Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-12-15 14:58:09

Pankráció Polt Péter bírósági tárgyalásán

A Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész azért perelte be az Élet és Irodalmat kiadó Irodalom Kft-t, a lap főszerkesztőjét, Kovács Zoltánt és Kis János filozófust, mert utóbbi a hetilap április 8-i számában ezt írta Poltról: „Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.”

A csütörtöki tárgyaláson sem Polt, sem Kis, sem Kovács nem jelent meg. A felperes ügyvédje nem járult hozzá film- és hangfelvétel készítéséhez, az alperesé igen. Felvétel készülhet, de csak akkor, ha azon a felpereseket képviselő két ügyésznő – nem elírás, a Legfőbb Ügyészséget, illetve a legfőbb ügyészt két ügyésznő képviselte – nem azonosítható be – szólt a bírói döntés.

A három alperest a két felperes azért perelte be, mert az Élet és Irodalom (ÉS) április 8-i számában az SZDSZ első elnöke azt írta Poltról: „Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.”

A felperesek szerint ez burkolt tényállítás, ami valótlan, indokolatlanul sértő, alkalmas a bizalom megingatására és sérti a jó hírnévhez való jogot. A felperesek keresetükben azt kérték: az ÉS fejezze ki a cikk megjelentetése miatti sajnálkozását, a sajnálkozást saját költségén az MTI-n keresztül is tegye közzé, a három alperes pedig fizessen egymillió forint nem vagyoni kártérítést. Kovács Zoltán főszerkesztő – mint az elsőrendű alperes Irodalom Kft. munkavállalója – esetén ez utóbbitól a per során a felperesek elálltak. A jogsértés vitathatatlan – tette hozzá Goldea Zsuzsanna ügyésznő. Keresetükben a felperesek elismerték: egy közszereplőnek sokat kell tűrnie, de Kis János inkriminált mondata túllépi az a határt, amelyet egy közszereplőnek el kell viselnie.

Az alperesek a kereset teljes elutasítását kérték. Ügyvédjük, Csapó Annamária szerint a Kis János által jegyzett mondat egyértelműen vélemény, ráadásul a szerző nem öncélú gyalázkodást tett közzé, hanem tudományos elemzést. Csapó a 30/1992-es – ez sokak szerint Sólyom László szakmai tevékenységének csúcsa – és a 36/1994-es AB-határozatra - hivatkozott. Közölte: Kis János vélekedése nem légből kapott, nem önkényes és nincs benne indokolatlanul lekicsinylő, lealacsonyító megfogalmazás. A közlés az alkotmányos keretek között maradt – vélte Csapó.

Azt Csapó Annamária is elismerte, hogy a szólásszabadság „nem parttalan és nem korlátlan”, de Kis János bőven nem érte el a partot – vélte. „Jogalap hiányában kérjük a beadvány elutasítását” – tette hozzá.

Nagyjából idáig tartott a per érdemi része, ekkor elkezdődött a buli. A közönség soraiból négyen jelentkeztek az alperes mellé beavatkozóként. A négyek összesen öten voltak, ugyanis egyikük nemcsak önmagát, hanem a Tiszta Energiával Magyarországért Pártot is képviselte.

Az emberiség azon része, amely nem vett részt a tárgyaláson, őszintén sajnálhatja. A négyfős ötök mindenféle beadványokkal bombázták Patakit. Amikor egyikük – egy igen jól öltözött, magát hajléktalannak valló férfi – beavatkozásra jelentkezett, a felpereseket képviselő egyik ügyésznő félhangosan megkérdezte tőle, hogy melyik oldalon kíván beavatkozni. Amikor megjött a válasz, hogy az alperesin, az ügyésznő szemmel láthatóan megkönnyebbült.

A hangulat Borbély József hozzászólásaival érte el tetőfokát. A Tiszta Energiáért Magyarország Párt elnöke egyebek mellett közölte: az apostoli Magyar Királyságot visszahelyeztették jogaiba, ő ennek a kormányzója – erről a spanyol királyt is értesítette – és mint ilyen, a magyarországi bíróságok joghatóságát fölfüggesztette. A magát erősen türtőztető bírót – és általában az egész magyar igazságszolgáltatási rendszert – lemaffiózózta, arra a bírói kérdésre azonban nem adott értékelhető választ, hogy mit óhajt attól a bíróságtól, amelynek a joghatóságát nem ismeri el. Két mondattal később viszont közölte: a Központi Nyomozó Főügyészség Központi Nyomozó Csoportját vezeti, ő nevezte ki saját magát.

Az alperesek ügyvédnője mindenestre a leghatározottabban ellenezte az alperesi beavatkozást kérők beavatkozását és a beavatkozási indítványok elutasítását kérte a bíróságtól. „A beavatkozási kérelmek számomra értelmezhetetlenek” – fogalmazott.

Borbély n. hozzászólása után Pataki közölte: „Lehet, hogy ön azon van, hogy a följelentést kiprovokálja.”

A bíróság mind az öt bírósági beavatkozó beavatkozási kérelmét elutasította, a pert pedig március 12-re elhalasztotta.

„A bíróság lehet, hogy túlzottan visszafogott a rendfenntartás körében” – gyakorolt önkritikát Pataki Árpád. Hozzátette: a következő tárgyaláson könnyen lehet, hogy kivezetteti, aki így viselkedik.

A önjelölt kormányzónak még erre is volt válasza: az eljárás rendjét az eljáró bíró zavarta meg – felelt.

„Lehet, hogy a bíróság hibázott, amikor nem alkalmazta a rendfenntartás eszközeit” – zárta a tárgyalást Pataki Árpád.

Az atv.hu tudósítója interjút kért a két ügyésznőtől, ők azonban nem kívántak nyilatkozni: Horányi Miklós ügyészségi szóvivőhöz irányították munkatársunkat.

Csapó Annamária, az alperesek ügyvédnője – akinek szemmel láthatóan lelkiállapota volt – azt mondta: „Kikérem magamnak és visszautasítom, amit a beavatkozást kérők műveltek.”

atv.hu, Szegő Péter

Ajánlom

További belföldi híreink