességes elbánás esetén, nyolc év elteltével meg kell szüntetni az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást" - szögezte le. Azt is hangsúlyozta: Magyarország nem azt tűzte ki célul, hogy kilábaljon a válságból, hanem a válság utáni világra, a versenyben való helytállásra készül. Európának - vélekedett Orbán Viktor - új geopolitikai koncepcióra van szüksége.

   

"Meg kell találnunk annak a módját, hogy egyesítsük Európa fejlett technológiáját, infrastruktúráját, innovatív iparát és kifinomult pénzügyi rendszerét azokkal a gyakorlatilag korlátlan természeti forrásokkal, amelyek tőlünk keletre, főként Oroszországban találhatók" - fogalmazott a magyar kormányfő.

   

Orbán megállapította, hogy az euróövezet belső problémáinak megoldását célzó politika még nem hozott teljes körű eredményt, így például ma még nagyon nagyok a különbségek az eurózónabeli országok államkötvényeinek kamatszintje között. Az európai monetáris unió elmélyítése nem vezethet rugalmatlanabb gazdaságpolitikákhoz - figyelmeztetett.

   

"Elképzelhetetlen, hogy például Svédországnak, Magyarországnak és Bulgáriának ugyanolyan fajta gazdaságpolitikára lenne szüksége" - jegyezte meg.

   

A magyar miniszterelnök szerint fontos, hogy azok az országok se adják fel fegyelmezett pénzügyi politikájukat a növekedés serkentésének könnyebb útját keresve, amelyek már kordában tudták tartani államadósságukat.

Orbán az utolsó pillanatokban jelöli ki Simor utódját

Az előadást követő vitában - amelyen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt elnöke, a Bruegel Intézet irányító testületének vezetője elnökölt - többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése. Orbán Viktor nyomatékkal leszögezte: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jegybank szerepköre nem teljesen egyezik Európában, illetve az Egyesült Államokban: különbségek vannak abban a tekintetben, hogy a jegybank csak az infláció megelőzésére összepontosít-e, vagy más célokra is.

   

André Sapir, a Bruegel Intézet kutatója - a Brüsszeli Szabad Egyetem professzora -, elismerve a magyar pénzügyek terén elért eredményeket, megjegyezte: nem vált Magyarország hasznára, hogy kétely merült fel, illetve vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenséget.

   

Orbán Viktor kitért arra: a központi bank függetlenségének tiszteletben tartása mellett is "valakinek jelölnie kell jegybankelnököt", amikor a régi elnöknek lejár a mandátuma. Hozzátette: ezt a jelölést ő a határidő lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, a jelölt személyét érintő viták elkerülése érdekében.

Az IMF nemet mondott

   

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre - közölte a beszélgetésen Orbán. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban - mondta - mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken - állapította meg a kormányfő. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az EU az IMF-nél árnyaltabban szemléli Magyarország helyzetét.

   

André Sapir ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF meglehetősen ritkán nyújt FCL-t államoknak, és az EU-tagországok közül eddig csak Lengyelországnak nyitottak ilyen rugalmas hitelkeretet.

   

Orbán Viktort arról is kérdezték, miként vélekedik David Cameron minapi beszédéről, amelyben a brit miniszterelnök kilátásba helyezte a népszavazást a brit EU-tagság fenntartásáról, ha bizonyos jogkörök nem kerülnek vissza az unió kezéből tagállami kézbe. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a britek véleményalkotásába nincs joga beleszólni, de ami az EU alapszerződésének esetleges módosítására vonatkozó brit felvetést illeti, azt nagyon veszélyes elképzelésnek tartja. Szerinte nagyon nehéz lenne lezárni egy alapszerződés-módosító vitát, ha egyszer azt megnyitják.

Orbán tárgyalt Rompuyjel

Orbán Viktor szerdán megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az EU-országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével. A találkozó időszerűségét az adta, hogy bő egy hét múlva ülnek össze Brüsszelben az uniós országok állam-, illetve kormányfői. Napirendjükön a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló EU-költségvetési keret megvitatása szerepel. Orbán Viktor és Herman Van Rompuy szerdai találkozóján áttekintették az ezzel kapcsolatos magyar tárgyalási pozíciót.

   

A magyar kormányfő megerősítette az Európai Tanács elnökének magyarországi látogatásra szóló meghívását. A több mint félórás találkozón a felek kifejezték az építő szellemű együttműködés további folytatására irányuló szándékukat.

A miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben lobbizik, délután az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval találkozott.

"Erkölcsi kérdés kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól"

Magyarország számára nem politikai, nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, amely gyakorlatilag uniós csatlakozása óta sújtja az országot - jelentette ki Orbán Viktor, miután találkozott az Európai Bizottság elnökével. A kormányfő leszögezte, hogy a magyar államháztartás hiánya 2011-ben és 2012-ben is a 3 százalékos határérték alatt volt, és 2013-ban is alatta lesz.

   

"Szégyelljük természetesen, de az igazság az, hogy Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt van (...) én mindent megtettem, és a magyarok is megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, bízik abban, hogy "meggyőző bizonyítékok esetén" 2013-ban Magyarország kikerül az eljárás alól.

"Szeretnénk ettől a múlttól és a múlt árnyékától megszabadulni. Vissza akarunk térni a megbízható, kiszámítható és respektált országok körébe a költségvetési gazdálkodás szempontjából is" - hangsúlyozta. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy támogatja a minél szorosabb gazdasági együttműködést és koordinációt, mert szerinte az eurózónán belül nincs is más út a válság leküzdésére. Orbán Viktor egyúttal bejelentette: Magyarország március végén jelöli ki azt a menetrendet, amely szerint közeledni fog a bankunió egyes elemeihez.

   

A kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak kezelni akarja a válságot, hanem fel akar készülni a válság utáni időkre. Megismételte, hogy az elmúlt két és fél év nem a megszorítások miatt volt nehéz a magyarok számára, mert a kormány nem megszorításokat alkalmazott, hanem az ország teljes átszervezésén és megújításán dolgozik.

   

"Nem minden ügyben tudtam megvédeni Magyarország álláspontját" - mondta Orbán Viktor arra utalva, hogy az Európai Bíróság novemberben úgy döntött, sérti az uniós diszkrimináció tilalmának elvét az a törvény, amely azt írta elő, hogy a bíráknak 63 éves korukban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk. Egy év elteltével ki lehet jelenteni, hogy minden konfliktusos kérdést így vagy úgy, megegyezéssel, bírósági eljárással vagy döntéssel le lehetett vagy le lehet zárni - tette hozzá a kormányfő.

   

José Manuel Barroso üdvözölte, hogy a bírák nyugdíjazására vonatkozó törvénymódosító javaslat már a parlament előtt van, és emlékeztetett, hogy az adatvédelmi biztos hivatalának ügyében szintén az Európai Bíróságnak kell majd döntést hoznia.

   

Orbán Viktor arról is fontosnak tartotta biztosítani José Manuel Barrosót, hogy a magyar nép európai tudattal, identitással és elkötelezettséggel rendelkezik, és a magyarok nem kérnek mást, csak tisztességes bánásmódot.

   

José Manuel Barroso elmondta: legutóbb tavaly áprilisban találkozott ilyen hivatalos formában Orbán Viktorral, azóta pedig sok minden történt. "Sikeresen működtünk együtt azokban a jogi kérdésekben, amelyek aggodalmat keltettek a bizottságban az uniós jog megsértése miatt. Örömmel tölt el, hogy lépésről lépésre, egyik ügyben a másik után találjuk meg a megoldást" - fogalmazott a bizottság elnöke. Bizonyos félreértések eloszlatása érdekében ki kell emelnie: a bizottságnak joga és kötelessége is biztosítani, hogy minden uniós intézmény és tagállam tiszteletben tartsa az uniós jogot. A kötelezettségszegési eljárás nem politikai támadás - jelentette ki Barroso.

   

"Olyanok vagyunk, mint egy futballbíró (...), még a világ legjobb játékosai sem tudnának jó meccset játszani jó bíró nélkül. Ebben a játékban a bizottság a bíró. Nem mi mondjuk meg, melyik csapat a jobb" - érzékeltette az Európa Bizottság szerepét a brüsszeli testület portugál vezetője.

   

Kijelentette: tudja, hogy sok gazdasági intézkedés nehézséget okoz a magyarok számára, de rendezett költségvetés nélkül nincs bizalom, anélkül nincs befektetés, befektetés nélkül pedig nincs növekedés.

   

"Üdvözlendő a magyar kormány erőfeszítése és elkötelezettsége, hogy a hiányt jóval a GDP 3 százaléka alatt tartsa, de arra kértem a miniszterelnököt, hogy jobban figyeljen oda a kiigazítások minőségére" - fogalmazott José Manuel Barroso.

atv.hu / MTI / Origo

Ajánlom

További belföldi híreink