Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2010-06-17 05:20:57

„Élnek itt, akik felelősek 300 ember felakasztásáért” + videó

Szerda este mégis bemutatták a Biszku Béla egykori belügyminiszterről szóló dokumentumfilmet, amelyet a család korábban „letiltott”. A Bűn és büntetlenség című alkotás Biszku 1956-os forradalom és szabadságharc utáni kivégzésekben és börtönbüntetésekben játszott szerepéről szól. A most 89 éves egykori kommunista vezető a rendezőknek nyilatkozva relativizálta saját felelősségét, ám a történelmi tények alapján – Rainer M. János szavaival élve – „a megtorlásban játszott szerepe teljességgel egyértelmű, súlyos és kivételes”.

„Élnek itt, akik felelősek 300 ember felakasztásáért” + videó

Az 1956 utáni megtorlások egyik vezetője Biszku Béla volt. Róla és vele készített most Bűn és Büntetlenség címmel dokumentumfilmet egy rendező páros, Novák Tamás a Skrabski Fruzsina. Az újságírók beismerik: csellel férkőztek a ma 89 éves Biszku bizalmába, azt mondták neki, hogy szülőfalujából, Márok községből érkező fiatalok, akik egy ifjúsági szervezet munkatársaiként egy almanach összeállításán dolgoznak. A negyedik találkozás alkalmával leplezték le magukat.

A volt belügyminiszter először aláírásával hozzájárult a felvételek közléséhez, bár felelősségét nem volt hajlandó elismerni. Nem sokkal ez után azonban szóban visszavonta ezt. A film mégis elkészült. Néhány nappal az Uránia moziban tervezett bemutatása előtt azonban letiltotta Biszku Béla lánya, azzal az indokkal, hogy sérti édesapja személyiségi jogait. (Szerda délután újabb fordulat következett: a Biszku család hozzájárulását adta a film levetítéséhez.)

„Amikor elmondtuk neki, kik vagyunk, kedélyesen elbeszélgettünk. Régi Anekdotákat is mesélt Caucescuról, Dubcekről, Kádárról, és egy könyvét is dedikálta nekünk. Vélhetően a családja szerette volna, hogy a film ne kerüljön a közönség elé” – mondta el kérdésünkre Novák Tamás.

Legalább a nyilvánosság ítéljen

Az alkotók azt szerették volna elérni, hogy ha már bíróság elé sosem állították Biszkut, az ítélet legyen legalább a nyilvánosság. „Mi azért csináltuk ezt a filmet, hogy Biszku Béláról tudják meg, hogy ki volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy élnek itt olyanok, akik felelősek 300 ember felakasztásáért és 20 ezer ember elleni eljárásért. Nekünk ennyi a célunk” – jegyezte meg Skrabski Fruzsina.

„A múltunkkal kapcsolatban sok a kibeszéletlen, gennyes dolog. Azt szerettük volna, ha ebben az esetben tiszta víz kerülne a pohárba: tudjuk meg, ki a hazaáruló, és ki nem” – tette hozzá Novák Tamás. A szerzőpáros egyébként 2008 óta dolgozott a filmen. Átnéztek számos korabeli dokumentumot, több történésszel beszéltek, sőt, egy pszichológus véleményét is kikérték. Arra a következtetésre jutottak, hogy Biszku belügyminiszterként sürgette a kemény ítéleteket. Az egykori belügyminiszter - aki még mindig ellenforradalomnak tartja 1956-ot - a filmben Novák szerint azt állította, ő nem szólt bele a bíróságok és az ügyészség munkájába, a szigorú ítéletek nem az ő nyomására születtek.

„Szerintem Béla bácsi nagyon jól tudja, hogy ez nem igaz, de hárítja a felelősséget. Szerinte egyébként 1956-ban árulás történt, mint ahogy az 1989-es fordulat is árulás volt. Ha valami, akkor az mindenképpen a javára írható, hogy ő nem változtatta meg a véleményét, a mai napig is ugyanolyan elvhű kommunista, mint annak idején” – jegyezte meg Novák Tamás.

Egyértelmű, súlyos és kivételes

Biszku Béla felelősségének kérdésével megkerestük az ’56-os Intézet főigazgatóját. Rainer M. János szerint „Biszku Béla megtorlásban játszott szerepe teljességgel egyértelmű, súlyos és kivételes”. Mint mondta, orosz dokumentumok alapján tudható, hogy 1957 augusztusában Biszku vitte ki Moszkvába a Nagy Imre-per vádiratát, amiről ő tárgyalt olyan magas rangú szovjet funkcionáriusokkal, mint a legfőbb ügyész helyettese, illetve a KGB katonai hírszerzésének illetékese. A vádiratot egyébként nem a magyar ügyészség, hanem az Állambiztonsági Szolgálat készítette. Az ügyben pedig a belügyminiszter korábban is referált Moszkvának, volt, hogy Kádárral közösen utaztak ki ebből a célból.

 

Biszku továbbá belügyminiszterként naponta-kétnaponta kapott jelentéseket Rajnai Sándortól, a főbűnösök – köztük természetesen Nagy Imréék – ügyeivel foglalkozó különleges csoport vezetőjétől. Ezek alapján referált szóban Kádárnak.

 

„A politikai bizottságban, amikor a bírósági eljárásról tárgyaltak, minden alaklommal felszólalt és az ügy lezárása és a kemény ítéletek mellett érvelt. Mások is megtették ezt, de Biszku szavát formális beosztása és abszolút bizalmi viszonya Kádárral jóval hangsúlyosabbá tették” – magyarázta Rainer M. János.

Tiltani tilos!

Az ügy nagy vihart kavart a politikai életben is, a parlament kulturális bizottsága rendkívüli ülést hívott össze. Ezen megszavazták azt a határozatot, amely kimondja, hogy személyiségi jogokra hivatkozva ezután nem lehet történelmi dokumentumfilmeket betiltani. 

Magyar György ügyvéd szerint Biszku Bélának joga van letiltani a felvételeket, de kizárólag azokat, amelyek mostanában készültek róla. „Az azonban nagyon fontos, hogy ennek a visszavonásnak kellő időben kell megtörténnie, a kellő idő viszont ebben az ügyben azt hiszem, kérdéses. Mert, ha túl közel van ez a visszavonó nyilatkozat, ami esetleg a jogosulttól származott, akkor a filmkészítők joggal léphetnek fel kártérítési igénnyel is” – mondta. Az archív, történelmi dokumentációkat viszont senkinek nincs joga letiltani, hiszen Biszku akkor közszereplő volt.

Novák Tamás az ügy jogi oldalával kapcsolatban azt mondta, a „letiltás” csak az Urániára vonatkozott, ők ezzel kapcsolatban semmilyen megkeresést nem kaptak. 

Ajánlom

További belföldi híreink