Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2010-11-08 12:31:59

Kupa: Simán átkopizták Bajnait Orbánék

Kupa Mihály a büdzséről, az imáról, a munkahelyteremtésről, és a keleti szélről.

Kupa: Simán átkopizták Bajnait Orbánék

Nemsokára belekezd a parlament a 2011-es költségvetés tárgyalásába, úgyhogy Kuncze Gábor az ATV Kommentár című műsorában a büdzséről faggatta Kupa Mihályt. Ám a magyar pénzügyek előtt Kuncze a tágabb kereteket próbálta értelmezni. Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj, idézte Orbán Viktort Kuncze Gábor, azt firtatva, hogy mi ez a kijelentés, netán egy új közgazdaságtan alapvetése. Kupa Mihály szerint az semmiképp, ma három főcsapás tapintható ki a gazdaságpolitikában: működik szociális piacgazdaság, például Németországban, talpon van még a folyton elátkozott neoliberalizmus, és érvényre jut olykor Keynes politikája, amikor – miként most a válságban – az állam beszáll és megtartja visszaeső iparágakat. Úgyhogy a kapitalizmus marad.

Fortélyos függőség

De a keleti szél, állapította meg a volt pénzügyminiszter, tényleg egyre erősebb, az arab országok hatalmas olajtőkét halmoztak fel, és persze ott van Kína. Az ország, magyarázta Kupa, amelyik 2500 milliárd dollárnyi devizatartalékot birtokol, ahova gyakorlatilag a feldolgozóipar áttelepült, illetve a Menny Birodalma tulajdonolja a félvezetők előállításához szükséges nyersanyagok zömét, így bizony a nyugati világ erősen függ tőle. „De nem kéne Magyarországot sem leírni, hiszen a világ legfejlettebb térségéhez, az Európai Unióhoz tartozunk”, csöpögtetett némi önbizalmat Kupa. Aztán a volt pénzügyminiszter nyomban el is bizonytalanít, és amiatt kárhoztatja Európát, hogy nincs egységes gazdaságpolitikája – kivéve a költségvetési szigort –, és minden ország külön megállapodást igyekszik kötni az oroszokkal vagy Kínával.

Kopibüdzsé

Ami a hazai pénzügyeket illeti, Kupa szerint a büdzsé kiadási oldala teljesen rendben van, a 2011-es költségvetési sorokba gyakorlatilag a 2010-es számokat kopizták át, csak hitéletre, bizonyos rendőrségi kiadásokra, a MÁV-ra és a metróra szán többet az Orbán-kormány, így legfeljebb 1 százalékkal ugrik meg a kiadási oldal. A bevételi oldallal Kupa már korántsem ilyen elégedett, szerinte meglehetősen merészen tervezték. Ugyanis az adórendszer megváltoztatásával a kormány 720 milliárdot engedett ki a büdzséből, ezt a summát nem kompenzálja a három év alatt 483 milliárdra rúgó különadó. Igaz, mondta Kupa, a magánnyugdíjpénztárak 420 milliárdja már érezhető fedezetet jelentett volna, csakhogy a nyugdíjkasszánál óriási hiányra bukkant hirtelenjében a kabinet, így 520 milliárdot fel kell élni a nyugdíjvagyonból. Úgyhogy nagyon-nagy kérdés, hogy 15-20 év múlva mi lesz a nyugdíjasokkal.

Munkahelyteremtésnek nem jó

És az is kérdés, hogy miként izzadja ki magából a 3 százalékos gazdasági növekedést az ország. Ugyanis arról csak találgatni lehet, hogy az új adórendszer bevezetése után megmaradó többletet az emberek fogyasztásra költik-e, a cégek pedig munkahelyteremtésre. (Utóbbi célnak egyébként, figyelmeztetett Kupa, nem tesz jót a járulékok félszázalékos emelése. Mint ismert: a kormány a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékterhet 10 százalékra tornászná fel, hivatalosan azért, hogy biztosítsa a 40 évet végigdolgozott nők nyugdíjba vonulását. Az intézkedés egyébként plusz egymilliárddal hizlalná a költségvetést. Ez egy talán egy egyszeri akció, amelyik egy elhasználódott generációt akar menteni, kommentált Kupa, aki csak az nem érti, hogy miért nem szerepelt ez a tétel a költségvetésben.)

Imádkozzunk Németországért!

És az sem kedvez a munkahelyteremtésnek, hogy a Széchenyi-terv gyakorlatilag az Új-Magyarország programot másolja, azzal a különbséggel, hogy a kis- és középvállalkozások többet kapnak. Ám ezek a cégek, magyarázta Kupa, csak akkor tudnak munkahelyet teremteni, amikor már felpörögtek – azaz évek múltán. Szintén a növekedés ellen hathat, hogy a válságadók kifutásának évében 3 ezer milliárd forintnyi adósságszolgálatnak kell eleget tenni. Úgyhogy, összegzett Kupa, imádkozzon mindenki, hogy a német piac (Magyarország legfontosabb exportpartnere) menjen, úgy talán eléri Magyarország a 2-2,5 százalékos növekedést.

Ajánlom

További belföldi híreink