Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-01-03 18:50:02

Öncenzúrát és civil kurázsit szülhet a médiatörvény

BESZÉLŐ est a sajtószabadság védelmében.

Öncenzúrát és civil kurázsit szülhet a médiatörvény

Zsúfolásig megtelt a Ráday utcai Stúdió K Színház valamennyi terme és folyosója a médiatörvény hatálybalépésének napjára időzített BESZÉLŐ esten.  A szervezők irodalmi életünk ismert szerzőit (Dragomán György, K. Kabai Lóránt, Kőszeg Ferenc, Kukorelly Endre, Mesterházi Mónika, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tóth Kriszta, Závada Pál) kérték fel, akik írásaik felolvasásával foglaltak állást a sajtó szabadsága mellett. A rendezvény második felében Kukorelly Endre és Szilágyi Ákos írók, valamint sajtójogban járatos jogászok: Simon Éva és Majtényi László, az ORTT korábbi elnöke beszélgettek a törvényről.

A hatálybalépése előtt egy nappal megjelent rendkívüli terjedelmű sajtószabályozást a jelenlevők szerint csak Schmitt Pál köztársasági elnök olvashatta, de a beterjesztett javaslat, és a hozzá kapcsolódó módosító indítványok, viták, megnyilatkozások miatt mégiscsak követhető,  értelmezhető volt a kormány médiaszabályozással kapcsolatos akarata. A megjelentek szerint alapjogokat sértő, abszurd szabályozásról van szó. „Egyszerűen hazugság”, hogy az Európában meglévő szabályozásokból építkező, és éppen ezért vállalható médiatörvényünk született – hangzott el a fórumon. A résztvevők hosszasan sorolták konkrét kifogásaikat, amik nemcsak csak az 1848-as nemzeti forradalmunk deklarációjának: a 12 pontnak, a polgári demokráciák sajtónormáinak mondanak ellent, hanem példa nélküliek a nyomtatott és elektronikus tartalmakra kiterjesztett felügyeleti és beavatkozásai jogosítványok miatt is.

A hatósági fellépésnek leginkább csak a civil kurázsiból táplálkozó újságíró gyakorlat szabhat gátat, hiszen, mint  például legutóbb a Tilos Rádióhoz írott hatósági levelek előállítása – a tartalmi igényességtől, és szakmai színvonaltól függetlenül is – munkaidő, illetve erőforrás igényes vállalkozás. Egyszerűen képtelenség, hogy a hatóság módszeresen fel tudjon majd lépni a számára nem tolerált jelenségekkel, írásokkal, megnyilatkozásokkal szemben, ezért leginkább arra lehet számítani, hogy néhány ügyön keresztül igyekszik példát statuálni, és elejét venni a „norma sértések terjedésének”. Ebben a szerepkörében is csak önkényesen járhat el, ám ehhez a jogszabályokhoz méltatlan gumiszövegek kellően „jó” alapot szolgáltatnak.

Az est vendégei szerint számítani lehet a kiadók, és szerkesztők fokozott óvatoskodására, és az öncenzúra gyakorlatának további terjedésére. Bár a szerkesztőségek, kiadók átmentése, átköltöztetése a határon túlra védekezést nyújthat a törvény hatályával szemben bizonyos esetekben, de például a frekvencia pályázatok okán ilyen lehetőséggel a rádiók biztos, hogy nem élhetnek. Esélyt a megjelentek szerint az egyre komolyabb nemzetközi visszhangot kiváltó, és Magyarország megítélést rendesen romboló jogszabállyal szemben az Alkotmánybíróság gyors döntése jelentene: a fórumon megjelent jogászok szerint egyértelmű, hogy a médiatörvény nem mehet át sikeresen a taláros testület alapjogi szűrőjén.

További belföldi híreink