Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-10-13 15:10:58

Kocsis: ennyiért lakóparkban is bérelhetnének lakást a hajléktalanok

A VIII. kerületi polgármester állítja, nem kriminalizál, és nem kell belefúrnia magát a hajléktalanügybe. Pedig ez hálás feladat lehetne: szavazatmaximálásra remek a hajléktalanok eltakarítása.

Kocsis: ennyiért lakóparkban is bérelhetnének lakást a hajléktalanok

Engem nem választottak meg hajléktalanügyi referensnek, Lázár János frakcióvezető úr annyit kért, hogy minden, a tárcákról érkező jogszabálytervezetet, fővárosi javaslatot ismertessek meg a frakcióval, legyek ügygazda - mondta az ATV Start című műsorában Kocsis Máté, aki szerint a Fidesz-frakció munkamegosztása nem tartozik másra. A VIII. kerületi polgármester szerint ő egyébként sem a hajléktalanokkal harcol, hanem a hajléktalan-ellátás rendszerével, ami láthatóan csődöt mondott az utóbbi húsz évben. Kocsis szerint egyébként tévedés, hogy ismerje meg az érintett szervezetek munkáját, gyűjtse össze a tőlük érkező, országos jogalkotásra vonatkozó javaslatokat. A polgármester szerint neki elsősorban a Fővárosi Önkormányzat, a Belügyminisztérium, valamint a szociális államtitkárság munkáját kell ismernie, és a frakció elé tárni.

Ami pedig a sajtóban felröppenő híreket illeti, miszerint kövön való üldögélésért büntetnek embereket, nos, ez Kocsis szerint nonszensz. Ezzel szemben tény, hogy egy év alatt 39 esetben indult eljárás guberálás miatt, 5-öt megszüntettek, 34 esetben pedig csak figyelmezetés volt a büntetés, még pénzbírságot sem szabtak ki. Úgyhogy Kocsis szerint nem kell börtönnel és hasonlókkal riogatni, mert a jogszabályok szelleméből adódik, hogy kell egy szankciórendszer, de ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok torolnak is. Aztán a polgármester kitért arra, hogy senkit nem visznek el kövön üldögélésért, a páciens azért kapott szabálysértési bírságot, mert bevallotta, hogy életvitelszerűen ott lakik, ezt pedig tiltja egy fővárosi rendelet. És, mutatott rá Kocsis, egyébként sem az életvitelszerű közterületen való éldegélés adja a szabálysértések többségét, szép számban képviselteti magát a rongálás, és a közszeméremsértés is.

A polgármester szerint inkább arra kéne koncentrálni, miért nem mer az utcán élő hajléktalanok háromnegyede bemenni a szállókra. Azért, mert ott rosszak az egészségügyi körülmények, és kirabolják, válaszolta meg saját felvetését Kocsis. Aki összességében arra jutott, be kell szüntetni a jelenlegi rendszert, mely szereplőinek rengeteg normatív támogatást juttat az állam, miközben azok nem teremtenek megfelelő körülményeket a hajléktalanoknak. A tél beállta előtt a belügyminiszter és a főpolgármester megnyit három hajléktalanszállót, és mindenki bemehet oda, aki akar. (Jelen pillanatban 25-30 ezer hajléktalanról tud a statisztika – felük Budapesten él – a szállóhelyek száma pedig 7500 körül mozog – ezek 36 százaléka önkormányzati, 39 százaléka civil, illetve 24 százaléka egyházi fenntartású.)

Az pedig Kocsis szerint egyszerűen nem igaz, hogy a Józsefváros a fedélnélküliekre alig 700 ezer forintot költött, a hajléktalan-szabálysértési iroda éves költsége viszont 70-80 millió forint lesz. A szabálysértési iroda munkatársainak túlóradíja ugyanis 5 millió forint, ennyit is különített el rá a kerület, a hajléktalanok okán pedig Józsefváros 1 millió forintot költ utcai szociális munkára, 0,5 millió forintot a közgyógyellátási igazolványokra, 650 embert etet meg mindennap, illetve a kerület állja a szociális kiadásokat, takarítja a veszélyes hulladéknak minősülő emberi ürüléket, javíttatja a padokat, azaz összesen százmilliós tételt kénytelen kifizetni, sorolta a polgármester.

Az pedig, hogy a Város Mindenkié csoport mit állít, Kocsist nem érdekli túlzottan, ugyanis a csoport szerinte zömmel XVIII. kerületi fiatalokból áll, igaz, akadnak köztük hajléktalanok is - olyan jó természetű emberek, akikkel egyébként az utcán nem találkozni. Egyébként, emlékeztetett a polgármester, pont közülük mondta el valaki, hogy a „szobabérlők házában” 2400 forintot fizet négyzetméterenként egy komfortnélküli, kilenc négyzetméteres lyukért. Ilyen négyzetméter áron egy lakóparkban is lehet lakást bérelni, miközben ez a társaság még az állami normatívát is felveszi, mondta Kocsis.

Tény, hogy az antipátia kölcsönös, a Város Mindenkié Csoport sem rajong Kocsisért, egyik tagja, Bene Gábor azt nyilatkozta az Indexnek, hogy: „Egy olyan ember lett ennek a problémának az irányítója, aki nem megoldani akarja ezt a helyzetet, hanem rendészeti eszközökkel felszámolni. Kocsis Máté felhasználja a hajléktalanokat a politikai ambícióihoz. A Város Mindenkiért csoport tagjai azért küzdenek, hogy senkit ne lehessen bűnözőnek nevezni csak azért, mert hajléktalan. A hajléktalankérdés szociális, nem pedig rendészeti probléma, még ha Kocsis Máté annak is próbálja beállítani”.

Csakhogy a jelek szerint a közvélemény is jobb szereti, ha rendészeti kérdésként kezelik a hajléktalanokat. A Policy Solutions megbízásából a Medián 2011 májusban 1200 embert kérdezett meg személyesen az elmúlt hónapok budapestieket érintő intézkedéseiről, köztük a hajléktalanok kitiltásáról - ez bizonyult a legnépszerűbbnek. A megkérdezettek 40 százaléka teljesen, 32 százaléka “inkább” egyetért vele, és mindössze 13 százalék mondta, hogy egyáltalán nem ért egyet a hajléktalanok kitiltásával. Ebben az ügyben a felmérés szerint teljes a politikai konszenzus: minden parlamenti párt szavazói között többségben vannak az egyetértő vélemények.

Mindenesetre a hajléktalanokat sújtó intézkedések népszerűek, hogy kiállják-e az alkotmányosság próbáját, az más kérdés. Szabó Máté most az Alkotmánybírósághoz fordul a hajléktalanokat sújtó VIII. kerületi rendelkezések miatt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a zéró toleranciát hirdető szabályozás túl szigorú. Azt ugyan elismerte, hogy a hangoskodás és a kukázás zavaró lehet, de mint mondta, ezekre már vannak szabálysértési alakzatok, amiket már eddig is érvényesíthettek volna. Szerinte az újabb szabályok csak még inkább megnehezítik a hajléktalanok helyzetét, és elűzik őket máshová. Az ombudsman szerint az új rendelkezések sérthetik az emberi méltósághoz és az élethez való jogot, ez az alkotmánybírósági beadvány alapja is.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink