Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-02-16 06:08:02

Sötét szálak Orbán tárgyalópartnereinél - 2. rész

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kétoldalú megállapodások és fejlesztések lehetőségéről tárgyalt január végén Orbán Viktor Bejrútban Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnökkel. A tárgyalás során Orbán magyarországi látogatásra hívta a libanoni miniszterelnököt, amelyre valószínűleg májusban kerül sor. Cikkünkre Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára levélben reagált, és arra kért, hogy a tudósításunkban „pontatlanul megjelent” adatokat és körülményeket megfelelő formában szíveskedjünk helyreigazítani.

Sötét szálak Orbán tárgyalópartnereinél - 2. rész

„Miniszterelnök úr a Demokratikus Középpártok Internacionálé (Centrist Democrat International) meghívására utazott Bejrútba, ahol részt vett a CDI Végrehajtó Bizottsága ülésén, és a szervezet alelnökeként felszólalt a CDI által "/kulfold/20120208_a_hezbollah_elismerte_hogy_iran_penzeli" target="_blank" data-fixedlink="1">Hezbollah is bekerült" - vélekedett a helyettes államtitkár.

"A Hezbollahot illetően szeretném tájékoztatni arról, hogy a mozgalmat az Európai Tanács nem tekinti terrorista szervezetnek, és az ENSZ sem, a BT pedig a lefegyverzésére szólít fel. Biztosíthatom arról, hogy a magyar diplomácia teljes egészében tisztában van a szervezettel kapcsolatos ellentmondásokkal és azok nemzetközi percepcióival" - írta Hóvári János.

"Végezetül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a legfontosabb elvárás Libanon nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása. Mikati kormánya a mai napig tiszteletben tartotta és tartja a BT összes Libanont érintő határozatát, és a Különleges Törvényszék felé is teljesítette 2011. évi 32 M USD kifizetését. Ezt Lady Ashton  főképviselő nyilatkozatban ismerte el és üdvözölte. Kérem, hogy a tudósításukban pontatlanul megjelent adatokat és körülményeket megfelelő formában szíveskedjenek helyreigazítani" – zárult a helyettes államtitkár levele.

Mikati-kabinet: a Hezbollahnak és szövetségeseinek a kormánya

Formai szempontból igaza van a helyettes államtitkárnak: a Mikati-kormány nem "Hezbollah-kormány", mivel csak két posztot – az államminiszteri, valamint a mezőgazdasági tárcát – kapta az iszlamista szervezet. De – ahogy arról a Reuters hírügynökség is beszámolt – a Hezbollah keresztény, valamint drúz szövetségesein keresztül - a Hariri-kormány „megbuktatását” követő új felállásban - a korábbi 14 helyett 18 miniszteri pozíciót vont "befolyása alá" a 30 fős kabinetben.

     Nabih Berri, házelnök (b), az AMAL vezetője, valamint Hasszán Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője (j). Érdekesség: a Hezbollah logója Berri feje fölött, míg az AMAL logója Naszrallah feje fölött került elhelyezésre.

A teljesség igénye nélkül: két tárcát, az egészségügyi, valamint a külügyit például egy másik jelentős síita szervezet, az AMAL kapott (a Libanoni Ellenálló Különítmények nevű katonai mozgalom, amely ma már politikai pártként működik). A külügyminiszteri bársonyszékbe Adnan Manszúr ülhetett be, Nabih Berri házelnök volt tanácsadója. Ennél is jelentősebb szerepet kapott, a Hezbollahhal szövetségesi kapcsolatokat ápoló libanoni Szabad Hazafias Mozgalom, amelynek (keresztény) miniszterei hét tárcát, köztük az igazságügyi minisztériumot kapták. Egy további államminiszteri széket a szintén Hezbollah-, valamint AMAL-szövetséges Szír Szocialista Nemzeti Párt jelöltje kapott, míg a Szocialista Progresszív Párt – amely 2011 januárja óta tagja a Mikati-kormányt támogató Hezbollah, AMAL, valamint a Szabad Hazafias Mozgalom vezette Március 8-a Szövetségnek – három bársonyszékhez jutott.

A Néppárt és az EP "szerint" inkább terrorszervezet a Hezbollah

Habár helyettes államtitkárnak abban is igaza van, hogy az Európai Unió – legalábbis tanácsi szinten – nem tartja terrorszervezetnek a Hezbollahot, az mindenképpen árnyalja a képet, hogy több, Magyarországgal szövetséges ország – az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Kanada, valamint egyes európai államok, mint például Hollandia 2004 óta, valamint Nagy-Britannia (a szervezet katonai szárnyát) – annak tartja. Sőt, 2005 márciusában az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel (B6-0181/2005 sz. határozat, 2005 március 2.) elfogadott egy határozatot Libanon helyzetével összefüggésben, amelyben arra sürgette az Európai Tanácsot, hogy vegye fel a Hezbollahot a terrorszervezetek listájára és minden lehetséges eszközzel „igyekezzen véget vetni a szervezet terrorista tevékenységének”, amely "igyekszik aláaknázni a közel-keleti békefolyamatot".

2008-ban pedig az Európai Néppárt (EPP) frakciója adott ki egy közleményt, amelyben "hiányolták" a Hezbollah-ot az unió által terrorszervezetnek minősített szervezetek listájáról (a Fidesz 2000 óta az EPP tagja, a frakciónak pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2002 óta az egyik alelnöke. Megjegyzés: néppárti kezdeményezésre született meg a fent említett B6-0181/2005 sz. határozat is.) A néppárti közlés szerint a Hezbollah legalább 900 "alvó" sejttel rendelkezik Németországban, ezért arra kérik mind az Európai Bizottságot, mind az Európai Tanácsot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a terrorizmussal szemben, valamint azokkal szemben is, akik szerint a Hezbollah nem terrorszervezet, és így veszélyeztetik európai polgárok életét. (Javier Solana, az Európai Unió előző kül- és biztonságpolitikai főképviselője 2006-ban egyébként azzal érvelt, hogy az unió az "elegendő információ" hiányában nem minősíti terrorszervezetnek a Hezbollah-ot.)

Példák a Hezbollah-hoz köthető merényletekre

A Hezbollah több véres merényletben is érintett volt, valamint végrehajtott az elmúlt években, évtizedekben. Az egyik legvéresebb támadásra 1983-ban került sor, amikor Bejrútban felrobbantottak egy amerikai és egy francia laktanyát – közel 300 ember vesztette életét a merényletben. A Hezbollah ezen kívül részt vett még a nyolcvanas években több amerikai elrablásában, akiket később Libanonban tartottak fogva. Argentína szerint a Hezbollah követte el ezen kívül Dél-Amerika két legvéresebb merényletét: 1992-ben felrobbantották – 29 ember életét kioltva – Izrael Buenos Aires-i nagykövetségét, 1994-ben pedig a levegőbe röpítettek egy zsidó közösségi központot, szintén Buenos Airesben – ez utóbbi merényletben közel 100 ember vesztette életét. Argentin vizsgálóbírók Iránt és a Hezbollahot vádolták meg az Argentin Izraelita Önsegélyező Egylet székháza ellen elkövetett merénylettel. Az Iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb hatóságai hozták meg a döntést a merénylet megszervezéséről, és a Hezbollahnak adtak megbízást a végrehajtására – jelentette ki Alberto Nisman, az ügyben vizsgálatot végző argentin vizsgálóbírók és ügyészek csapatának vezetője még 2006 őszén.

Ezeken a merényleteken kívül a Hezbollah megkísérelte felrobbantani Izrael bangkoki, valamint szingapúri nagykövetségét is 1994-ben, de a merényleteket nem sikerült végrehajtaniuk.

Az Európai Demokráciáért Alapítvány ( European Foundation for Democracy) főmunkatársa, Alexander Ritzman az amerikai kongresszus külügyi bizottságának egyik, európai kérdésekkel foglalkozó meghallgatásán 2007 nyarán elmondta: a Hezbollah az 1980-as és 1990-es években támadások sorozatát hajtotta végre Franciaországban és Spanyolországban, valamint kivégzésekben vett részt Németországban és Olaszországban. A szakértő szerint a szervezet olyan intézményhálózatot tart fenn, amellyel pénzt gyűjt, toboroz, valamint kiképez – mindezt európai országokban. Hozzátette: a Hezbollah nyíltan támogatja kiképzéssel, pénzzel és logisztikával a Hamasz, valamint a palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetet – amelyeket az unió is terrorszervezetként tart nyilván. A palesztin terrorszervezetek támogatása ellenére a Hezbollah szerepét illetően maguk a palesztinok is megosztottak. A békefolyamatot illetően például a Hezbollah többször is a tárgyalásos megoldás ellen foglalt állást, sőt a Palesztin Felszabadítási Mozgalom (PFSZ) egykori elnökét, Jasszer Arafatot árulónak bélyegezte meg az Izraellel folytatott egyeztetések miatt. Éppen ezért 2005-ben a Palesztin Hatóság arra kérte az Európai Uniót, hogy minősítse terrorszervezetnek a Hezbollah-ot, mivel Ramallah szerint az évtizedek óta Irán által pénzelt radikális Hasszán Naszrallah sejk által vezetett szervezet volt – meglátásuk szerint – a békefolyamat egyik legkomolyabb ellenlábasa.

        A palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet tagjai állnak egy izraeli lobogón. A kép közepén egy palesztin fiú Hasszán Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetőjének a képét tartja a magasba.

A Hezbollahot gyanúsítja ezen kívül a Rafík Haríri néhai libanoni miniszterelnök meggyilkolásának ügyében vizsgálódó különleges ENSZ-törvényszék (STL) is. Az STL 2011. június 28-án közölte, hogy vádat emel Szalim Ajjas (47), Musztafa Badreddín (50), Husszein Anaisszi (37) és Asszad Szabra (34) ellen. Ajjast és Badreddínt terrorcselekmény elkövetésével, míg a másik két Hezbollah-tagot bűnrészességgel vádolják. A négy férfit az Interpol is körözi. Hasszán Naszrallah, az Irán és Szíria által támogatott Hezbollah vezetője azonban kizárta Ajjasék átadását, és azzal fenyegetőzött, hogy „levágják a kezét” annak, aki bárkit is megpróbál letartóztatni a Hezbollah tagjai közül.

A magyar kormányfő Michel Sleiman libanoni köztársasági elnöknél is látogatást tett ahol elismerését fejezte ki Libanon egysége, a térségben betöltött szerepe és gazdasági teljesítménye miatt. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy intenzívebbé kell tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. Orbán Viktor az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívásokról is tájékoztatta vendéglátóját, aki hivatalos látogatásra invitálta Schmitt Pál köztársasági elnököt.

    Orbán Viktor miniszterelnök találkozik libanoni kollégájával Bejrútban. Forrás: Orbán Viktor / Facebook

Berri, a "2 milliárd dolláros család feje"

Tekintettel arra, hogy a magyar miniszterelnök bejrúti tartózkodása során találkozott Nabih Berrivel is, kicsit utánajártunk a házelnök politikai múltjának, és a WikiLeaks-nek köszönhetően egy érdekes diplomáciai táviratra bukkantunk. A sürgöny szerint Jeffrey D. Feltman libanoni amerikai nagykövet még 2006-ban találkozott két libanoni síita vezetővel, Mohammad Obeid politikai elemzővel, valamint Mohammad Bajdun kabinetminiszterrel, akikkel Nabih Berri tevékenységét vette górcső alá. A diplomata ezt követően egy bizalmas besorolású üzenetben számolt be Washingtonnak a házelnökről, valamint a Berri által vezetett AMAL mozgalomról (a Hezbollah melletti másik jelentős síita szervezet Libanonban). Feltman szerint mind Obeid, mind pedig Bajdun egyetértett abban, hogy az AMAL komoly problémákkal küzd, amelyeknek leginkább az az oka, hogy a szervezet vezetője, Nabih Berri – aki már akkoriban is a libanoni parlament elnöke volt – komoly hitelességi válsággal küzd. Obeid szerint Berriről az a hír járja, hogy a „Hezbollah partnere” és mindent végrehajt, amelyet a terrorszervezet főtitkára, Hasszán Naszrallah kér tőle. Feltman szerint a libanoni politikusok egyetértettek abban is, hogy Berri egyre inkább korrupciós tevékenységéről válik hírhedtté. Obeid azt is hozzátette: AMAL aktivisták ezrei hagyják ott a mozgalmat, hogy csatlakozzanak a Hezbollahhoz.

Obeid az amerikai nagykövetnek elmondta azt is: "a Berri-család 2 milliárd dollárt ér". „Képzelje el” – idézte Feltman a libanoni politikust – „már a kilencvenes években is ismertem Berrit, aki akkor egy albérletben élt.” Mára azonban Obeid szerint a Berri-család a legnagyobb ingatlantulajdonos Dél-Libanonban. A síita politikus szerint Berri évente 400 ezer dollárt kap Iránból, ennek a negyedét támogatottságának a növelésére fordítja, a maradékot pedig „zsebreteszi.”


Mikati, a Hezbollah és szövetségesei

A jelenlegi libanoni miniszterelnök, Nadzsib Mikati azt követően került a kormány élére, hogy 2011 januárjában a Hezbollah képviselői "megbuktatták" a Szaad Hariri vezette átmeneti, nemzeti egységkormányt. A Mikati vezette új, síita többségű kabinet 2011 júliusában, nem sokkal azt követően kapott bizalmat, hogy Mikati kötelezettséget vállalt: (ahogy elődje Hariri, úgy ő is) együttműködik az ENSZ különleges törvényszékével, amely 2011-ben emelt vádat Rafík Haríri - Szaad Hariri  apja - volt kormányfő meggyilkolása ügyében. A bizalmi szavazáson 68 képviselő állt a kormány mellé a 128 tagú libanoni parlamentben, ahol a gyilkosságban feltehetően közreműködő Hezbollah síita fegyveres mozgalom és szövetségesei vannak többségben. Az ellenzék képviselői a szavazás előtt elhagyták a termet.

A bizalmi szavazásra háromnapos viharos parlamenti vita után került sor, amelynek során a Hezbollah képviselői heves kirohanásokat intéztek a nemzetközi törvényszék ellen. A miniszterelnök beszéde ehhez képest valamiféle homályos kompromisszumot ígért: "a kormány (...) folytatni fogja együttműködését (a törvényszékkel), összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatával, amely létrehozta ezt a törvényszéket az igazság szolgálatára" - mondta Mikáti a szavazást megelőző beszédében.

A kormányválságot az ENSZ által támogatott vizsgálat idézte elő, amelyet a korábbi miniszterelnök, Rafik Hariri 2005-ös meggyilkolásával kapcsolatban indítottak, és amellyel a Hezbollah-ot gyanúsítják. Az Irán által támogatott, síita terrorszervezet izraeli és amerikai konspirációnak nevezte a gyanúsítást. Amikor a szunnita ellenzék megvádolta Mikatit, hogy „Hezbollah-kormányt” vezet, ő azzal válaszolt, hogy „ne szándékokat és embereket ítéljenek meg, hanem a konkrét tetteket”.

Nabih Berri házelnök és Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér egy síita mozgalmi videóban. Forrás: youtube

"Halál Izraelre, halál Amerikára" Irán, a Hamasz és a Hezbollah. Videó: youtube [angolul]

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

Molnár László, atv.hu

További belföldi híreink