Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-05-02 07:14:53

11 óra körül már le is teheti államfői esküjét Áder János

Az Országgyűlés mai ülésén dönt Áder János fideszes európai parlamenti képviselő köztársasági elnöki jelöltségéről. A kormánypárti politikus megválasztásához az első fordulóban a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség. Az ellenzéki pártok korábban azt közölték: vagy részt sem vesznek a titkos voksoláson, vagy nemmel szavaznak a Fidesz-KDNP jelöltjére.

11 óra körül már le is teheti államfői esküjét Áder János

Az Országgyűlés ülése délelőtt 10 órakor kezdődik, és azon a frakciók megállapodása alapján az államfőválasztás lesz az egyetlen napirendi pont. A köztársasági elnök személyéről döntő titkos szavazás első fordulója előtt az ülést vezető elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselők ajánlásának érvényességéről.

   

Nincs más jelölt

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlását.

   

Az MSZP korábban azt közölte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, ám nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni. Az LMP két hete jelentette be, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásában, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja.

   

Áder János egy 2006-os kampánygyűlésen

A képviselőknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazatukat. Az év elején hatályba lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie államfővé választásához. Ellenkező esetben második fordulóra kerül sor, amelyen - ellenjelölt hiányában - biztosra vehető a győzelme, hiszen azon - a szavazatok számától függetlenül - a legtöbb érvényes szavazatot gyűjtő jelölt válik államfővé.

   

A választás első fordulójának eredményessége esetén Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A Ház előzetes napirendje szerint az új államfő ezután mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés ülése.

  

Az új államfő május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.

   

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál április 2-án jelentette be lemondását a parlamentben miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.

   

Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.

   

Áder, a "horgonyszemélyiség"

Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan "horgonyszemélyiségnek" tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.

   

Az MTI által megkérdezett politológusok korábban arra emlékeztettek: Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfői posztra, aki szerinte "egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz", ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan "vélhetően nem lesz ellenséges" a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki "nem önjáró, nem kukacoskodik".

Áder pályafutása

Áder János 1959. május 9-én született Csornán. 1983–85 között a VI. kerületi tanács lakásügyi osztályán volt előadó, majd öt évig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott (a T. Ház törvényalkotói munkáját tanulmányozta). Huszonhat évesen megnősült, felesége Herczegh Anita bíróként dolgozik, négy gyermekük van, apósa Hercegh Géza volt alkotmánybíró, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, 1989-ben őt delegálta a Fidesz az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásaira. A párt első két demokratikus választásán kampányfőnök volt. 1993–97-ben, majd 1999–2003-ban is a párt ügyvezető alelnöke volt, 2002–2006 között frakcióvezető. Az első Orbán-kormány idején házelnökként dolgozott.

Bajuszakasztás Orbánnal

Orbán Viktorral akkor akadt össze karakteres bajsza, mikor a 2002-es választási vereség után őt kiáltották ki első számú felelősnek a kudarcért, majd a pártelnök választókörzetenként szervezte ki alóla a korábban megyei szervezetekre épülő pártot. A 2006-os kampányban már bele sem szólhatott a Győr-Moson-Sopron megyei lista összeállításába, sőt egy korábban ellene induló MIÉP-es is felkerült a párt megyei listájára.

A csúfos bukta után már a frakcióvezetést sem vállalta el, majd amikor 2007-ben a Magyar Nemzetben megjelent, Schmidt Mária ante portas? című cikk anonim szerzője azt állította, hogy ő a lehetséges vezetője a Terror Háza igazgatója által gründolt új jobboldali pártnak, bejelentette, hogy EP-képviselő szeretne lenni.

2009 óta van Brüsszelben, ahol a környezetvédelmet jelölte meg szakterületének. Három éve az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának oszlopos tagja, nemrég alelnökké is választották. Míg itthon csak a parlagfű ellen tudott fellépni, az EP-ben a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján indulva a cianidos bányászat betiltásáért lobbizott, melynek eredménye egy parlamenti határozat elfogadása lett. Rehabilitációja a hazai belpolitikába való óvatos visszaemelésével kezdődött.

A győztes mindent visz

A kormányfő tavaly őt kérte fel az igazságszolgáltatási és választójogi reform kidolgozására. Az előbbi fel is keltette az unió érdeklődését, miután túlzott hatáskört biztosított az Országos Bírósági Hivatal elnökének, aki történetesen Áder brüsszeli kollégájának, Szájer Józsefnek a felesége. A választójogi törvény pedig az ellenzék szerint a Fidesz leválthatatlanságát szolgálja, az azonban nem bizonyítható, hogy Ádernek mennyi köze volt az egyéni körzetek átrajzolásában. Nevéhez kötik viszont a „győztes mindent visz” elv megerősítését a körzetében nyertes képviselő után is járó kompenzációval.

Ha Áder Jánost megválasztja a parlament, nem csak a Terrorelhárítási Központ embereinek kell felkészülniük belőle, hanem neki is arra az új helyzetre, hogyan gazdálkodja ki a rezsit a brüsszelihez képest havi egymillió forinttal kevesebb illetményéből.

atv.hu / MTI / Hetek

További belföldi híreink