Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-12-02 07:29:59

Schmitt Pál szerint Magyarország idén lett demokrácia

Az államfő a demokrácia őshazájában felajánlotta, hogy Magyarország kész megosztani tapasztalatait a demokráciába tartó átmenetről, amelynek folyamatát csak idén, az új alkotmány elfogadásával zárta le.

Schmitt Pál szerint Magyarország idén lett demokrácia

Magyarország kész megosztani tapasztalatait a demokráciába tartó átmenetről, amelynek folyamatát csak idén, az új alkotmány elfogadásával zárta le - jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök csütörtökön Washingtonban a Foreign Policy magazin Global Thinkers TOP 100 gáláján.

   

"A változás nem könnyű"

Az államfő beszédében rámutatott, hogy az emberi jogok, a demokrácia, a szegénység felszámolása kulcsfontosságú kérdés Magyarország, az Európai Unió és az euroatlanti közösség számára. "Ezeket a problémákat csakis globális partnereink segítségével tudjuk megoldani. Magyarország ebből kész kivenni a részét. Támogatjuk az arab tavasz országainak népeit a demokráciába való átmenetben. De ne tévedjünk! A változás nem könnyű, és az átmenet még nehezebb. Nekünk 20 évünkbe tellett, és csak most, ebben az évben fejeztük be a folyamatot az új alkotmány elfogadásával" - mondta Schmitt Pál. Hozzátette, hogy egyetlen történelmi párhuzam sem igazán pontos, de Magyarország sikerei, hibái és az általa megtanult leckék segítségül szolgálhatnak.

   

Láncreakció

Schmitt Pál hangoztatta, hogy 1989-ben, amikor Magyarország a szabadságáért és a teljes függetlenségéért küzdött, nem akarta megváltoztatni a világot. "Célunk a rendszerváltás volt, a demokratikus értékrend, az emberi jogok és a piacgazdaság biztosítása. De amikor elsőkként vágtuk át a vasfüggönyt, és megváltoztattuk a magyar történelem menetét, egy láncreakciót indítottunk el amely - a kétpólusú világrend megbontásával - egy új politikai és gazdasági rendhez vezetett" - jelentette ki a köztársasági elnök.

   

150 ezren várnak honosításra

Az államfő előzőleg a washingtoni magyar nagykövetségen az amerikai magyarság képviselőivel találkozott, s jelen volt egy újabb csoportos állampolgársági eskütételen is. Schmitt Pál elmondta, hogy eddig 115 ezren kapták meg a kettős állampolgárságot, és további 150 ezren várnak honosításra. Az elnök hangoztatta, hogy noha hivatalosan a John Hopkins Egyetem meghívására érkezett az amerikai fővárosba, látogatása csúcspontjának a helyi magyarokkal való találkozót tekinti.

Hivatalos, vagy nem hivatalos út?

A Népszava csütörtökön számolt be egyébként az út kapcsán arról, hogy, ugyan a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalos útnak tekinti az államfő amerikai látogatását, mivel előadást tart egy egyetemen, Schmitt nem találkozik az amerikai kormányzat egyetlen illetékesével sem, sőt a budapesti amerikai nagykövetség szerint sem hivatalos a látogatás, ezért nem is vettek részt az út szervezésében, csak az államfőnek kijáró technikai jellegű támogatást nyújtották az úthoz.

Több ezer nagykövet

   

Schmitt Pál Magyarország nagyköveteinek nevezte az Egyesült Államokban élő magyarokat, és elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy a fiatalabb nemzedékek is megőrizzék nyelvüket, kultúrájukat és az anyaországhoz való kötődést. "Érdekünk, hogy az Egyesült Államokkal a lehető legjobb kapcsolatokat tartsuk fenn" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, emlékeztetve arra, hogy a két ország ugyanannak a szövetségnek, a NATO-nak a tagja, a magyar és az amerikai katonák együtt teljesítenek szolgálatot Afganisztánban és Koszovóban, más béketeremtő és békefenntartó missziókban.

   

"Ezekre a támadásokra nem szolgáltunk rá"

Schmitt Pál szóba hozta, hogy a világ- és az amerikai sajtóban számos negatív hír jelenik meg Magyarországról. "Úgy érzem, hogy ezekre a támadásokra nem szolgáltunk rá. Sokszor a demokráciát kérik számon rajtunk, sokszor a kiteljesedett piacgazdaság hiányát kritizálják. Csak azt nem szabad elfelejteniük, hogy amíg nekik 200 év állt rendelkezésre mindezeket kiépíteni, addig nekünk eddig összesen 20 év" - mondta.

   

Schmitt Pál arról biztosította mintegy 150 fős hallgatóságát, hogy az új magyar alaptörvény hosszú időre, nemzedékeken keresztül biztosítani fogja a magyar emberek számára a demokráciát, a békét és az emberi jogokat.

  

"Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér"

A köztársasági elnök csütörtökön interjút adott a The Washington Times magazinnak és a Foreign Policy magazinnak. Előbbiben attól beszélt, hogy Magyarország továbbra is elkötelezettje az euró bevezetésének, mert az Európai Unió pénzügyi válságát nem a közös fizetőeszköz, hanem egyes tagországok túlköltekezése okozta. A The Washington Times internetes kiadásában megjelent interjú szerint Schmitt elmondta, hogy "Van egy régi magyar mondás, amely szerint addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Ehhez a mondáshoz nekünk, Magyarországon is tartanunk kell magunkat".

   

Schmitt Pál emlékeztetett az új magyar alkotmánynak arra a kitételére, amely az ország GDP-jének 50 százalékában szabja meg az ország eladósodottságának felső határát. Rámutatott, hogy Magyarországnak az euró bevezetése előtt teljesítenie kell az államadósságra, az inflációra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó maastrichti kritériumokat.

   

Cél az euró bevezetése

Továbbra is érdekünkben áll, hogy a monetáris unió tagjává váljunk. Nem csak tartalékaink zöme van euróban, de nemzetközi szerződéseink, kereskedelmi tranzakcióink jelentős része is euróban bonyolódik le, ezért az az érdekünk, hogy erős maradjon az euró - jelentette ki az elnök Pál Ben Birnbaumnak, a washingtoni lap munkatársának. Schmitt Pál szerint Magyarország az évtized végéhez közelítve teljesíti majd el az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. A lap megjegyezte, hogy Magyarország gazdasági nehézségei miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét fogja kérni, amiről a tárgyalások a jövő év elején kezdődnek el, s hogy a Moody's hitelminősítő 15 éve most először bóvli szintre értékelte le a magyar államkötvényeket. A forint 13 százalékot veszített értékéből az euróval szemben - írta a lap. Schmitt Pál szerint a forint ingatag volta az euró bevezetésének egyik fő oka.

   

Baráti figyelmeztetés

A közös valuta stabilitása nyilvánvalóan nagyobb stabilitást biztosít az unió minden tagja számára. Már most is úgy érzem, hogy az euróövezethez tartozás egy fajta biztonságot jelent - mondta az államfő. Az interjúban Schmitt védelmébe vette az új alkotmányt azon bírálatokkal szemben, amelyek szerint az alaptörvény antidemokratikus kitételeket tartalmaz. Az alaptörvény elismeri Magyarország keresztény gyökereit, az élet kezdetét a fogantatástól számítja, és a házasságot egy férfi és egy nő között tartja lehetségesnek - emlékeztetett. Azzal kapcsolatban, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter júliusban Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén bírálóan arra kérte Magyarországot: olyan alkotmányt vezessen be, amely tág, befogadó, összhangban áll az ország saját demokratikus értékeivel és az európai értékekkel egyaránt, az elnök így nyilatkozott: Ha Clinton asszony aggódik a demokráciáért, akkor jogosan teszi ezt, mert az Egyesült Államokban a legrégebbiek és a legerősebbek a demokratikus hagyományok. Úgy tekintünk erre, mint baráti figyelmeztetésre, s nem mint erős bírálatra. Vigyázunk arra, hogy a demokratizálódás folyamatát ne lehessen megfordítani - jelentette ki a köztársasági elnök.

atv.hu / MTI

További belföldi híreink