Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-04-04 12:47:59

Tízszer drágább ugyanaz a gyógyszer itt, mint külföldön

A magyarországi gyógyszerpiacon - patikai áron – évente mintegy 600 milliárd forint cserél gazdát. Az összeg 88 százaléka, mintegy 530 milliárd forint az állam által támogatott gyógyszerek forgalmából tevődik össze, beleértve a kórházak által felhasznált gyógyszereket is. Az állam körülbelül 300 milliárdot fizet a gyógyszerárak támogatására, a kormányzat azonban jelentősen csökkenteni kívánja ezt a tételt: mint a Széll Kálmán terv ismertetésekor kiderült, 2012-ben 83 milliárd forintot, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárdot vonnak ki a rendszerből. A mintegy 30 százalékos kurtítást úgy kívánják megvalósítani, hogy a betegek terhei ne nőjenek – szól a politikai nyilatkozat. Kérdés, hogy ha nem a beteg, akkor ki állja a csökkenés árát?

Tízszer drágább ugyanaz a gyógyszer itt, mint külföldön

A gyógyszerek költségeit három szereplő fizeti: a gyártó, aki előállítja és forgalmazza, az állam, aki dobozonként támogatást ad a gyógyszer árába és a beteg, aki az orvos rendelése alapján megveszi a gyógyszert. Ha a kormány úgy kívánja csökkenteni saját költségeit, hogy közben a betegek terhei ne nőjenek, egy lehetőség maradt: a gyártókkal kell megfizettetni a megtakarítást.

Kétséges azonban, hogy hajlandóak, illetve képesek-e a gyártók pótolni a gyógyszerkasszából kivonandó állami pénzt, – hiszen 2007 óta jelentős extraadók sújtják az ágazatot. A gyógyszercégek 2010-ben például 57 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, többet, mint amennyit a gyógyító-megelőző ellátásra fordítunk. A szakértők álláspontja szerint biztosan nem lehet a Széll Kálmán terv megtakarításait teljes mértékben a gyártókkal megfizettetni, mivel az ilyen törekvésekre sokféle választ adhatnak, például bizonyos gyógyszerek forgalmazását egyszerűen megszüntethetik, vagy visszafogják a beruházásaikat. A gyógyszeripari szereplők túlnyomó része nemzetközi cég - akkor is, ha éppen magyarországi központtal rendelkezik -, a döntések meghozatalakor mindig nemzetközi viszonylatban gondolkodik. A megszellőztetett intézkedések sorai közt olvasva azonban úgy tűnik, hogy a kormány a politikai nyilatkozatoktól eltérően maga sem hisz abban, hogy a lakosság terhei ne nőnének a példátlan mértékű megtakarítási terv megvalósulása során. Elég csak az úgynevezett dobozdíj 300 forintról 500 forintra történő emelésének tervére, vagy az áprilistól megvalósuló, több száz kombinációs készítményt érintő 25 százalékos áremelkedésre gondolni.  

Originális vagy generikus?

A magyarországi gyógyszerpiacon több mint 170 cég tevékenykedik. Legtöbbjük csupán 1-2 terméket forgalmaz, így a mérhető aktív piaci résztvevők száma 30-50 közé tehető, ám ez még mindig azt jelenti, hogy nagyon elaprózódott a piac. Az első két helyen a svájci Novartis, illetve a francia Sanofi-Aventis áll, amely a Chinoin érdekeltségén keresztül gyártókapacitással is jelen van hazánkban. Ezt követően hagyományosan „magyar” gyártókat találunk, mint a Richter, az Egis – amelyeknek, tőzsdei jelenlétük alapján, nehéz meghatározni igazi tulajdonosi szerkezetüket -, majd az amerikai Pfizer és a világ legnagyobb generikus gyártója, az izraeli TEVA következik, akik szintén jelentős gyártókapacitással rendelkeznek hazánkban. Ám ezen szereplőknek is csupán 5-8 százalékos fejenkénti piaci részesedésük van.

A résztvevőket - kissé leegyszerűsítve - két nagy csoportba szokás sorolni, hasonlóan a gyógyszerekhez: az úgynevezett innovatív vagy originális gyártók elsősorban új, azaz szabadalommal védett termékekkel foglalkoznak, míg a másolt, vagy szebb szóval generikus gyártók a már lejárt szabadalmú termékek „utángyártott” verzióit gyártják és hozzák forgalomba. Ezeknek a gyógyszereknek ugyanaz a hatóanyaga, mint az originál szereké, a segédanyagok és a gyártási technológia viszont eltérhet. (Az originális szerek átlagosan 20 évig védettek a jog szerint, vagyis ennyi idő van arra, hogy a szer fejlesztői behozzák az egyre drágább fejlesztés költségeit, valamint alapot képezzenek arra, hogy újabb kutatásokat végezzenek. 20 év elteltével a molekulát meg lehet vásárolni, illetve előállíthatják más cégek is, s így elkezdődhet a generikus szer gyártása.)

Nagy vita zajlik arról, vajon a generikus szer ugyanolyan hatékony-e, mint az originális? A válasz attól függ, kit kérdezünk meg. A generikus gyártók szerint a hatás teljesen egyforma, az originális gyártók viszont azt bizonygatják, hogy az eredeti az igazi. A betegeket kérdezve már szór a kép, a lényeg: ki miben hisz. Ezt jól illusztrálja a hatóanyag nélküli, placebo szerek eddig is megfigyelt különös képessége: valódi, klinikai eredményt és valódi mellékhatást képesek produkálni. Ami persze régóta elgondolkodásra készteti az orvosokat és frusztrálja a gyógyszerkészítőket.


A kormány természetes szövetségei

Kicsit leegyszerűsítve, a Magyarországon hagyományosan gyártókapacitással rendelkező szereplők a generikusgyártók, akiket a MAGYOSZ, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége képvisel. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a „külföldi”, innovatív, vagy originális termékek behozatalával foglalkozó cégeket képviseli. Jelen esetben két ellentétes érdek feszül egymásnak: az innovatív gyártók érdeke az, hogy minél több, modern, a legújabb - és igen költséges - kutatás során kifejlesztett gyógyszer kerüljön forgalomba, amihez nélkülözhetetlen az állam pénzügyi támogatása, hiszen e nélkül a betegek nem képesek megfizetni az új gyógyszerek magas árát.

A generikus termékek gyártói abban érdekeltek, hogy a már piacon lévő originális szerek helyett az ő olcsóbb termékeit vegyék a betegek, ami természetesen kedvezőbb az államnak is. Jelen költségvetési helyzet alapján elmondható, hogy a generikus gyártók a kormány természetes szövetségesei, így nem meglepő piaci pletykák szerint a kormányzati lobbi fő erejét a MAGYOSZ jelenti, azon belül is leginkább Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója, a MAGYOSZ elnöke.

Magyarországon a generikus gyógyszerek aránya - dobozban mérve - az összforgalom 37 százaléka, míg Németországban 70 százalék fölötti ez az arány, a legfejlettebb piacon, az USA-ban pedig majdnem eléri a 90 százalékot. A kormány politikájának egyik legfőbb eleme a generikus termékek nagyobb arányának alkalmazása. Ez nem újdonság, 2007-től kezdve folyamatosan része volt az egészségpolitikának, beleilleszkedik a nemzetközi trendbe, és jelentős hatása volt abban, hogy a gyógyszerkassza kiadásai 2007 óta nominálisan nem nőttek. A különbség az, hogy a jelenlegi kormány jóval nagyobb méretekben próbálja mindezt megvalósítani, valamint úgy tűnik, hajlandó a generikusgyártókat is megszorongatni az olcsóbb árak érdekében.

Nálunk az olcsó is drága

Jelenleg egy originális szer helyett az állam akkor támogatja az ugyanarra a célra gyártott generikus szert, ha az legalább 30 százalékkal olcsóbb az originális szernél. Azt azonban jelenleg sem nézi az állam, hogy a generikusgyártó más országban mennyiért árusítja ugyanazt a gyógyszerét. Márpedig ezen a téren is lenne még jelentős megtakarítási lehetőség, mivel Magyarországon a generikus gyártók árai nemzetközi összehasonlításban igen magasak. Példáual az onkológiai szerek után a második legnagyobb piaci szegmenst jelentő „sláger” koleszterincsökkentők - a sztatinok – generikus átlagára Magyarországon mintegy tízszerese a holland vagy dán árszintnek. Úgy tűnik, a kormány ezen a kirívó eltérésen kíván változtatni az úgynevezett nemzetközi referenciaárazás módszerével. Az, hogy a gyógyszer lobbi képes lesz-e megfúrni a kezdeményezést - júliusig várhatóan kiderül. A gyógyszer ára – nem csak hazánkban -, mindig politikai kérdés is. Nem csak azért, mert a speciális jellegből adódóan az állam is részt vesz a finanszírozásban, hanem a választók „kegyeinek” keresése miatt is.

De nézzük meg, miért is kerül egy gyógyszer – például - ezer forintba? Vegyünk egy olyan egyszerű esetet, amikor is az állam nem támogatja a gyógyszert. Az előállítási költség – ami sok mindentől függ, például hogy kapszula, vagy tabletta, injekció, vagy szirup - teszi ki a gyógyszer árának kisebb részét. Az iparági átlag alapján a gyártási költséget kalkuláljuk 100-300 forinttal. Erre jön rá a marketing költség, aminek két nagy összetevője van: a közvetlen marketing tevékenységek, például a hirdetések, TV-reklámok költsége, valamint az orvoslátogatók költsége. Ez összesen - szintén iparági átlag alapján - 5-30 százalék között mozog - nagyon sok tényezőtől függően. Természetesen a gyógyszer árának még fedeznie kell a gyártók általános költségeit is, majd következnek az adók és a gyártó nyeresége. Mindezek alapján a példabeli gyógyszert a gyártó körülbelül 720 forintért adja el a nagykereskedőnek, aki 5-8 százalékos haszonkulcsot alkalmazva körülbelül 780 forintért szállítja a patikába. Most már csak a patika haszna és az 5 százalékos ÁFA következik, és a beteg ezer forintért megveheti a gyógyszert. Természetesen teljesen másképpen alakul az ár, ha a terméket az állam is finanszírozza: megeshet, hogy egy gyógyszer a betegnek 10.000 forintjába kerülne, de a 90 százalékos TB támogatás kategóriába esik, ezért az állam 9.000 forintot fizet a fogyasztói árból. Még „jobban” jár a beteg, ha „közgyógyos”, vagyis egy bizonyos keretösszegig - jelenleg maximum havi 12.000 forintig - az állam fizeti a gyógyszereit. Jelenleg több százezer ember jogosult ilyen juttatásra.

Ha nem tudja, nem fáj

Nyugaton az innovatív és a generikus szerek közötti árkülönbség óriási, nálunk viszont jóval kisebb. A gyógyszerpiacot jól ismerő forrásunk szerint az lenne a kívánatos, hogy a generikus gyógyszerek árát leszorítsák a nyugat-európai szintre. Az így megspórolt állami pénzt pedig az originális gyógyszerek támogatására kellene fordítani, mert jelenleg egyre kevesebb az új, innovatív termékek támogatása, ami oda vezet, hogy a legkorszerűbb terápiák nem jutnak el a betegekhez. A fejlett országokban számos olyan készítmény van, ami már elérhető, de ha az állam nem nyújt támogatást, egyetlen gyógyszergyártónak sem éri meg esetenként több tízezer forintos áron Magyarországra behozni a készítményt, még akkor sem, ha az ténylegesen „csodaszer”. Hosszú távon ez az igazi kihívás és veszteség a lakosság számára. Persze az is igaz, hogy ha a beteg nem is tudja, milyen fejlett gyógyszerek léteznek, amit ő nem kaphat meg - az nem is okoz elégedetlenséget.

Hetek

Ajánlom

További belföldi híreink