Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-11-14 16:24:59

Bűnvallás, aktanyilvánosság, többkulcsos adórendszer: alakul Bajnaiék programja

Terjedelmes dokumentumban fektette le az Együtt 2014 Választói Mozgalom elvi és erkölcsi alapvetéseit. A mozgalom szerint „ezek az alapvetések alkotják azt a keretet, amelyben a széles választói összefogás megvalósítható, illetve amelyre építhető egy 2014 utáni jó kormányzás reális programja is”. Bajnai Gordon exkluzív interjút adott az ATV Híradónak, melyet az atv.hu-n teljes terjedelemben megnézhet, és amiből kiderül, hogy nem ő nevezte félázsiai népnek a magyarokat, hanem a Jobbik szavazóit hasonlította két ország között ide-oda vándorló lakosokhoz.

Bűnvallás, aktanyilvánosság, többkulcsos adórendszer: alakul Bajnaiék programja

A legfrissebb hírekért, kommentekért, fotókért és részletekért csatlakozzon és olvassa az atv.hu Facebook oldalát, ahol a csatornával kapcsolatos háttérinformációkhoz is hozzájuthat! A legfrissebb videókért pedig ne mulassza el meglátogatni és feliratkozni a folyamatosan frissülő YouTube csatornánkra!

„Nagyon fontos, hogy elvigyük az ingadozó választóknak, hogy van remény, és ezeket az elveket, az erős politikai közép elveit érvényre tudjuk juttatni egy 2014-es változást követően” – fogalmazott Bajnai Gordon szerdán exkluzív interjújában az ATV kérdésére. A volt miniszterelnök, a Haza és Haladás egyesült elnöke elmondta: „nagyon sok elvet foglaltak bele a programjukba”, amellyel szeretnék világossá tenni, hogy „helyre kell állítani a politika becsületét. Ebbe nem fér bele a hazugság, és nem fér bele az, hogy ne nézzünk szembe az állambiztonsági aktákkal 22 év után” – húzta alá.

„Szeretnénk világossá tenni a nemzethez való viszonyt is: sokféle küzdelem, harc zajlott a kettős állampolgárság, a külhoni magyarok szavazati joga körül, és hangsúlyozzuk, hogy bár nagyon káros, a nemzetet megosztó vita zajlott ekörül a kérdés körül, de most kialakult egy politikai helyzet, ebből visszafordulni, újra jogfosztani azokat, akik már valamilyen jogot megszereztek, nem lehet. Ez is egy fontos elvünk” – mondta Bajnai Gordon.

„Szeretnénk azt is világossá tenni, hogy csak olyan politikának, társadalmi és gazdaságpolitikának van értelme, amely a választóknak becsületesen elmondja, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy talpra álljon az ország, és utána azt teszi, amit ígér, és csak azt ígéri, amit tenni fog” – tette hozzá.

A félázsiai megjegyzéssel kapcsolatban Bajnai Gordon elmondta: „félázsiai népnek a jelenlegi miniszterelnök nevezte a magyarokat, jelentősen megsértve ezzel mindenkit.” Ő – mint mondta – egyáltalán nem erről beszélt. „Arról beszéltem, hogy a Fidesz valójában nem konzervatív pártként viselkedik, hanem radikális forradalmi nézetekkel állandóan a Jobbik szavazóinak udvarol, és megpróbálja átcsábítani a szavazók egy részét a Fidesz mellé. Ezért nagyon sok kárt okoz az országnak, amely elveszíti a mérsékelt jellegét. Ez pedig nagyon nagy kár” – húzta alá Bajnai, majd hozzátette: itt hasonlította a Jobbiknak azokat a szavazóit, akik a Jobbik és a Fidesz között ingáznak a közvélemény kutatásokban azokhoz az országokhoz, amelyek nem tudják pontosan hány lakójuk van, mert a szomszédos országokkal osztoznak az ide-oda vándorló lakosokon. „Eszem ágában nem volt megsérteni a szavazókat, és félázsiainak tekinteni őket. Ha valamiről beszélek, akkor az mindig az, hogy Magyarország egy európai ország, hogy Európához szeretnénk tartozni. Hogy 1100 éves szent istváni örökségünk az, hogy Európához tartozunk, és jó lenne, ha a kormányzat is mérsékelt, középre tartó, az ország fejlődését szolgáló politikát folytatna. Nem pedig azzal foglalkozna, hogy ősi jelképekkel, a magyarokat félázsiainak nevezve a magyarokat állandóan gesztusokat tegyen a radikálisok szélsőséges szavazóknak, mert erre az ország fog rámenni” – hangsúlyozta Bajnai Gordon.

Szerdán terjedelmes dokumentumban fektette le az Együtt 2014 Választói Mozgalom elvi és erkölcsi alapvetéseit. Ebből tallóztunk.

"Meg kell vallanunk a rendszerváltás bűneit"

A múlt lezárásához elengedhetetlen, hogy mindannyian szembenézzünk saját szerepünkkel is az elmúlt 22 év, a mostani kormányzati ciklus és az azt megelőző 8 év alakulásában.

Mindannyiunknak el kell készítenünk az elmúlt időszak személyes leltárját: le kell vonnunk a rendszerváltozás utáni első negyedszázad tanulságait, be kell ismernünk a hibáit és meg kell vallanunk a bűneit is!

Állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala

 

Nem halogathatjuk tovább azt sem, hogy – húszéves adósságot törlesztve – az állambiztonsági iratok nyilvánosságában is áttörést érjünk el.

Kettős állampolgárság

Magyarországnak kötelessége, hogy kifejezze az elszakított országrészeken élő magyarokkal való nemzeti összetartozását. A kettős állampolgárság jogintézménye – két évtized méltatlan vitái, bűnösen feltett kérdései és hibásan megadott feleletei, valamint újabb problémákat okozó megoldásai ellenére is – új fejezetet nyitott a nemzeti összetartozás kérdésében. A határon túl élő magyarok újabb jogfosztása ezért nem lehet célja egy új politikai korszak megalapozását akaró választói összefogásnak.

 

A családok támogatása

A társadalom minden olyan egysége, amely családként funkcionál, méltó a közösség támogatására; a családon belüli erőszakkal szembeni védelem pedig mindenkit megillet: az nem múlhat senkinek a gyermekvállalási hajlandóságán vagy képességén.

Fékek és ellensúlyok

Alapvető feladatunk a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása. Ennek során azonban nem eshetünk abba a hibába, hogy ellentétes politikai előjellel, de ugyanúgy pártkatonákat és egypárti delegáltakat választunk a független intézmények élére.

Jogállam

Az új korszak jogi-politikai kereteinek kialakítása ugyanakkor csak jogállami eszközökkel valósulhat meg.

Alkotmányos kultúra

Szükségesnek tartjuk azt is, hogy lehetővé tegyük az új korszak alkotmányos kultúrájának népszavazással történő megerősítését.

 

Alapvető jogok

Az elmúlt közel három évben az alapvető jogok védelmének szintje drámaian csökkent Magyarországon: a sajtó megfélemlítését célzó médiaszabályozást, az egyházak közötti politikai alapú válogatást, a gazdasági és szociális jogok kiüresítését, a visszaható hatályú jogalkotást csak betetézte a választójog korlátozása, előzetes regisztrációhoz kötése. Helyre kell állítani az alapvető jogok európai szintű védelmét és az Alkotmánybíróság hatáskörét!

Szabad sajtó

Az államnak magának is részt kell vállalnia a plurális, szabad és a hatalmat ellenőrizni képes szabad sajtó működési feltételeinek megteremtésében.

 

Munka Törvénykönyve

A kormányváltás után kiépülő új jogállamban nem válhat normává az indokolás nélküli felmondás vagy a sztrájkjog indokolatlan korlátozása, ezért újra olyan Munka Törvénykönyvét kell írni és érvényesíteni Magyarországon, amely a munkavállalók jogait is védi, nem csak a munkáltatókéit.

 

Önkormányzatiság

 

Hiszünk abban, hogy a helyi közösség ügyeiben helyben kell dönteni. Az esztelen kormányzati centralizáció nem eredményez magasabb szolgáltatási színvonalat, csak felesleges bürokráciát hoz helyette. Helyre fogjuk állítani ezért az önkormányzatok autonómiáját. A járásokat a kormányzati alárendeltségből az érintett települési önkormányzatok irányítása alá helyezzük. Így a járásoknak lehet elsődleges szerepe a közszolgáltatások szervezésében, az állami szerepvállalásra pedig csak különleges helyzetekben lehet szükség.

Információszabadság

Bár huszonkét év alatt az állami átláthatóság érdemben erősödött, az információszabadság területén további előrelépésre van szükség. Az üzleti titokra, banktitokra, államtitokra és más titkokra vonatkozó lehetőségeket érdemben szűkíteni kell.

 

Korrupció

A magyarországi korrupció egyik fő okát szinte mindenki a megoldatlan pártfinanszírozásban látja. A demokrácia működtetésének forrásait – akár átmenetileg népszerűtlen intézkedésekkel is – legálisan kell biztosítani, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy a korrupció pártfinanszírozási célja senki számára nem nyújt védelmet a jogi felelősségre vonás alól.

Közbeszerzések

 

A korrupció másik melegágya a közbeszerzési eljárások átláthatatlan rendszere. Biztosítani kell a közbeszerzési pályázatok, ajánlatok és szerződések teljes nyilvánosságát. A közbeszerzés szabályozását a korrupciós kockázatok kiszűrése érdekében módosítani kell: az ügyeskedések lehetetlenné tételével minden esetben a legkedvezőbb ajánlatnak kell nyernie.

Állami vagyon

Az állami vagyon, mindenekelőtt a termőföld hasznosítása során nincs helye a titkolózásnak: teljes átláthatóság mellett történhet csak a pályáztatás. A korábbi jogsértéseket a jogállami garanciák mellett orvosolni kell.

Oktatás

A foglalkoztatás bővítéséhez elengedhetetlen az oktatásba és a képzésbe való nagyobb arányú befektetés. A gazdaságfejlesztési célú forrásokat emellett a kkv-k üzleti lehetőségeinek, jövedelemtermelő képességüknek a javítására, illetve a mezőgazdaság munkaigényes ágazatainak fejlesztésére kell nagyobb arányban fordítani.

 

Felsőoktatás

 

A felsőoktatásba járó fiatalok számát nem csökkenteni, hanem növelni kell: minden társadalmi réteg számára képességei és nem anyagi helyzete szerint kell elérhetővé tenni a diploma megszerzésének lehetőségét. Elfogadhatatlan, hogy csak a jól kereső szülők gyermekei juthassanak be a közgazdász- vagy jogászképzésre. A felsőoktatás terheinek viselésében az államnak, az üzleti szférának és az egyénnek is igazságos és ésszerű arányú felelősséget kell vállalnia.

Adózás

A társadalom – az adórendszer progresszív elemein keresztül – nagyobb arányú hozzájárulást várhat el tehetősebb tagjaitól, mint azoktól, akiknek elvitathatatlan szükségük van az állam, a közösség támogatására.

Romák felzárkóztatása

 

A magyar társadalom erkölcsi és gazdasági érdeke is az, hogy a hátrányos helyzetű roma honfitársaink tömegei egy nemzedéken belül – minden tekintetben – felzárkózzanak a többségi társadalomhoz: e felzárkózási folyamat felgyorsításában, sikerre vitelében az államnak megkerülhetetlen felelőssége van.

A teljes programot itt olvashatja!

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink