Belföld

2011-01-25 12:04:10

Ötször jobban élnek, mint mi: Ausztria titka

Nyugati határunkon túl létezik egy területében, lakosságszámában, és természeti erőforrásaiban hazánkhoz nagyban hasonlító ország, aminek gazdasága azonban fényévekkel a magyaré előtt jár.

Ötször jobban élnek, mint mi: Ausztria titka

Ausztriában az egy főre jutó éves jövedelem közel ötszöröse a magyarországinak, a munkanélküliség pont a fele, uniós összehasonlításban pedig évek óta élen járnak gazdasági fejlettség és szociális juttatások terén. Pedig alattuk sincs kőolajmező, nincs egy kiemelkedő területe a gazdaságnak, ami „mindent visz”. Valamit mégis sokkal jobban csinálnak, mint mi. Bár ott van nekik az Alpok, ami egyrészt a turizmus, másrészt a vízenergia területén hatalmas helyzeti előnyt jelent, a közgazdász szerint nem ebben rejlik a „sógorok” sikere.

 

Igaz, hogy történelmi tényezők is jócskán szerepet játszottak abban, hogy Ausztria gazdasági fejlettségben jó messze lehagyott minket, de nem lehet pusztán mindent ennek rovására írni. Az osztrák gazdaság elmúlt években nyújtott jó teljesítményének egyik alapja ugyanis a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások folyamatos növekedése volt. Ezen kívül az állam jelentős, széles körű gazdasági szerepvállalást valósít meg közvetlen és közvetett eszközök kombinációjának alkalmazásával. Tőkejuttatás az állami tulajdonú vállalatoknak, közületi és infrastrukturális beruházások, jelentős állami megrendelések, valamint a kisvállalatok rendkívül erőteljes támogatása hitelekkel és garanciákkal, hogy csak néhányat említsünk ezek közül.

Álomszerű adatok

Az egy főre jutó GDP tekintetében Ausztria 2009-ben a negyedik helyen végzett az unió országain belül. Egy tavaly novemberi adat szerint pedig Hollandia és Luxemburg után itt a legkisebb a munkanélküliségi, 5,1 százalék. Míg hazánkban tavaly év végén 4,6 százalék körül mozgott az infláció mértéke, addig Ausztriában ez a szám 2,2 volt. Az Eurostat 2009-es adatai alapján látható, hogy a munkaképes korú lakosság körében a foglalkoztatottság meghaladta a 71 százalékot, míg hazánkban ez az arány csupán 55 százalék. Magyarországon a munkanélküliség tavalyelőtt 10 százalékos volt, szomszédunknál csupán 4,8 százalék. De az sem okoz senkinek különösebb meglepetést, hogy az egy főre jutó átlag jövedelemben is éles különbségek mutatkoznak: míg a magyarok átlagosan 4400 eurót, addig az osztrákok közel 20 ezer eurót tehettek zsebre éves szinten.  

Nekünk is van OMV-nk

Az osztrák OMV Közép-Európa egyik vezető kőolajkonszernje és egyben Auszria legnagyobb vállalata, a lapunk által megkérdezett közgazdász szerint azonban ennek nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, hiszen Magyarországnak is ugyanúgy van „OMV-je”, csak éppen MOL-nak hívják. Felesleges, és nem is szabad tehát egyetlen olyan ipari ágazatot sem keresnünk az osztrákoknál, ami megmagyarázhatná sikerüket. „Ebben az értelemben nem tudjuk megfogni az osztrákokat: míg a szlovákoknál ott az autógyártás, a svájciaknál a bankok, náluk nem találunk semmi ilyesmit” – mondta az atv.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense. Pogátsa szerint Ausztria sikerének titka sokkal inkább a szétaprózottságban rejlik: rengeteg kisvállalkozás működik, melyek a létező összes területet felölelik.  

Ferenc József alatt még minden szép volt

Annak gyökerét, hogy hol vált látványosan ketté a két ország gazdasági pályafutása, talán a második világháború után érdemes elkezdeni keresni. Az Osztrák-Magyar-Monarchia idején még nekünk is másképp állt a szénánk, már ami a gazdasági mutatókat illeti, hiszen akkoriban a magyar ipar több lényeges területen nemcsak megtöbbszörözte termelését, de közeledett is a kor nemzetközi színvonalához, sőt gyakran el is érte azt, például a turbinagyártásban, illetve a gépipar egyes területein. Megszaporodtak a nemzetközileg elismert osztrák és magyar találmányok. Az osztrák-magyar állam gazdasági potenciálja nagyságrendileg Anglia, Németország, Franciaország után következett a kontinensen, a nemzetijövedelem-termelés növekedési ütemét tekintve a leggyorsabban fejlődő országok közé tartozott egész Európában, az egy főre jutó nemzeti jövedelem terén pedig jóval megelőzte a skandináv és a dél-európai országokat, olvasható Kőrösi István és Kiss. J. László: „A Huszonötök Európái” című, 2005-ben megjelent kötetében.

Két háborút is kihevertek

Ausztria mindig törekedett jó viszonyt kialakítani a szomszédos államokkal és a nyugati nagyhatalmakkal is. Többek között ennek köszönhette, hogy 1922 októberében garantálták számára függetlenségét, és szanálási kölcsönhöz is jutott, így sikerült a stabilizációt 1924 végére elérni, és az új valutát, a schillinget bevezetni. A második világháború utáni újjászületett Ausztria előbb sikeresen talpra állt, majd az 1955. évi államszerződés után páratlanul kedvező konstelláció jött létre gazdasági felemelkedésének, a jóléti állam kiépítésének, a politikai-társadalmi konszenzusok megtalálásának, az ország nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódásának realizálására, miközben Magyarország a szovjet érdekszféra befolyása alá került.


Az oroszok alatt sorvadoztunk

Míg Ausztriában minden feltétel adott volt a gazdaság felvirágoztatására, addig Közép-Európa keleti részében technológiai lemaradás, krónikus tőkehiány alakult ki, az 1960-as évek végétől pedig felemás, torz, hitelekkel finanszírozott modernizációt hajtottak végre, ami adósságcsapda kialakulásához vezetett. Különösen drámai következményekkel jártak a hitelfelvételek hazánkban és Lengyelországban. A gazdasági helyzet romlása az 1980-as évtized közepétől a térség valamennyi országában felgyorsult, az úgynevezett szocialista nagyvállalatok jó része csőd közeli helyzetbe került, az infláció felgyorsult, az életszínvonal pedig romlott. Ausztria a kelet-közép-európai rendszerváltások küszöbén is „észnél volt”, hiszen jó érzékkel ismerte fel a körülmények változását, és 1989 júliusában benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Közösségbe. Ausztria gazdasága és politikája szempontjából a kelet-közép-európai rendszerváltás rendkívüli jelentőségű: hiszen ezáltal szomszédunk a Nyugat peremállamából ismét Közép-Európa centrumába került.

Masszív pénzügyi injekciók

A következő lépcsőt az ország uniós csatlakozása jelentette 1995-ben, amire szintén sokkal jobb együttállások és körülmények között került sor, mint hazánk csatlakozása esetében. Werner Frantsits, az Osztrák Kutatástámogatási Alap korábbi elnöke szerint egy kis országnak a gazdasági versenyben maradásra nincs más lehetősége, mint masszív pénzügyi injekciót szerezni tradicionális és jövőorientált gazdasági ágazatai kutatási hátterének biztosítására. Ezt pedig megfogadta Ausztria, hiszen Kőrösi István, a Magyar Tudományos Akadémai, Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa szerint az osztrák példa kiválóan mutatja, hogyan lehet egy csapásra számottevően növelni a kutatás-fejlesztés arányát az EU-hoz való csatlakozásnak köszönhetően.

Szaporodnak, sokasodnak, oktatnak  

A 2008 második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás mérséklésére hozott válságkezelő intézkedések alapvetően eredményesek voltak, és ennek következtében 2009-ben a gazdasági visszaesés mértéke Ausztriában az EU országok nagy többségéhez képest még viszonylag mérsékelt volt.

A sikerhez nagyban hozzájárul, hogy míg hazánk lakossága egyre csak fogy, addig Ausztriában az elmúlt húsz évben közel tíz százalékos népességnövekedés ment végbe.

Itt hajtják végre Közép-Európában a legnagyobb mértékű újraelosztást, és az oktatásra is kiemelkedően sokat fordítanak, Szlovénia és Svájc után Ausztria költ a legtöbbet erre: a kutatás-fejlesztési kiadások alakulása a GDP-hez viszonyítva 2008-ban Ausztriában 2,67 százalékot ért el, miközben hazánk ráfordítása körülbelül egy százalékot tett ki a vizsgált évben. A kutatók létszáma a magyarországinak Ausztriában csaknem a kétszerese.

(Az adatokat Kőrösi István: "Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban" címmel, a Külügyi szemle 2010/1-es számában megjelent tanulmánya szolgáltatta).

atv.hu / Prókai Eszter / Címlapfotó: virtualtourist.com

További belföldi híreink