Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-11-04 07:51:59

Ez megakadályozhatta volna a devizahitelek aránytalan elterjedését

A szocialista kormányok és a PSZÁF tudta volna megakadályozni a devizahitelek aránytalan elharapódzását, ám ők nem értették, vagy nem akarták megérteni a probléma jelentőségét - ezt mondta Járai Zsigmond a lakossági deviza-eladósodás okainak feltárására létrejött parlamenti albizottság ülésén. A volt jegybankelnök azt is kijelentette: az akkori kormánytagok egy része még támogatta is a devizahitelek túlzott térnyerését, az ugyanis mintegy 1%-os GDP növekedést eredményezett.

Ez megakadályozhatta volna a devizahitelek aránytalan elterjedését

Az elmúlt 8 év pénzügyminiszterei után a jelenlegi és a volt jegybankelnököt hallgatta meg a lakossági deviza-eladósodás okait és felelőseit vizsgáló albizottság. Járai Zsigmond szerint a devizahitelek elharapódzásának veszélyére a svájci jegybank, a Valutaalap és más nemzetközi szervezetek is figyelmeztettek, hiába. A volt jegybankelnök állítása szerint többször beszélt kormányzati és PSZÁF tisztségviselőkkel a hitelezésről. „Nekem az a benyomásom alakult ki, hogy egyrészt nem is érti ezt a problémát, lehet, hogy nem is akarják megérteni, de ezt azóta sem tudom magamban elrendezni” – mondta Járai.

A kormánynak nem volt érdeke, hogy megállítsa a deviza-eladósodást így ugyanis 1%-kal magasabb GDP növekedést tudtak produkálni – tette hozzá. Ezt magasabb kormánytisztviselők el is mondták nekem – mondta Járai Zsigmond. „Nem volt eszköze a Nemzeti Banknak arra, hogy ezt megakadályozza ezt a folyamatot. Az eszközök a kormányzat és a felügyelet kezében voltak. Ezt jól mutatja, hogy 2010-ben az Orbán-kormány, amikor meg akarta állítani, akkor megállította” – közölte az MNB volt elnöke.

Az igaz, hogy 2010 júniusára lényegében megszűnt a devizahitelezés Magyarországon, de az nem az Orbán-kormánynak volt köszönhető - reagált Simor András.A jegybankelnök szerint ez inkább annak a szabályozási javaslatnak volt köszönhető, amelyet MNB készített a kabinet számára – tette hozzá. Ezt azonban már csak a válság kitörése után történhetett meg - tette hozzá. „A 2008-as válságra volt, akik számított, de ez a szűk kisebbség volt, arra, hogy a svájci frank forinthoz képest ilyen árfolyamot fog elérni, én nem gondolom, hogy valaki is számított” – vélekedett Simor András, az MNB elnöke.

Abban viszont mindketten egyetértettek, hogy a jegybanknak nem volt érdemi eszköze arra, hogy megakadályozza a lakosság deviza-eladósodásának növekedését.

atv.hu

További belföldi híreink