Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-02-21 14:43:59

Gyurcsány: Az állam nem újgazdag, erőszakos, makkos cipőben járó vevő

A volt kormányfő Csurka István Néhány gondolat… című nagydolgozatában fedezte föl a mostani kettészakítottság eredőjét. Szerinte az nem kérdés, hogy Orbán menni fog, de utána nem szabad revanspolitikát folytatni.

Gyurcsány: Az állam nem újgazdag, erőszakos, makkos cipőben járó vevő

Gyurcsány Ferenc az egyik budapesti szállodában, meghívottak előtt tartja 2005 óta megszokott országértékelő beszédét. Korábban kormányfőként rendre a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén mondta el értékelését, amelyek alkalmával többnyire reformterveit ismertette.

Az ellenzéki politikus fejből elmondott beszédében az elmúlt bő húsz évre tekintett vissza: a magyar politikai közösség két évtizede a nyugatos piacgazdaságot, republikanizmust választotta. 1992-ben megrepedt az egységesnek hitt köztársasági közösség – mondta a volt miniszterelnök. „Megjelent egy régi-új eszme, amiről azt hittük, hogy már túlvagyunk rajta. Csurka István dolgozata új dolog volt. Antall József értette, hogy mi a dolga és tudta, hogy nem lehet kiegyezni Csurkával” – mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: úgy tűnt, hogy semmi nem fenyegeti a köztársaságot. A köztársaság azonban veszélyben van, sokaknak pedig úgy tűnik, hogy a III. Magyar Köztársaság elbukott, mi köztársaságpárti magyar hazafiak vagyunk – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Húsz-huszonkét éve a konzervatívokat, a liberálisokat, a szocialistákat és a szociáldemokratákat összekötötte, hogy Magyarországnak a komppal Nyugaton kell kikötnie és onnét kell mintát, támogatást kapnia – vélekedett Gyurcsány Ferenc. Mint mondta, úgy gondolták, hogy – bár az 1949-es évszám van rajta – az Alkotmány a nyugatos polgári Magyarország alkotmánya, amelyet az politika egésze elfogadott. Hozzátette: úgy gondolták, hogy szabadság kell a gazdaságban, a kultúrában, az identitás megválasztásában.

A szociális biztonságot mindenki az alkotmányosság részének tekintette: a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok is. „Olyan világot szerettünk volna, ahol a vagyon kötelez” – fogalmazott a volt miniszterelnök, majd hozzátette: Antall a határon túli magyarok képviselete közben nem tett engedményeket a magyar nacionalizmusnak és politikai felsőbbrendűségnek.

Magyarország és ellen-Magyarország

A volt miniszterelnök szerint „ezek a tartópillérek azóta összedőltek”. Azt mondta: fölépült egy ellen-Magyarország, amit Orbán Viktor kormánya képvisel. Az ellen-Magyarország nem Párizsra, Berlinre veti a szemét, számára nem Brüsszel a példa, hanem a kelet. Ez az ellen-Magyarország fél a szabadságtól, a versenytől, a piactól a külföldtől – hangsúlyozta a politikus. Úgy folytatta: az ellen-Magyarország a szegénységre nem átokként, leküzdendő közös feladatként tekint, a szegényt pedig büntetni kívánja, nem fölemelni. Ki kívánja terjeszteni politikai fönnhatóságát a határon túlra és összekeveri az állam dolgát a nemzet felelősségével és lehetőségével – közölte Gyurcsány.

A kérdés – folytatta – nem Orbán kormányának a legyőzése, hanem, hogy miképp fognak egymás mellett élni a köztársaságpártiak és azok, akik nemzetinek mondják magukat. Azt mondta: a Csurka István temetésén elhangzott beszédekből is látható: a feladat „a magyar polgári sokaság meggyőzése” (taps), azoké is, „akik nagyon mást gondolnak, mint mi”. Hangsúlyozta: Orbán menni fog, de az úgynevezett nemzeti Magyarország maradni fog. Az ország Orbán bukása után nem élhet háborúban, nincs helye revanspolitikának és kiátkozásnak, de van helye megérteni mindazt, hogy miért történik mindez velünk. A kérdés, hogy miképp lehet a haza, a köztársaság, a nemzet ügyében az országot újraegyesíteni.

A volt kormányfő hangsúlyozta: Orbán nem kormányozni, hanem rendszert váltani akart és az ő rendszerváltása meg is történt.

Magyarország és a világ maradék része

Magyarország sosem volt egyedül és most sincs – folytatta gondolatait a volt miniszterelnök. Ennek ellenére Magyarországnak sosem volt oly kevés barátja a világon, mint most – mondta. Hangsúlyozta: Orbán Viktor külpolitikájának középpontjában a szuverenitás van, ez a kérdésfelvetés azonban részéről hamis. A XIX. századi szuverenitás gondolata pozitív örökség, de melyik ország szuverénebb: Észak- vagy Dél-Korea? – tette föl a kérdést. Bár Észak-Korea, mégis Dél-Korea a gazdagabb és a boldogabb – mondta. Ma együttműködésre van szükség a világ országai között: a világ legsikeresebb országai nyitott országok. A modern politika legfőbb jelszava nem a szuverenitás, hanem a nemzeti mozgástér növelése – folytatta beszédét. Magyarország mozgástere az elmúlt két évben csökkent. Hibás nemzetstratégiából hibás külpolitikai stratégia következett, amely mára megbukott – tette hozzá. A nyugati kapcsolatok befagytak, de a keleti kapcsolatok nem jöttek létre.

Orbán rendszere illegitim

Orbán rendszere illegitim – evezett vissza belpolitikai vizekre Gyurcsány Ferenc –, „mert nem hatalmaztuk föl őt arra, hogy a demokratikus rendszert fölülírva egypárti alkotmányt” hozzon létre. A cél – közölte – az 1989-es helyzet visszaállítása és az illegitim rendszer illegitim vezetőinek leváltása, „mert a köztársaságra tett esküjük hamis”. (Taps.)

A komáromi Nokiára utalva azt mondta: egy nagy és sikeres gyár kétezer-háromszáz embert fog elbocsájtani. A cégvezető kilincselt Orbánnál, hogy fogadja őt. Az eldöntött tény volt, hogy a Nokia elköltözik a Távol-Keletre, de lehetett volna tárgyalni a kormánnyal arról, hogy minél kevesebb szenvedéssel és áldozattal bocsájtsák el a gyár munkásait. Orbán összekeveri országa szuverenitását a magányossággal – vonta le a következtetést Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy a magányosság a politikában öl és együttműködésre van szükség. A politikának azon kellene ügyködnie, hogy a magyar kis- és középvállalatok a multik partnerei lehessenek, de ehhez együttműködésre lenne szükség. Nem segíti Magyarországot, ha a magyar kormány mindenkiben ellenséget lát – mondta.

Szociális érzékenység, cigánykérdés, oktatás- és kultúrpolitika

A kormány feladata a szegénységből kivezető utak megtalálásának. Mindig volt szegénység és nagyon sokáig lesz is még. „A mi kormányunk alatt is volt” – tette hozzá. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy miképp tekintünk a szegénységre. Százezrek szeretnének dolgozni, de nincs rá lehetőségük. Ehhez még hozzájárul, hogy nem empátiát, hanem a negyvenhétezer forint cinizmusát kapják a kormánytól.

A volt miniszterelnök úgy folytatta: „a cigányság kérdése nagyon került téma, mert egy rossz jelző nagy bajokat tud okozni”. Azt mondta: a cigányok Magyarország polgárai, így az ő sorsuk is fontos kell, hogy legyen nekünk. Ha ők lesznek az áldozatok, akkor ez az ország az erkölcsi romlás útjára fog lépni.

„Van ma nyolcszázezer honfitársunk, akik nagyon nyomorúságosan érzi magát, mert úgy gondolja, hogy az ország másik fele csak problémát lát bennük. Ha egyetlen embert is azért ér sérelem, mert az anyja vagy apja roma, akkor a világ egy részét mi magunk öljük meg. Senkit és semmit nem akarok menteni, azonosak a jogok és a felelősségek. De azok, akik a könnyebb részével találkoznak az élettel, kötelességük segíteni a nehezen boldogulóknak” – mondta Gyurcsány. A kérdéssel kapcsolatban a Jobbikot fasiszta pártnak nevezte és föltette a költői kérdést, hogy miképp parolázhat egy ilyen párttal a Fidesz.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint jól jellemez egy hatalmat az, ahogy a gyerekekhez viszonyul. Ennek kapcsán megdicsérte Pokorni Zoltán volt oktatási minisztert, mint aki „kinyitotta az addig elég szűk felsőoktatási kapukat”. A mostani oktatáspolitikát azonban kritikus szavakkal illette: nem betanított munkásként kéne nézni a pedagógusokra, akiknek a Szalay utcából mondják meg, mit kellene tanítaniuk. Az új rendszer ellenfelet lát a szabad iskolában, a szabad diákban és a szabad tanárban. „Amit a kormány az iskolával tesz, az a legnemzetietlenebb magatartás” – mondta.

Fliegauf Benedek Berlinben bemutatott filmje, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányzati affér apropóján a volt miniszterelnök először közölte: kevesebb is elég, hogy az önző és erőszakos hatalom valamit azért is ellenségnek kiáltson ki, mert amit tesz, az megbecsülendő. Ennél jobban nem kívánta a fiatal rendezőt dicsérni, mert – mint mondta – nem szeretné, hogy a kormányzat részéről emiatt bármilyen hátrány érje Fliegaufot.

Úgy folytatta: csak a diktatúrák próbálnak közvetlen megrendelést adni a művészet és a kultúra világának. „A művészet a világ újrateremtése, maga az emberben megtestesülő istenség. Nem lehet megmondani az embernek, hogy teremtsen” – tette hozzá. Az államnak van dolga a művészet, a kultúra területén, de „nem finnyáskodó, újgazdag, erőszakos, makkos cipőben járó vevő”, az állam pénze ugyanis „a mi pénzünk”, így az állami mecenatúra ki kell, hogy fejezze a mögötte álló társadalmi sokszínűséget. „De Orbán ebből semmit nem ért” – tette hozzá.

Iványi Viktor

A volt miniszterelnök szerint, ha egy ország bajban van, akkor szövetségesekre van szüksége. Ilyen szövetségesek lehetnek az egyházak, az azonban időnként fájdalmas, máskor kiábrándító, hogy a keresztény felelősség, szeretet, a gyengékért viselt alázat ügyében „lényegesen kevesebbet látunk a magyar történelmi keresztény egyházaktól, mint ami a munka, a feladat lenne”. Bántóan csendben vannak ezek az egyházak. Az a kép alakul ki, hogy fontosabb saját egyházuk befolyásának megőrzése, mint a gyengék, az elesettek krisztusi megsegítése. Derültséget keltett, amikor Iványi Gábor lelkészt véletlenül Iványi Viktornak nevezte „Iványi Gábortól kérek csak elnézést” – javította ki önmagát. Hangsúlyozta: az Orbán Viktor első két gyerekét megkeresztelő lelkész által vezetett egyház sok száz embernek ad menedéket és meleg ételt minden nap. Alávaló dolog, hogy Iványinak a kormánnyal szemben kritikus mondatai fontosabbak, mint sok száz ember élete. „Az országnak sokkal több Iványi Gábort és sokkal kevesebb Orbán Viktort kívánok” – hangsúlyozta.

Demokratikus Koalíció

„Először tartok évértékelőt a DK elnökeként” – folytatta Gyurcsány Ferenc. „2010 után azt akartuk, hogy Magyarországon legyen egy nagy, erős, polgári demokrata párt. Azt gondoltuk, hogy Orbán Viktor rendszerével szemben érdemes megalkotni a demokraták nagy, erős pártját” – mondta, leszögezve, hogy ez a párt lett volna az MSZP, amit a célnak megfelelően nagyon át akartak alakítani. Aztán kiderült: megküzdötték és megszenvedték a maguk küzdelmeit. „Egymást marni és a mai rezsim malmára hajtani a vizet értelmetlen. Ezért alapítottunk új pártot. A Demokratikus Koalíció a magyar baloldal legnagyobb pártja kíván lenni. Össze akarjuk kötni a szabadság és a szociális remény ügyét” – fogalmazott. Azt mondta: a szabadság és a demokrácia ügye sérülékeny és könnyen elvész, ha nem találkozik a szociális biztonság ügyével. A demokrácia éltető eleme a szociális biztonság. Úgy folytatta: a nemcsak kulturális és nyelvi közösség, hanem szociális is. Nemcsak egyenlő jogokat, hanem egyenlő életlehetőségeket kell teremteni. Demokráciának, szabadságnak és szociális ügyeknek kéz a kézben kell járniuk „és meg kell akadályoznunk a tömegek lecsúszását, mert az ő lecsúszásuk megöli a demokratikus Magyarországot”.

A következő választáson nem egyszerűen eggyel több szavazatot kell szerezni, mint ellenfeleinknek. Németországban vagy Ausztriában ez lenne a cél, de Magyarországon ez kevés, mert ettől még a szétszakítottság nem szűnne meg. A kérdés szerinte az: mi kell ahhoz, hogy a kettészakadt ország két fele újra egymásra találjon. „Politikust le lehet váltani, de egy országot nem és egy fél országot sem” – közölte. Orbán szerinte azt hiszi, hogy a politikai hatalom birtokában le lehet számolni az 1989-90-es demokratikus gondolattal, de téved. „A köztársaságpárti Magyarországot nem lehet kirekeszteni Magyarországból. Addig nem lesz Magyarországon nyugalom és béke, amíg a demokratikus köztársaság nagy ügyéhez nem találunk vissza.”

Что делать?

A szónok szerint az, hogy a miniszterelnök nem konszolidál, hanem visszafordul. „Bár így lenne”, de ennek kicsi a valószínűsége. Megérti-e Magyarország nagy része, hogy muszáj újra egymásra találni és Orbán útján ez nem megy? Ha erre is „nem” a válasz, akkor megvalósulhat a legrosszabb forgatókönyv, azaz egy közös nagy drámai kiábrándulás. Azt mondta: az Orbán-közeli Vitézy-család egyik tagja Borsod-Abaúj Zemplén megyében forgat és ő mondta, hogy innen, Budapestről nem lehet elképzelni az ottani nyomort. Muszáj megakadályozni a széthullást és a szociális robbanást. A kormányzat szociális érzéketlenségnek és cinizmusának ugyanis súlyos vége lehet. „A nemzet legelesettebbekért cselekedni kell” – tette hozzá.

Beszéde végén a volt miniszterelnök azt kérte: ne egyszerűen a Demokratikus Koalíciót támogassák – „azt persze tegyék meg” – de akarjanak szembenézni az ország problémájának mélységével. Elsősorban nem Orbán Viktort kell legyőzni, hanem Magyarország sok-sok polgárát meggyőzni arról, hogy ez egy jó hely, amiért tenni kell: „tegyünk Magyarországért, tegyünk a köztársaságért" – zárta beszédét Gyurcsány Ferenc.

Előzmények...

Első miniszterelnöki évadnyitójában négy feladatot jelölt ki: az adórendszer és a felsőoktatás átalakítását, a nemzeti felelősség programjának megvalósítását, és a következő évtized fejlesztési programjának megalkotását. Második évindító beszédében fő célként a munkahelyteremtést, az állami működés szerkezeti reformját és a szegénység visszaszorítását emelte ki.

   

2007 februárjában, az őszödi beszéd okozta belpolitikai viharok után azt mondta: a közélet háborús logikája helyett nyugodt reformpolitikára van szükség. Negyedik évnyitó beszédében az új polgárosodás programját hirdette meg, és azt mondta: nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb élet következhet, nem készülnek további húsbavágó döntésekre.

   

Ötödik évértékelő beszédében a többi között az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer, továbbá a támogatáspolitika átalakítását nevesítette olyan intézkedésként, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése mellett versenyképesebb legyen az ország.

  

Gyurcsány Ferenc 2010 márciusban a kezdeményezésére megalakult Magyar Demokratikus Charta rendezvényén értékelt, miután a kormányfői székből való távozása után hónapokig szinte csak zárt fórumokon szólalt meg a nyilvánosság előtt. Akkor azt kérte híveitől, hogy a választásokon támogassák a Mesterházy Attila vezette MSZP-t. Beszélt arról is, hogy a szocialista párt lehet a parlamentáris demokrácia, a harmadik Magyar Köztársaság igazi védője és képviselője.

   

Egy évvel ezelőtt a szocialista párt Demokratikus Koalíció Platformjának elnökeként viszont - túl azon, hogy önkényuralom építésével vádolta Orbán Viktor miniszterelnököt - már azt mondta: az MSZP átalakításával új balközép pártot kell létrehozni.

   

Ezt a törekvését sikertelennek ítélve döntött úgy tavaly októberben, hogy távozik az MSZP-ből és Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alakít, amelynek elnökévé választották november elején.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu, M. L., Sz. P.

További belföldi híreink