Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-08-27 20:56:59

"Az állatoknak nem lehet megmagyarázni, hogy miért nincs takarmány"

Az aszálykárok miatt akár 30-40 százalékkal is drágulhatnának a baromfitermékek az áruházak polcain, amennyiben a termelők át tudnák terhelni költségeik emelkedését a fogyasztókra. Az árakat a spekulánsok és a bioetanol is felfelé hajtja, miközben alföldi gazdák már a kukorica Ukrajnából történő behozatalát szervezik. Szerintük a takarmányárak elszabadulásánál csak a bizonytalanság rosszabb. A vidékfejlesztési tárca későbbre ígért tájékoztatást.

"Az állatoknak nem lehet megmagyarázni, hogy miért nincs takarmány"

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke nemrégiben az ATV Start című műsorában kilátásba helyezte, hogy amennyiben a gazdák a megemelkedett terményárak miatt nem tudják etetni jószágaikat, több száz disznót hajthatnak a Kossuth térre, a Parlament elé. Azóta megkezdődtek ugyan a helyzet kezelését célzó tárgyalások az ágazat képviselői és a kormány között, ennek eredményéről azonban a Vidékfejlesztési Minisztériumnál nem nyilatkoznak.

Ugyanakkor a kukorica 40 százalékosra becsült terméskiesése – ami mintegy 200 milliárdos kárt jelent – nem csak a sertéstartókat sújtja, hanem például a baromfisokat is. Az egyik legnagyobb hazai kacsatenyésztő vállalkozás vezetője – nevének mellőzését kérve – az atv.hu-nak elmondta, a takarmányárak már júliusban 70 ezer forintra emelkedtek tonnánként a korábbi 50 ezerről.

Piac az lenne

„Exportra szánt májkacsát állítunk elő, amelynek a válság idején is van piaca Párizstól Japánig, a helyzetünk mégis bizonytalanná vált, mert nem tudjuk, lesz-e elegendő takarmány. Kénytelenek vagyunk drasztikusan csökkenteni a termelést, így a négyből két törzset már ki is vettünk” – mondta az integrátori szerepet betöltő – vagyis a termelést a keltetéstől az értékesítésig összefogó – alföldi cég vezetője. A vállalkozás – mivel a májkacsa erősen kézimunka igényes - mintegy ezer embernek biztosít munkát. Pontosabban biztosított. A vállalkozó hozzátette: ez a tevékenység olyan hátrányos helyzetű településeken ad munkát az embereknek, ahol más lehetőség nemigen akad.

A Baromfi Termék Tanács és a Vágóállat és Hús Terméktanács közleménye szerint a magyar állattenyésztés könnyű piacszabályozású ágazatai még jelenleg is az egyik legnagyobb foglalkoztatást és megélhetést biztosítják a 100 ezer fősre becsülhető közvetlen, és a mintegy 20 ezer fősre becsülhető közvetett foglalkoztatás révén. A baromfihús és étkezési tojástermelés évente mintegy 800 milliárd forint termelési értéket állít elő, míg a sertés ágazat közel 400 milliárd forint értéket. A baromfisok a hazai fogyasztáshoz képest 40 százalék pluszt termelnek, ami exportra kerül – ez növeli az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét.

A termelőknek – tette hozzá – az is nagy segítség lenne, ha információt kapnának arról, hogy lesz-e elegendő kukorica elérhető áron. „A bizonytalanság a legrosszabb, így nem tudunk tervezni” – fogalmazott a vállalkozó, aki többekkel együtt – menekülő útvonalként – már a kukorica Ukrajnából történő behozatalát szervezi.  

Mindenki a kormányra vár

A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályán megkeresésünkre azt válaszolták, hogy augusztus 29-e után tudnak tájékoztatást adni a kormány témában meghozott döntéseiről.

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója megkeresésünkre közölte: egyelőre ők is erre a dátumra várnak, akkorra ígértek nekik visszajelzést a helyzet kezelésére vonatkozó javaslataikról. A probléma szerinte is súlyos: a termelők költségei 30-40 százalékkal emelkedtek, és ez még magasabb is lehet – ezt pedig értelemszerűen nem háríthatják át a vevőkre.

Az érdekképviselet három fő megoldást javasolt: a gazdák számára forgóeszköz-hitel biztosítását állami garanciával; az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését; illetve a közvetlen károk rendezését.   

Ami a hosszabb távú megoldásokat illeti, Csorbai Attila jelentős gondnak nevezte, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés 20 éve nem fejlődött. Sőt: a kárpótlás során visszaszolgáltatott földterületeken a korábbi öntözőrendszereket beszántották, azóta pedig nem történt jelentős fejlesztés a vízgazdálkodás terén.

A spekulánsok

A takarmányárak emelkedéséhez egyébként a termés spekulációs céllal történő felvásárlása is hozzájárulhat. Az igazgató szerint megesik, hogy a kukorica előbb külföldi kézbe kerül, majd – a megfelelő haszonkulcs elérése esetén – a magyar termelők a felvásárolóktól vehetik meg azt. „Az államnak nincs pénze intervenciós felvásárlásra, miközben az állatoknak sem lehet megmagyarázni, hogy miért nincs takarmány” – jegyezte meg Csorbai Attila. Hozzátette: a hazai bioetanol gyárak mintegy kétmillió tonna kukoricát használnak fel egy évben, ami a barmofi-sertés ágazat éves igényének mintegy 70 százaléka. Vagyis, amennyiben a kormány az aszálykárokra való tekintettel nem támogatná a bioetanol gyártását – ahogy ez az Egyesült Államokban történt –, enyhülhetne a szorítás a gazdákon.         

atv.hu / Sebestyén István

Ajánlom

További belföldi híreink