Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-07-08 17:03:30

Nyugdíjháború: nem áll meg a kormány

Nem áll meg a kormány az eddigi intézkedéseknél, azaz a magánnyugdíj-pénztárak államosításánál és a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetésénél, hanem az öregségi nyugdíjrendszer teljes átalakítását is napirendre tűzi. Ha a NEFMI koncepciója megvalósul, akkor a jelenleg aktív korúak nyugdíjasként vagy munkanélküliként biztos éhezésnek nézhetnek elébe, hacsak nem gondolnak valamilyen formában az öngondoskodásra - írja a HETEK.

Nyugdíjügyben új koncepció került nem hivatalos formában napvilágra, amely az eddig garantáltan járó nyugdíjak rendszerét felszámolná, kvázi ily módon is ösztönözve a járulékfizető munkavállalást és az előtakarékoskodást az aktív korú népesség körében. A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről és a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló kormány-előterjesztést Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár jegyzi. Bár korábban elhangzottak ígéretek arra vonatkozóan, hogy az öregségi nyugdíjrendszer érintetlen marad, a miniszterelnöki expozék már utaltak arra, hogy az eddigi túlköltekező nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná vált. A Matolcsy György NGM-miniszter által nyilvánosságra hozott adatok szerint közel 900 milliárd forinttal kevesebb a magyar nyugdíjrendszer állami bevétele, mint amit az államnak a költségvetésén keresztül ki kell adnia a nyugdíjfizetésekre.

A NEFMI-koncepció a korábbi nyugdíjszámítási modell helyett svéd mintára egységesítené és átláthatóvá tenné a be- és kifizetéseket. Ennek elsődleges eszközeként – az állami kasszához visszaterelt magánnyugdíj-pénztári tagok jogaira is hivatkozva – egyéni számlákat hoznának létre, melyeken pontosan jóváírható lenne a munkavállalók részéről ténylegesen befizetett járulékok összege. A nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor, a további várható élettartam és az – értékében realizált – számlaegyenleg alapján állapítanák meg. A koncepció arra nem tér ki, hogy pontosan hogyan állapítanák meg a további életévek számát, mint ahogy az sincs rögzítve, hogy miként valorizálnák a számlán összegyűlt összeget. Mindenesetre a felértékelt összeget elosztanák a még várható életévek, illetve hónapok számával, és ez adná ki a nyugdíj pontos összegét. A szerzők szerint így nyilvánvaló lenne, hogy mindenki annyi nyugdíjra számíthat összesen, amennyit a rendszerbe történő befizetéseivel megszolgált. A kikalkulált idő előtti elhalálozás esetén az egyéni számla örökölhető lenne, de kizárólag a hozzátartozók nyugdíját gyarapíthatná.

A szerzők a nyugdíjrendszer hosszú távú önfinanszírozhatóságát pusztán azért látják biztosítottnak, mert feltételezik, hogy a várható élettartam növekedésével a munkaképesség kora is kitolódik, s így automatikusan emelkedni fog a nyugdíjkorhatár.   

A tervezet szerint kizárólag a munkavállalói járulék számítana a majdani öregségi nyugdíj alapjának, amihez nyugdíjkor előtt nem férhet hozzá az érintett. Egyes számítások szerint az intézkedések hatására a kezdő nyugdíj – már akinek lesz ilyen – az eddiginél 15 százalékkal lesz alacsonyabb, és az utolsó nettó bér felét sem éri el. Az eddigi intézkedések alapján úgy tűnik, ha valaki 50 éves korában elveszti az állását, és nem tud újból elhelyezkedni, akkor nem tudni, mihez kezd 62-65 éves koráig, és azután sem, mert a befizetései alapján kikalkulált nyugdíja mondhatni semmire nem lesz elég. A hazai 55 százalékos foglalkoztatottság azt jelenti ugyanis, hogy a maradék 45 százalék jelentős része fekete munkából él, és ezentúl idős korára szinte semmilyen nyugellátásra nem számíthat. A koncepció a gyermekvállalási időt is beleszámítaná ugyan a nyugdíjba, de a teljes életpálya jövedelmének átlagával számolná el ezeket az éveket, így a főállású anyák is meglehetősen hátrányos helyzetbe kerülhetnek öregkorukra.

A koncepció a nyugdíjrendszert két fő részre – öregségi és hozzátartozói nyugdíjra – bontja, s próbálja ilyen formán átláthatóvá tenni, „pántlikázni” a befolyt összegeket. Az öregségi nyugdíj majdani fedezetét az egyedi számlákon gyűlő munkavállalói járulékok adják, a jelenleg kifizetendő öregségi nyugdíjakat pedig a munkáltatói járulékokból gondolnák fedezni. A hozzátartozói (özvegyi, árvasági) ellátásokat a munkavállalói járulékokból biztosítanák. A tervezet szerint a munkavállalói nyugdíjjárulék 20 százalékra növekedne, méghozzá úgy, hogy a munkáltató eddigi járulékának egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, ezzel „felbruttósítva” azt, s így csökkentve a munkaadói járulékot. Alternatív lehetőség, hogy a munkáltatók által befizetett hozzájárulás egy része is jóváíródjon az egyéni számlán.

A koncepció leszögezi: a változások a mai nyugdíjasokat és a már megállapított nyugdíjakat nem érintik. Továbbá a nyugdíjhoz nagyon közel álló (a korhatárt már 3-5 évre megközelített) születési évjáratokra sem vonatkozik az új rendszer, ők az előző nyugdíjrendszer keretei között fejezik be jogosultságuk megszerzését. Azok pedig, akik mind a régi, mind az új rendszerben szereznek jogokat, a korábban szerzett jogaikat – a tervezetben nem tisztázott módon – érvényesíthetik egyéni számlájukon.

HETEK

További belföldi híreink