Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-08-23 06:02:59

„Tőlünk lopnak, akik éheznek” Cegléden az elmúlt fél évben vált drámaivá a helyzet

Nem a helyiek hívták Ceglédre a gárdát, hanem a Jobbik figyelt fel cigányok és nem cigányok között erősödő feszültségre. A betiltott szervezet megjelenése kis híján tömeges összecsapáshoz vezetett, a polgármester azonban úgy véli: ez egy felfújt ügy. Az országos rendőrfőkapitány tényfeltáró vizsgálatot rendelt el a Cegléden történt rendőri intézkedéssel kapcsolatban.

„Tőlünk lopnak, akik éheznek” Cegléden az elmúlt fél évben vált drámaivá a helyzet

megírtuk, körülbelül 400-an gyűltek össze vasárnap este Cegléd külterületének néhány utcájában, többek között a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, illetve szimpatizánsai. A környék romák lakta házait mintegy 70-80 rendőr zárta el az összegyűltektől.

Az Új Magyar Gárda főkapitány-helyettese szerint a történetek előzménye az volt, hogy szombat este egy 17 fős társasággal egy magánterület kertjében bográcsoztak (hogy megünnepeljék a néhány nappal korábbi romaellenes tüntetést), amikor a területet körbevették a botokkal, vasvillákkal felfegyverkezett romák és a gárdistákra támadtak, akik rendőri segítséget hívtak.

           Az Új Magyar Gárda Mozgalom és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, illetve szimpatizánsai gyülekeznek egy magánháznál a ceglédi Köztes utcában vasárnap este

Két járőrautó érkezett a helyszínre, amire állítólag szintén rátámadtak a cigányok. A Szebb Jövőért Polgárőr egyesület pedig "országos mozgósítást" rendelt el, és a helyszínre érkezett a Jobbik több országgyűlési képviselője is. A rendőrség végül megakadályozta a tömeges fizikai összecsapást, a keddre virradó hajnal már nyugalomban telt. Az atv.hu munkatársa a helyszínen próbálta feltárni a történtek előzményeit.  

A Jobbik felfigyelt

A konfliktus helyszínének környékén élő H. L. szerint – aki csak neve elhallgatásával engedte megjelentetni az általa elmondottakat -  nem a helyi lakosok hívták ki az Új Magyar Gárdát: a környéken katasztrofális a közbiztonság – márciusban hozzájuk is betörtek –, és az itteni hírekre fölfigyelt a Jobbik „valamint ezen keresztül a gárda”. Interjúalanyunk úgy véli: körülbelül két éve kezdett romlani a környéken a közbiztonság, az elmúlt fél évben pedig már egészen drámai lett a helyzet. H. úgy tudja: míg régebben a rendőrök ketten-hárman járőröztek, most – köszönhetően a rendőrségi leépítéseknek – egyedül, ráadásul rendőrkutya nélkül.

Augusztus 25-én szombaton ünneplik a Hősök terén a Magyar Gárda megalakulásának 5 éves évfordulóját. 2007-ben, a budai várban 56-an tették le a gárdista esküt. Szélsőjobboldali honlapok felhívása szerint a Szent Korona másolata előtt bajtársi fogadalmat fognak tenni a gárdisták.

Az oláhoknák megvannak a konzervatív értékek

A férfi lapunknak azt mondta, a helyi cigányoknak kétszer két szempont alapján kétszer két csoportja van. Etnikai értelemben vannak az oláhcigányok és a romungrók, míg szociológiai értelemben az őslakosok és a később betelepültek. H. azt állítja: jellemzően az oláhcigányokkal kevesebb gond van, mint a romungrókkal, ugyanis az oláhcigányok között sokkal inkább megvannak még a hagyományos, konzervatív értékek, az őslakosokkal pedig kevesebb gond van, mint az újonnan jöttekkel. „Vannak olyanok, akikről konkrétan tudjuk, hogy bűnözésből tartják fönn az életüket” – fogalmazott. A cigányok túlnyomó része munkanélküli – árnyalt a képen. Egyrészt a munkanélküliség amúgy is magas, másrészt a cigányok sokkal nehezebben kapnak munkát, mint a gádzsók. „Amikor kiderül, hogy cigány, közlik vele, hogy betelt az állás” – mondta H. „A Puttony utcában beszéltem egyikükkel és mondta, hogy ma még nem ettek a gyerekei. Beleszakadna a szívem, ha azt kellene mondanom az éhes kislányomnak, hogy »nem tudom, mit eszel ma«. Az viszont nem megoldás, hogy tőlünk lopnak azok, akik éheznek.”

„A gárdisták nem provokáltak”

Interjúalanyunk úgy véli: a rendőrség nem tudja megoldani a helyzetet. Közbevetésünkre, hogy – az egyébként jogerősen föloszlatott – gárda sem, úgy reagált: egyrészt a Magyar Gárdát oszlatták föl, az Új Magyar Gárdát nem, másrészt ott volt vasárnap este a helyszínen, és látta, hogy a gárdisták nem provokáltak senkit. A férfi azt is közölte: „a cigányoknál vasvilla és szamurájkard volt, de a rendőrök nem kérdezték meg tőlük, hogy miért vannak fölfegyverkezve”. Az atv.hu megjegyzésére, hogy az egyik fiatalembert hétfő este huszonötezer forintra büntették azért, mert egy fegyvernek minősülő jókora rúddal állt az utcán, H. azt mondta: „nem fogja befizetni, mert nincs miből”.

A férfi hosszan sorolta az elmúlt hónapokban a közvetlen környezetében történt betöréseket. Az egyik helyről elvittek huszonkét csirkét tápostól, a másikról fűnyírót és egyéb gépeket, és a sor hosszan folytatható: van, ahová fényes nappal törtek be, van, ahová éjjel teherautóval és a kertből mindent elvittek, ami mozdítható.

             Az Új Magyar Gárda Mozgalom szimpatizánsai állnak a rendőrsorfallal szemben a ceglédi Köztes utcában vasárnap este

Az atv.hu közbeszólására, hogy miért kell ebbe etnikai színt vinni, interjúalanyunk úgy reagált: azért, mert az elkövetők szinte kivétel nélkül cigányok. „Nem a cigánybűnözést kell megszüntetni, hanem a bűnözést. Nekem tökmindegy, hogy kinek milyen színű a bőre. A bűnözéssel van problémám, de az elkövetők kilencvenkilenc százaléka cigány” – mondta H. L.

„Százhúsz egyenruhás közhülye”

Némileg máshogy ítéli meg a gárdisták szerepét Szőke Sándor Párizsban élő polgárjogi aktivista, aki vasárnap este jelen volt a gárdisták fölvonulásakor. Szőke az atv.hu-nak azt mondta: a Puttony utca és környéke cigányai „tényleg félnek, tényleg igazi a fenyegetés”. Hozzátette: „százhúsz egyenruhás közhülye randalírozott egy föloszlatott paramilitáris alakulat egyenruhájában, csoportosan, egyértelműen egy etnikai csoport megsemmisítéséről szóló szlogeneket kiabálva”. Szőke úgy vélte: a hatályos jogszabályok alapján az összes gárdistát be lehetett volna kasztlizni. Mint fogalmazott, a cigányok meggyilkolására történt fölszólítás, de a zsidózás – „ami hozzátartozik az ország fanyar bájához” – sem maradt el.

A gárdista volt vagy a férje?

Egy harmincöt év körüli cigányasszony arról panaszkodott: vasárnap este egy gárdista valamilyen súlyos tárggyal fejbe vágta. Mutatta a homlokán jó négy centiméteres sebét. Az újságírók – így az atv.hu tudósítója –, de Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke is arról próbálta meggyőzni a nőt: vetessen föl orvosi látleletet, és ennek birtokában tegyen följelentést ismeretlen tettes ellen. A nő azonban hajthatatlan volt: semmi értelme, úgysem kapják el az elkövetőt – mondta. A cigányközösségből később azt az információt hallottuk, hogy a történet hazugság: az asszonyt a férje csapta fejbe, és az ügynek semmi köze a gárdistákhoz.

Munka kellene

„Munkát kellene adni a cigányoknak, hogy el tudják magukat tartani, de emberhez méltó fizetéssel” – ezt már helyi cigányság egyik tagja, Makula István mondta az atv.hu-nak. „Negyvenhétezer forintból nem lehet kijönni, hiába mondják a politikusok” – tette hozzá. Szerinte ugyanakkor csak azon lehet segíteni, aki magán is segíteni akar: „A cigányoknak igényesebbnek kellene lenniük a környezetükre. Például amíg a magyarok kerteket művelnek, addig sok cigány portáját fölveri a parlagfű. Isten is oda küld áldást, aki maga is tesz érte.”

A Ceglédre érkező polgárjogi aktivisták – Daróczi Ágnes, Horváth Aladár – a cigányság indulatainak mérséklésén ügyködtek. Horváth Aladár például – már késő este – arra kérte a helyieket: menjenek haza, feküdjenek le aludni és pihenjék ki magukat, az esetleges provokációknak pedig ne üljenek föl. A kialvatlanság ugyanis – ezt már egy Pestről érkezett szakember mondta el munkatársunknak – növeli az amúgy is meglévő szorongást, csökkenti az ingerküszöböt így növeli az etnikumközi robbanásveszélyt.

A rendőrök hallgatnak

Szerettünk volna néhány kérdést föltenni a ceglédi rendőrkapitánynak is. Kíváncsiak voltunk például arra, hogy a vasárnap esti gárdista demonstráción – különös tekintettel arra, hogy egy jogerősen föloszlatott szervezetről van szó – a rendőrség miért nem vette őrizetbe az egyenruhás gárdistákat. Egyebek között azt is szerettük volna megtudni, hogy – mint ahogy arról hallottunk – hangzott-e el vasárnap este kifejezetten a cigányok megölésére, kiirtására vonatkozó mondat a gárdisták oldaláról és ha igen, a rendőrség miért nem vette őrizetbe azokat, akik ilyeneket mondtak. Ambrus Zoltán alezredes, városi rendőrkapitány kedden szabadságon volt, Gulyás Pál alezredest, a kapitány helyettesét sikerült elérnünk, aki azonban közölte: nem nyilatkozhat, forduljunk a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályához.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság válaszai a ceglédi eseményekkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre 

A vasárnap esti gárdista demonstráción - különös tekintettel arra, hogy egy jogerősen föloszlatott szervezetről van szó - a rendőrség miért nem vette őrizetbe az egyenruhás gárdistákat?

2012. augusztus 19-én Cegléden azért nem került sor előállításra, mert nem valósult meg sem szabálysértés, sem pedig bűncselekmény, amely miatt a rendőrség bárkit is előállíthatott volna. A jogszabály taxatíve felsorolja azt, hogy pontosan mi minősül egyenruhának. Mivel az így meghatározott egyenruhát senki nem viselt, így nem valósult meg a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel sem.

Milyen rendőri erők vannak jelen a Puttony és Kékkő utcában,

valamint ezek környékén? Információik szerint a közeljövőben várható-e bármilyen újabb nyílt konfliktushelyzet? Ha igen: ennek kezelésére föl vannak-e készülve?

A településen - az ön által említett utcákban is – szombat este óta fokozott a rendőri jelenlét, melynek köszönhetően sem a hosszú hétvégén, sem a mai napon nem történt rendkívüli esemény. Újabb demonstrációról nincs tudomása a rendőrségnek, azonban a hatóság minden törvényes eszközzel és a rendelkezésre álló erővel határozottan fellép valamennyi jogellenes, illetve az állampolgárok nyugalmát megzavaró cselekménnyel szemben.

Helyi informátoraink egy része szerint a konfliktus gyökere az, hogy

a környék közbiztonsága - finoman szólva is - csapnivaló, rendszeresek a betörések. Ezt a problémát a rendőrség miért nem tudja kezelni?

A településen elkövetett bűncselekmények számát, súlyosságát a Ceglédi Rendőrkapitányság és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályainak munkatársai folyamatosan elemzik és értékelik, ennek függvényében tartanak megelőzési akciókat, fokozott ellenőrzéseket.

A rendőrség folyamatosan fenntartja a közrendet és a közbiztonságot.

A statisztikai adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Cegléden, illetve az adott településrészen elkövetett bűncselekmények száma nem haladja meg a kapitányság illetékességi területén lévő más településeken elkövetett, hasonló jellegű - vagyon elleni - bűncselekmények számát.

2012. első nyolc hónapját tekintve Pest megyében összességében is, így Cegléd területén is minimális, 4 százalékos emelkedést mutat az elrendelt nyomozások száma.

„Fölfújt események”

A kedd reggel a Klubrádiónak interjút adó Földi László polgármester azt mondta: föl vannak fújva az események. Szerinte tény, hogy vannak problémák, de ezek elintézésének nem az a módja, ahogy az a hétvégén történt.

Földi azt mondta: pár hete elterjedt, hogy le akar telepíteni a városrészben negyven cigánycsaládot. Egyrészt nincs ilyen szándéka, másrészt ha akarna, se tehetne ilyet – mondta el a polgármester – egyben a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője – a Klubrádiónak. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: nincs meggyőződve arról, hogy az egész botrányt „nem szándékosan tervelték-e ki Szent István király ünnepére”.

Mint a polgármester elmondta: 19-én a Szűcs-telepen (ez Cegléd másik, szintén nem éppen elit környéke – a szerk.) magyar-cigány összefogással kialakítottak „egy dzsumbujos területből egy nagyon szép kis pihenőparkot, fákkal, zöldekkel”. Tehát – „bár vannak problémák bizonyos roma családokkal”, cigány-magyar összefogással nagyon sok mindent el lehet érni.

Földi szerint a gondoknak nem az erőfitogtatás a megoldása. „Az ügyeket a törvények és rendeletek betartásával kell megoldani” – tette hozzá Cegléd polgármestere.

Tényfeltáró vizsgálatot rendelt a Cegléden történt rendőri intézkedéssel kapcsolatban Hatala József országos rendőrfőkapitány - tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs igazgatója szerdán. Garamvölgyi László elmondta: a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedés során történt-e szakmai mulasztás.

   

A dandártábornok hangsúlyozta: a vizsgálat, amelyet 10 nap alatt kell lefolytatni, nem konkrét személy ellen irányul, hanem az ORFK szakemberei áttekintik az intézkedéssel kapcsolatban készült rendőri jelentéseket, dokumentumokat, majd ezek elemzése után jelentést készítenek a főkapitánynak a megállapításokról.

   

Garamvölgyi László megjegyezte, legutóbb az ozorai fesztiválként ismert rendezvényre vonatkozóan készült országos rendőr-főkapitányi vizsgálat, amely az esemény biztosításának előkészítésében, tervezésében és a biztosítás végrehajtásában több szakmai hiányosságot is megállapított.

atv.hu, Szegő Péter

Ajánlom

További belföldi híreink