Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2010-11-18 12:31:59

Alkotmány a kétharmad árnyékában

A kormány folyamatosan a népakaratra hivatkozik, a valóságban azonban nem kapott felhatalmazást az új alkotmány elkészítésére a választásokon, hiszen ez nem szerepelt a Fidesz programjában – hangzott el az ELTE Társadalomtudományi Karán a JÖVŐKÉPP! Fiatalok Magyarországért Egyesület szervezésében megrendezett „Alkotmány a kétharmad árnyékában” című pódiumbeszélgetésen.

Alkotmány a kétharmad árnyékában

Gulyás Gergely, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke, Hack Péter jogász, az ELTE adjunktusa, Halmai Gábor alkotmányjogász, az ELTE egyetemi tanára és Salamon László az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság KDNP-s elnöke az alkotmányunkkal kapcsolatos kérdésekről vitáztak, a vita azonban nem az alkotmány-módosítás szükségességéről folyt, hanem arról, hogy a kormánypártok változtatásai megfelelnek-e az alkotmányos elveknek. Ahogy az egyik kérdező megfogalmazta: „Létezik-e alkotmány-ellenes alkotmány-módosítás?”

Nézze meg képgalériánkat!

Legitim-e az 1989-es alkotmány? - szólt a vitaindító kérdés. Salamon szerint többé-kevésbé igen, de nem tökéletes a legitimitása, mivel az utolsó pártállami parlament fogadta el, amelyet nem szabadon választottak, ráadásul a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain jelen lévő Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ami miatt mégis legitim, az az a folyamat, ahogyan az alkotmány elfogadásra került. Gulyás szerint inkább azt kellene megkérdezni, hogy ’89-esnek tekinthető-e az alkotmány, ugyanis attól még, hogy átírták, tulajdonképpen megmaradt ’49-esnek. Emellett azonban azt is el kell mondani szerinte, hogy az elmúlt 21 év az alkotmány legitimitását növelte és az alaptörvény nem vizsgázott rosszul, azonban egy kétharmados országgyűlés által elfogadott alkotmány nagyobb legitimitással bírna, mint a jelenlegi. Hack Péter a vitaesten megjelentek magas számával - közel 500 érdeklődő volt jelen - illusztrálta, hogy az embereket igenis érdekli, mi van az alkotmányukkal. A ’89-es alkotmány legitimitásáról elmondta, hogy azt a négyigenes népszavazás, majd az azt követő választás, illetve két további népszavazás egyértelműen megerősítette, és így legitimnek tekinthető. Halmai Gábor is úgy gondolja, hogy az alkotmány legitim, azonban szerinte a “fogantatás szeplőit” még ma is magán hordja. Ő is úgy gondolja, hogy az alkotmány alapján tartott demokratikus választások legitimációs erővel bírnak, és nem hagyható figyelmen kívül az alkotmány köré az elmúlt húsz évben kiépült alkotmánybírósági gyakorlat sem.

Ki kit korlátoz?

Salamon László a jelenlegi alkotmány egyik gyenge pontjának azt tartotta, hogy az alapjogok csak a 12. fejezetben kerülnek említésre, amely méltatlanságnak azzal vetne véget, hogy a készülő alkotmányban az első helyen szerepeltetné. Hack Péter ugyan egyetértett ezzel a fontossági sorrenddel, de felhívta a figyelmet, hogy semmit nem ér, ha az alapjogokat biztosító törvények az első fejezetben vannak belefoglalva, miközben az alapjogok védelme nem kényszeríthető ki bírói úton. Lehet – tőle akár – a 45. fejezetben is, ha biztos a bírói kontroll, és bármilyen visszaélés esetén bírósághoz lehet fordulni. Halmai Gábor szerint a jelenlegi alkotmányozási folyamat letért az alkotmányosság útjáról, a Parlamentnek ugyanis nincs korlátlan törvényhozási jogköre, még akkor sem, ha ez a Parlament most éppen kétharmados többségű. A mindenkori Parlamentet most is az Alkotmánybíróság lenne hivatott korlátozni. Fájlalta, hogy anélkül csorbítják az Alkotmánybíróság jogköreit, hogy lenne konstruktívabb alternatívájuk egy más ellenőrzési mechanizmusra, és Tocqueville-t idézve figyelmeztetett: nincs veszélyesebb a többségi zsarnokságnál. Halmai nem tud elképzelni egy olyan alkotmánybíróságot, ahol az alkotmánybíróság bizonyos törvényeket nem vizsgálhat felül, vagy felülvizsgálhat, de nem semmisíthet meg. „Ilyen alkotmánybíráskodás nincs a világon, ez felér az Alkotmánybíróság megszüntetésével” – mondta a rendezvénynek otthont adó intézmény oktatója. Salamon László szerint nem az a kérdés, hogy hozzá szabad-e nyúlni az alkotmányhoz, hanem hogy egy kétharmados többségű Parlament megengedheti-e magának azt, hogy kihagyja ezt a történelmi ziccert, és nem alkotmányoz.

Van kényszer vagy nincs kényszer?

Az alkotmányozási kényszert firtató kérdésre Halmai Gábor úgy felelt, hogy mivel a jelenlegi alkotmány egy liberális demokráciát jellemez, akkor lenne alkotmányozási kényszer, ha valaki a liberális demokrácián akarna változtatni, így például, ha valaki nem kívánna hatalommegosztást. Hack Péter szerint sincsen egyértelmű alkotmányozási kényszer, ráadásul úgy látja, lehetőséget kellett volna biztosítani az állampolgároknak arra, hogy kifejezzék: egyetértenek-e, vagy sem a majdani új alkotmány koncepciójával, az Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentésével, a kétkamarás parlamenttel, a határon túliak szavazati jogával és így tovább. A Fidesz programja ugyanis nem tartalmazott semmilyen, az új alkotmánnyal kapcsolatos tervet. Hack emlékeztetett rá, hogy nemrég még a demokrácia és a jogállamiság győzelmét ünnepelte a Fidesz a vagyonadó alkotmánybírósági eltörlése alkalmával, fél évvel később pedig úgy ítélik meg, hogy az nem helyes, hogy az alkotmánybíróság ilyen döntéseket hozhat. Salamon László szerint úgy, ahogy 1848-ban, 1920-ban és 1989-ben fennállt, ma nincsen alkotmányozási kényszer, azonban úgy véli, nem csak ilyen helyzetekben lehet létjogosultsága új alkotmány létrehozásának. Így például már csak a címben szereplő 1949-es évszám miatt is szükség lehet formailag új alkotmány megalkotására. Gulyás Gergely szerint a legfontosabb indok az alkotmányozásra a jelenlegi alkotmány preambuluma, amely felhív egy új alaptörvény megalkotására.

Hack abbéli aggodalmának adott hangot, hogy az alkotmány jelentősége devalválódik a folyamatos módosítások miatt (az elmúlt hét hónapban nyolc módosítás történt). A kormány több esetben is arra hivatkozik - érvelt Hack -, hogy a választópolgárok felhatalmazást adtak neki a különböző döntések meghozatalára, így tulajdonképpen a nép akaratát képviseli. Erre hivatkozva fogadták el például jelen vitaest megrendezésének napján a visszamenőleges hatályú különadóról szóló törvényt is. A végül megszavazott koncepció azonban „hosszú utat” járt be és legalább háromszor módosult november első két hetében. „A kérdés az, hogy a három variáció közül melyik teljesíti a népakaratot? – vetette fel Hack Péter, majd hallgatósága derültségére hozzátette: „Páros héten az egyik, páratlan héten a másik?” Az új alkotmányt előkészítő egyik munkacsoport által kidolgozott, és az interneten elérhető koncepció e megszavazott törvénnyel szöges ellentétben indokoltnak tartja a visszamenőleges hatály tilalmának alkotmány által történő kimondását. A dolog pikantériája, hogy a szóban forgó munkacsoport koncepcióját éppen az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely írta alá. Hack szerint félő, hogy Gulyás ezen a ponton esetleg szembemegy a népakarattal. Gulyás Gergely értékelve az iróniát, reakciójában elmondta, hogy a képviseleti demokráciában nem lehet mindent számon kérni a képviselőkön, hiszen nem követi rendszerben vagyunk, ahol a követ csak azt tehette, amire felhatalmazták, majd hozzátette: az ország olyan gazdasági helyzetben van, hogy bizonyos alkotmányos elveket fel kell adnia. Halmai Gábor arra emlékeztetett, hogy az USA-ban is volt példa arra, amikor nehéz gazdasági helyzetbe kerültek az államok, a kongresszusi tagok mégsem engedték meg az elnöknek, hogy átgázoljon az alkotmányosságon. Sólyom László szavait idézte, aki szerint az Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentése csak egy kezdeti lépés volt egy olyan lejtőn, ahol ezután már nincsen megállás. Salamon László is egyetértett Gulyással abban, hogy a képviseletnek a velejárója, hogy a népakarat nem hozható teljesen összhangba a valós helyzettel, ugyanis az egyes frakciók akarata hétről-hétre változhat.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelenő számában olvasható!

atv.hu / Hetek / Stubenvoll Zsolt

További belföldi híreink