Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-04-12 14:35:59

Exkluzív: íme, a kőkemény feltételek Orbánéknak

Az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaink is. A kifogást úgynevezett „non paper” útján közölték, ezt szintén dokumentum igazolja. A konkrét kifogásokat Robák Ferenc rendkívüli és maghatalmazott strasbourgi magyar nagykövettel, az Európa Tanács melletti állandó magyar képviselet vezetőjével is közölték, aki levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.

Exkluzív: íme, a kőkemény feltételek Orbánéknak

atv.hu a Facebookon! Ossza meg véleményét a közösségi hálón is!

Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.

Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.

Politikai nyomásról beszéltek

Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”.  Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.

Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.

Újabb démarche?

Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.

Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.

Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:

1.    Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),

2.    Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.

3.    Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.

4.    Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.

5.    Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.

Mi az a non paper?

Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléc nélküli jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.

Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Önmagából a non paperből nem derül tehát ki, hogy kitől származik és ki a címzettje. Hangsúlyozta: a non paper mindig írásos műfaj. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.

Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.

Üdvözlik Répássy bejelentését

A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, miszerint Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.

Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és a civil társadalom más elemeiből is.

Végezetül a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.

Külügyminisztérium: az ET még nem jelezte a "kívánalmakat"

Az ügyben megkerestük Prőhle Gergelyt, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát. Emailben szerkesztőségünknek megküldött válaszában az államtitkár hangsúlyozta: "a magyar kormány március 30-án , jóval az április 7-ei határidő előtt elküldte válaszát az Európai Bizottságnak mind a két kötelezettségszegési eljárásban, mind a két ún. adminisztratív levélre. Ez utóbbiak közül az egyik valóban az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozott. A Bizottság kérdéseire a kormány részletes választ adott, s jelenleg várja a Bizottság visszajelzését."

A non papert az államtitkár szerint "Thomas Markert, a  Velencei Bizottság (VB) titkára adta át budapesti látogatását követően, mint saját véleményét, hogy mely kérdésekben tartaná tanácsosnak a vonatkozó magyar törvények kiigazítását. A VB semmilyen formában nem értékelte a kormány által a parlamentnek benyújtott törvénymódosító javaslatot, hiszen a VB nem is ülésezett március 16-a óta. A javaslatokkal, ill. az azokra adandó válasszal kapcsolatban konkrét határidő sehol, semmilyen formában nem merült fel" - húzta alá Prőhle, valamint hozzátette: "az ET főtitkára hivatalosan nem is jelezte ezeket a kívánalmakat". Az államtitkár szerint ennek a dokumentumnak "semmilyen hivatalos státusza nincs. Thomas Markert nem az EU, hanem az ET Titkárságának tisztségviselője, az EU nevében nem áll módjában nyilatkozni."

"A Külügyminisztérium vezetői már több alkalommal hangsúlyozták, hogy az IMF tárgyalások megkezdésének pontos feltételeit nem kaptuk meg. Ezek pontosítását az Európai Uniótól, illetve magától az IMF-től várjuk" - zárta a közleményét az államtitkár.

Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu

További belföldi híreink