Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-07-14 20:13:10

Magyar-izraeli-szlovén ejtőernyős ugrás Szenes Hanna emlékére

Magyar-izraeli ejtőernyős ugrással emlékeznek az Izraelben második világháborús hősként tisztelt Szenes Hannára születésének 90. évfordulóján, vasárnap a szlovéniai Prilozje sportrepülőterén, hétfőn pedig Budaörsön.

Az eseményről tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a szervező Angyal László aviátornak és a Mensch Nemzetközi Alapítványnak sikerült megnyernie Hende Csaba honvédelmi minisztert is az emlékugrás támogatására, hiszen ez a program is erősíti a sport- és katonai diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.

   

Mint a sajtótájékoztatón résztvevő izraeli ejtőernyősök elmondták, az izraeli lapok első oldalon számoltak be az eseményről.

   

Az emlékugráshoz csatlakoztak a szlovénok is, mivel Szenes Hanna 1944 márciusában brit ejtőernyős társaival az akkori Jugoszláviában (a mai Szlovéniában) ért földet, onnan akartak átszökni jugoszláv partizánok támogatásával a magyar határon, hogy segítsenek megakadályozni a magyar zsidók deportálását.

   

Vasárnap, Szenes Hanna születésnapján a dél-kelet szlovéniai Metlika város mellett, Prilozje sportrepülőterén négy szlovén és négy izraeli ejtőernyős hajtja végre az emlékugrást. Budaörsön hétfőn öt magyar sportolóval és öt katonával együtt ugrik majd a négy izraeli.    Kovács Vilmos ezredes hozzátette, hogy a budaörsi ugráshoz használt Li-2-es repülőgép - amely a múzeum kezelésében van - a világon az egyetlen ilyen típusú gép, amely még működik. Hétfőn a Li-2-es géppel 3600 méterről hajtják végre az ugrást az ejtőernyősök, majd Nádor Tamás műrepülő Európa-bajnok bemutató repülést tart.

   

A magyar csapat legidősebb tagja a 74 éves Szeder Ferenc nyugdíjas építész, aki a 60-as években a sportejtőernyős válogatott kapitánya volt, és már az első magyar-izraeli ugráson is részt vett tavaly.

   

Az izraeli ejtőernyősök között két magyar származású férfi is van: Aszaf Arbel, akinek nagyszülei 1956-ban vándoroltak ki Izraelbe és 140 ugráson van túl, valamint Daar Nahum 63 éves nyugalmazott őrnagy, akinek édesanyja újvidéki magyar holokauszt túlélő volt, és aki tavaly, az első megemlékezésen is ugrott Budaörsön.

   

Az ugrásokon résztvevő egyetlen nő is izraeli: a 21 éves Elinor Weddel most szerelt le a katonaságtól és 146 ugrást jegyez.

   

A sajtóeseményen részt vett Eitan Szenes, Hanna unokaöccse is aki azt hangsúlyozta, hogy Hanna nem harcos volt, hanem költő. Havas Judit előadóművész el is mondta két rövid versét, az Imát és a Boldog a gyufa lángját.

   

Szenes Hanna születésének 90. évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében található emléktáblájánál is tartanak megemlékezést hétfőn délután 5 órakor, 6-tól pedig a Hadtörténeti Múzeumban Havas Judit és Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész előadásában hallhatja Szenes Hanna verseit a közönség, a zenét a Sabbathsong Klezmer Band szolgáltatja.  

   

Szenes Hanna, Anikó (1921-1944) a Baár Madas Református Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, de a zsidótörvények miatt nem mehetett egyetemre, ezért 1939-ben kivándorolt Palesztinába. Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herlz-hegyen.

MTI

Ajánlom

További belföldi híreink