Belföld

2010-12-04 15:03:59

A "Ratkó-gyerekek" romba dönthetik a nyugdíjrendszert

Néhány év múlva a jelenlegihez képest közel 60 százalékkal többen mennek majd nyugdíjba: ezt a terhelést a fennálló rendszer nem lesz képes elviselni.

A "Ratkó-gyerekek" romba dönthetik a nyugdíjrendszert

Hármas szorításban vergődik a magyar nyugdíjrendszer: kevés a járulékfizető, fájdalmasan magas az eltartottak száma, és mindezt még demográfiai katasztrófa is fenyegeti. Nincs mese, ideje elkezdeni az öngondoskodást, hiszen a jelenlegi rendszer tíz éven belül majdnem biztosan borul, hangzott el a CIB Bank által szervezett, a nyugdíjakról és a megtakarításokról szóló beszélgetésen. „Ma minden arról szól, hogy a magánnyugdíj-pénztárak privát befizetései átkerüljenek az államhoz” nyitott a bank lakossági üzletágának igazgatója. Ám a tavalyi évben sokat változott az emberek pénzügyi hozzáállása, másképp viszonyulnak a megtakarításokhoz és a hitelekhez: elkezdtünk félretenni, és nem veszünk fel meggondolatlanul kölcsönöket sem. A gazdasági krízis okozta félelemtől hajtva pedig, magyarázta Lamboy Judit, idén a magyarok tömegével kezdtek el belépni a megtakarítási piacra.

Bismarck könnyen

A pénzintézetnek egyébként van edukációs szerepük is, magyarán részt kell vállalniuk a pénzügyi kultúra kifejlesztésében. Úgyhogy a sajtótájékoztatón kiderült, hogy az első állami nyugdíjrendszer Otto von Bismarck nevéhez fűződik, ám amíg  a német kancellár által jegyezett rendszerben 1889-ben egy eltartottra 8 aktív dolgozó jutott, addig jelenleg ma Magyarországon ez a szám 2,5 fő. Ráadásul a nyugdíjrendszer tíz éven belül mennyiségi sokkot kap, ugyanis rászabadulnak az 50-es években született, „Ratkó-gyerekek”, akik öt-tíz év múlva tömegével vonulnak nyugdíjba. (Az 1950-1954 közötti éveket emlegetik Ratkó-korszakként a demográfusok. Ratkó Anna 1950 és 1953 között volt egészségügyi miniszter, az ő népesedéspolitikájára volt jellemző az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó. A korszak jelmondata így szólt: Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség!) 

Azaz míg tavaly 105 ezren érték el az öregségi korhatárt, tíz éven belül ez a szám eléri majd az évi 160 ezret. Márpedig a nyugdíjkérdés elsősorban matematikai kérdés: az adott évi nyugdíjakat az adott évi járulékokból fizetik – így már most tisztán látszik, hogy tíz év múlva biztosan borul a szisztéma.

25 éves járuléklyuk

Ahhoz, hogy több legyen a járulékfizető, több apróságnak kellene születnie, ehhez a gyerekvállalást kellene ösztönözni. Viszont mire a csecsemők adófizetőkké cseperednek, eltelik vagy 20-25 év. Így a nyugdíjkassza egyensúlyának helyreállítására nincs fájdalommentes megoldás: vagy több terhet kell rakni az aktív keresőkre (értsd: több járulékot kell fizetniük), vagy a járulékfizető bázist kell szélesíteni (értsd: vissza kell szorítani az adókerülést). Persze az is egy megoldás, ha nyugdíjasok járandósága csökken, vagy ha a nyugdíjkorhatárt emelik. Ma ugyanis nagyon sokan vannak, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, és a rokkantnyugdíjasok száma is jóval magasabb az indokoltnál.

Korhatárt nem várják ki

Illetve szintén lehetséges megoldás, ha valaki a saját nyugdíjára spórol. Mintegy hárommillió nyugdíjjogosult van ma Magyarországon, és ebből mindössze 1,4 millió fő az a nyugdíjas, aki betöltötte a törvényes korhatárt, 320 ezren előbb vonultak vissza, 750 ezren vannak a rokkantnyugdíjasok, 220 ezren pedig, megváltozott munkaképességűek, vagy egyéb rokkantak. Összességében a magyar férfiak átlagosan négy évvel, a nők pedig 2 évvel a 62 éves korhatár elérése előtt már nyugdíjba mennek.

Sok errefele a minimálbér  

Úgyhogy nem véletlenül emelkedett 34 százalékra a nyugdíjjárulék az utóbbi négy évben (24 százalékot a munkáltató áll, 10 százalékot az alkalmazottól vonnak le), ez az arány pedig keményebb, mint a lengyel, a szlovák, vagy a cseh munkavállalók fizetés-járulék aránya.  A probléma hátterében nem csupán demográfiai, hanem közteherviselési bajok is állnak: hazánkban minden harmadik adózó csupán a minimálbér után fizet adót (noha jelentős részük jobban él, mint azt hivatalos jövedelemkategóriájuk indokolná). Ez is egy olyan kérdés, amit egy kormányzati ciklus alatt nem lehet megoldani, mondta Lamboy Judit.


A szülőkre se futja

Mindezek tetejébe Magyarország sereghajtó foglalkoztatási rátát tekintve – csak Törökország produkált gyengébb eredményt. Így a 6,4 millió aktív korú népesség ellenére mindössze 2,5 milliónyian fizetnek elégséges nyugdíjjárulékot. Ma nagyjából ott tartunk, hogy egy kereső nő és férje nem termeli ki a szülei nyugdíját. A magyar nyugdíjrendszer hármas szorításban vergődik: kevesen vannak a járulékfizetők, magas az eltartottak száma, magasabb, mint amennyinek lennie kéne, és mindezt tetézi, hogy demográfiai összeomlás fenyeget (a Ratkó-korszak gyerekeinek nyugdíjba vonulása). Az elöregedés és a nyugdíjkérdés azonban nem csupán hazánkban probléma, Európa szinten minden kormánya küzd a kérdéssel: előrejelzések szerint 2050-re közel duplájára nő a kontinensen a 65 év felettiek aránya, és minden nyolcadik személy 80 év feletti lesz.

Az állam is lankad

Horváth Krisztián, a bank lakossági üzletágának fejlesztési igazgatója szerint az utóbbi évtizedekben erősen megváltozott a családmodell: már nem a fiatalok támogatják az időseket, hanem fordítva. Továbbá az idősebb generáció eltartásának terhét a fiatalabb generációk helyett immár az állam viseli, a csökkenő népesség (és az ezzel párhuzamosan apadó járulékok miatt) ez most kerül veszélybe. A sajtótájékoztatón három példán keresztül szemléltették a nyugdíjhelyzetet, azt, hogy egy ma dolgozó ember, 35 év munkaviszony után milyen juttatásra számíthat a jövőben. Az első példa Józsefé, a 30 éves, minimálbéren bejelentett vállalkozóé volt. Havi nettó jövedelme 60 200 forint, ha nyugdíjba menne havi 31 600 forintos juttatásra számíthatna. Zsuzsanna, a 35 éves ügyfélkapcsolati munkatárs, nettó 185 000 forintot keres, nyugdíja 35 év után 122 700 forint lenne, tehát egyharmadával részesül majd kevesebb juttatásban. Végül pedig, a nem túl jellemző 50 éves Sándor, aki 50 éves szállítmányozási cégvezető, nettó 781 ezer forint jövedelemmel. Nyugdíja 263 200 forint lesz, tehát 35 évnyi munka után több mint félmillió forinttal kap kevesebbet.  


Öngondoskodás nélkül nem megy

Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy idős korunkban a közösségi, állami nyugdíjra támaszkodhatunk, mondta Surányi Zoltán. Önrészt kell vállalni a saját jövőnk alakulásából. Ennek illusztrálására be is mutatták, milyen havi hozzájárulással kezdjük el a takarékoskodást, hogy nyugdíjazásunk után 15 éven keresztül 80 ezer forint járadékot kapjunk. Bér félretenni nagyon nehéz és fájdalmas dolog, a jelenlegi helyzetben mégis törekednünk kell az öngondoskodásra, mondta bank lakossági üzletágának szakértője.

atv.hu / Prókai Eszter

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek