Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2010-07-23 10:51:59

Operettországot építesz, Viktor! – Kövér László portréja

Informálisan a Fidesz második embere, szűk baráti körben jó homorú és ő a párt ideológusa, aki már 1985-ben megjövendölte, hogy ő és barátai vezetik majd az országot.

Operettországot építesz, Viktor! – Kövér László portréja

Sokat várnak a Fideszben Kövér László házelnöki tevékenységétől. Többek között azt, hogy lényegesen demokratikusabban működik majd a Parlament, elmaradnak az olyan nem túl elegáns húzások, hogy pénteken benyújt a kormánypárt egy javaslatot, és hétfőn már a módosító indítványokról vitáztak a bizottságokban – ahogy például a médiatörvény esetében történt. Ezen a gyakorlaton egyébként parlamentbe újonnan érkezet politikusok nem ütköztek meg, de még Schmitt Pál átmeneti házelnök sem.

Ugyanis a friss erőknek nincs tapasztalatuk arról, milyen demokratikus hagyományok, procedurális szabályok alakultak ki az utóbbi húsz évben, amiket (korábban) nem rúgtak fel a kormánypártok, egyszerűen azért, mert lett volna elegáns.

Schmittet viszont a szokásjog nem nagyon érdekelte, nem fogalmazott meg minőségi elvárásokat a törvénygyár munkája kapcsán, ezért történhetett meg az a blamázs, hogy az MSZP-frakciónál korteskedett köztársaságielnök-jelöltként, önmagát leplezte le, mikor olyan törvényjavaslatban látott módosítási lehetőséget, amit már maga is megszavazott.

Kövér, a Fidesz demokratája

Egy sokat tapasztalt fideszes képviselő, ezért egyenesen demokratikus fordulatot, elvszerű, egyenes és tisztességes politizálást vár Kövér színrelépésétől. A történet megértéséhez érdemes tudni, hogy az elmúlt hetek történései (a politikai nyilatkozat körüli hercehurca), személyi döntései (Schmitt államfővé emelése, Domonkos László kinevezése az ÁSZ élére) sok fideszes számára nehezen vállalható lépéseknek tűnnek. A négyszemközti beszélgetésekben még magasabb rangú politikusok is cikinek, érthetetlennek nevezték a történteket. Sőt ez a belső feszültség néha a nyilvánosság számára is érzékelhető volt, a vezető politikusok nyilatkozataiból gyakran sütött a kognitív disszonanciától, az olykor ellentmondásosan defenzív magyarázkodástól.

Az ilyen döntések ellen nyíltan azonban csak Kövér László tiltakozott a párt elnökségében. Úgy tudjuk, hogy Schmitt Pál államfői jelölését Orbán Viktor és Kósa Lajos menedzselték leginkább, mondván, hogy „ne egy búvalbélelt értelmiségit” állítsanak az köztársaság élére, hanem egy sikeres, élettel teli sportolót, hisz a poszt elsősorban amúgy is protokolláris.  Kövér ellenben túl kevésnek tartotta a karrierdiplomata Schmittet, s egyes forrásaink szerint a vita hevében azt is mondta Orbán Viktornak, hogy egyenesen operettvilágot épít.

Bár e szófordulat elhangzását több fideszes politikus nem erősítette meg, de nem is cáfolta, ugyanis Kövér habitusát, és Orbán Viktorhoz fűződő barátságát ismerve szinte mindenki elképzelhetőnek tartotta. De ebből – intettek óva mindenkit – hiba lenne azt a következtést levonni, hogy Kövér László Orbán pártelnök-miniszterelnök ellensúlya lenne a Fideszben. „Harminc éve közeli barátok harcostársak, az ő kommunikációjukba egy ilyen kifejezés is bőven belefér” – magyarázta mindkét politikus közelről ismerő forrásunk.  Bár beszéltünk Kövér egy közeli ismerősével, aki szerint a politikusnak mostanában vállhatott világossá, hogy Orbán azt csinál kormányon és a pártban, amit akar, semmi fék se, ellensúly sincs.

Próféta a hazájában

A két politikus barátsága, miként a Fidesz történelme, évtizedekre nyúlik vissza.  A Fidesz befutása óta közhely, hogy a párt kialakulására nagy jelentőséggel bírt a szakkollégiumok mozgalma. A szakkollégiumi rendszer két leghíresebb intézménye a Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma, és az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiuma volt. Ezek az intézmények elsősorban az oktatás hiányjelenségeire keresték a megoldást. (A pár éve sajnálatosan elhunyt Thoma László szociológus álláspontja az volt, hogy a kommunista rezsim a következő elitet akarta kiképezni ezekben az intézményekben. Igaz, Stumpf István, aki igazgatója is volt a Fidesz bölcsőjének tekinthető Ménesi úti kollégiumnak, 2003-ban a Hetek című lapnak cáfolta, hogy ezek az intézmények azt a célt szolgálták volna, hogy a kommunista politikai elit "finom kézzel" kinevelje az utódját. Mint mondta: „Alulról jövő kezdeményezés volt, ami félig tűrt, félig támogatott helyzetben volt”. Az tény, Pozsgay Imrétől, az akkori államminisztertől, a Hazafias Népfront (HNF) vezetőjétől valamiféle védelmet kaptak a Ménesi útiak. Sőt, egy ideig a HNF-nél volt a Fidesz postája)

Visszatérve a Fidesz bölcsőjének tekinthető szakkollégiumi mozgalomra, 1985-ben Kövér László a IV. Országos Szakkollégiumi Találkozón prófétai hangulatban szónokolt Szarvason: „Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára ennek a társadalomnak a vezető pozícióiban találjuk magunkat – akár tetszik ez nekünk és az előttünk járóknak, akár nem, feljebb vagy lejjebb meghozott döntéseinkkel, munkánkkal egyének, csoportok, s rajtuk keresztül az egész társadalom sorsát befolyásoljuk"

Kövér 1983 óta volt szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat szerkesztője volt. Négy évvel idősebb Orbán Viktornál, de a barátságuk innentől datálódik.


Szociáldemokrata vagy sem?

A MSZP-sek előszeretettel hivatkoznak arra, hogy Kövér az egyetem elvégzését követően pár hónapig (februártól- szeptemberig) az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársa volt, tehát – szól a kritika: – a mostanság antikommunista Kövér is kommunista volt. A politikus 2005-ben az Indexnek erről így vallott: "Ez akkor már legalábbis elsősorban tudományos intézet volt, nem pedig pártintézmény. Körülbelül fél évig dolgoztam ott, amíg el nem vittek katonának, hogy letöltsem a hátralévő fél évemet a katonaságból. Tudományos segédmunkatárs voltam, itt a segédmunkatárs részt húznám leginkább alá. Ez gyakorlatilag a fénymásolások intézésétől esettanulmányok megírásában való részvételig terjedt.

Másrészt a pápai Kövér család egyik szárnya tradicionálisan szociáldemokrata volt, a fáma szerint az egyik őse az a Tanácsköztársaságért való küzdelemért kitűntetést is kapott.  Kövér az előbb idézet interjúban úgy mesél erről: „Sosem gondoltam magamat szociálliberálisnak, másrészt az ilyen meghatározásoknak soha nem tulajdonítottam sok értelmet. A politikusok által ragasztott címkéknek 1990 körül már Nyugat-Európában sem volt sok jelentésük, hát még a szocializmusból éppen kilábaló kelet-európai országokban. Szociális érzékenységem a Fideszen belül az elejétől fogva ismert volt. Apai nagyapám és nagyanyám szociáldemokrata érzelműek voltak. Nagyapámnak a szociáldemokrata párt pápai szervezetének a Bethlen-Peyer paktumot követő megszervezésétől jogfolytonos volt a párttagsága haláláig, 1989-ig, szemben nagymamámmal, akit a '48-as pártegyesülést megelőző tagrevízióval, mint "klerikális elhajlót" kiraktak a pártból. Az ilyen gyökereimet nemcsak nem szégyellem, de büszke is vagyok rájuk. A szociáldemokráciához nekem sokkal több közöm van, mint Gyurcsány Ferencnek.

Ha már a klerikalizmusnál tartunk, Kövér Lászlót közelről ismerők szerint nemcsak a szociális érzékenység, hanem kurucos, nyakas református hagyomány is a pápai mikroklíma eredménye. A politikus karakterének egyik alapja ugyanis egyfajta „konok fafejűség” (szimpatizánsai ezt „konok elvszerűségnek” nevezik), ami például megnyilvánult abban, hogy nem asszisztált Schmitt államfői megválasztásakor az általa helytelennek tartott, de hivatalos Fidesz politikához, hiszen nem vett részt az újdonsült államfő protokolláris éltetésében.

Karcos, de idézhető stílus vs. karaktergyilkosság

Meglepő módon a baloldali körökben szerették Kövért, mert nyilatkozatait rendre felhasználhatták kampány célokra (bár az idei választásokon ez a riogatás már nem működött). Elhíresült az úgynevezett köteles beszéde, ami sokak szerint hozzájárult 2002-ben a Fidesz bukásához. Ehhez persze az is kellett, hogy 1998-2002-es politikai rezsim titkosszolgálati politikáját (Kövér két évig volt szakminiszter) körbe lengje a gyanakvás, hogy a Fidesz mindenkit lehallgatott, és különféle játszmák zajlottak a politikai elitben. Kende Péter író a titkosszolgálatokról szóló könyvében, illetve Orbán portréjában ezt alaposan felplankolta. (Ezek a vádak minden ciklusban felmerülnek, jellemzően mindig az ellenzéki pártok politikusai körében. Legutóbb, amikor még ellenzéki volt a Fidesz, körükben az terjedt, hogy a Jobbikot Szilvásy Györgyék alapították orosz segédlettel. Budaházy György fellépése és az MTV-ostrom kapcsán is a legkülönfélébb összeesküvés-elméletekkel lehetett találkozni.)

Kövér problémáját a véleményvezér.blog  „ Kövér László: túlélni a karaktergyilkosságot” című posztjában kitűnően ragadta meg, miszerint Kövér az élő – politikailag félholt – példája annak, hogy mire volt képes fénykorában a baloldali média.

Persze ehhez kellet az is, hogy Kövér „erőseket” nyilatkozzon. 2002-ben a Medgyessy-kormány indulásakor a kirúgási hullámot (amely volumenében tökéletesen hasonlít a jelenleg zajló kirúgásokra) így kommentálta Dunaújvárosban: „Berija elégedetten csettinthet a túlvilágon, mert azt látja, hogy Magyarországon az ötvenes évek diktatórikus hangulata elevenedik meg, a különbség csak annyi, hogy a régi elvtársak most nem a Vörös Október Ruhagyár öltönyében feszítenek, hanem Pierre Cardinben”.

2006-ban Gyurcsány kapcsán Berhidán mondott egy-két keresetlen szót, miszerint „Aki annak az Apró Antalnak a villájából osztja az észt, a demokrácia iránti érzékenységet, meg a tisztességet, meg nem tudom én mi mindent, amely Apró Antal a legrohadtabb pribékek egyike volt 56-57-ben" . Hozzátette: a levert forradalom következményeképpen "éppen az Apró Antal-féle gazemberek kétszázezer fiatalembert elüldöztek ebből az országból". Az SZDSZ-ről pedig imigyen szólt: amikor a kis párt valahányszor kormányra kerül az MSZP kegyéből, "a saját, rusnya, ragyás képére formálja az országot".

Pár hete pedig azzal állt elő: „(Gyurcsány) egy politikai bűnöző, aki ameddig el nem tűnik a magyar közéletből, és bármilyen értelemben az MSZP nevében szólhat, a szocialistákkal mint demokratikus szervezettel nem számolhatunk. Antidemokratikus erő most az MSZP, amely folyamatosan veszélyt jelent a magyar társadalomra, a nemzeti integrációnkra, valamint az állam stabilitására".

Kövér-doktrina

A hevesen antikommunista Kövér politikai arculatának egyik legellentmondásosabb momentuma az egykori állambiztonsági szolgálatokhoz való viszonya.  Kövér soha sem volt azon az állásponton, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat, és mivel pártjának és az elmúlt húsz évnek az egyik legbefolyásosabb titkosszolgálati szakpolitikusa volt, ezért (az MDF-es Boross Péterrel együtt) hozzájárult ahhoz a jobboldali maszatoláshoz, ami e témában jellemző Magyarországra. Az ugyanis érthető, hogy a múltjukból következően az MSZP mindig is gyáván és megalkuvóan viselkedett e kérdésben, de az érthetetlen, hogy a jobboldali, antikommunista pártok miért nem az áldozatok védelmének oldaláról közelítették meg a kérdést.

A Heti Válasznak adott interjújában Kövér definiálja is a doktrínáját: „A szolgálatokkal kapcsolatban megfelelőnek tűnt a húsz éve meghozott döntés: középút a romániai cégtábla-átfestés és a cseh modell között, ahol szélnek eresztették a teljes állományt. Nálunk a politikailag nem kompromittálódott szakemberek megkapták a lehetőséget, hogy a továbbiakban ne az állampártot, hanem a nemzetet szolgálják.

Mindez azt is jeleneti, hogy a kommunista titkosszolgálat által begyújtott anyagok nem a berlini Gauck-intézethez hasonló módon váltak az áldozatok számára szabadon kutathatóvá, hanem a magyar politika érdekei szerint védték a múlt titkait.

New age

Az viszont egyértelmű, hogy a házelnöki megbízatás lehetőséget jelent, hogy új arcáról ismerje meg őt a magyar közélet, illetve, ha jól csinálja, akkor megszabadulhat attól az imidzstől melyet ráégettek az elmúlt évtizedek.  Különösen kérdés, hogy ő, aki a Jobbikot már három éve is ekézte, hogyan viszonyul a Vona Gábor vezette szélsőjobboldali párthoz. Schmittnek egy árva rossz mondata sem volt a parlamentbe bejutott radikálisokról.

atv.hu / Hazafi Zsolt

Ajánlom

További belföldi híreink