Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2010-06-11 13:41:12

„Járulékos botrány” - a pápa nem aggódik a pedofilvádak miatt

Több olyan ügy is felszínre került azonban az elmúlt időszakban, melyek alapján kijelenthető: az ultrakonzervatív Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) már csak kevés ideig tudja szőnyeg alá söpörni a hívek sérelmére elkövetett visszaéléseket.

A pápa védelmébe vette a cölibátust abban a beszédében, amelyet a papság évének vége alkalmából és ezzel együtt az ő támogatására összegyűlt mintegy 15 ezer pap előtt mondott csütörtök este a vatikáni Szent Péter téren.

A világ minden tájáról érkező papok esti virrasztást tartottak a téren. Az egyházfő kijelentette a beszédben, hogy a papi nőtlenség a hit egyik jele az egyre inkább szekularizálódó világban. Beszélt a papok nemi visszaélései okozta egyházi botrányokról, de csak úgy utalt rájuk, mint

azok a "járulékos botrányok", amelyek kidomborították "tökéletlenségünket, és bűneinket".

A pápa által meghirdetett és a papi hivatásnak szentelt év június 19-én zárul. Ebben az egy évben - amelyet sokan "annus horribilis"-nek neveznek - több száz új lelkipásztori visszaélésre és ezek takargatására derült fény szerte a világon. A Vatikán lapja, a L'Osservatore Romao csütörtöki első oldalas cikkében azt írta: "Valójában ez az év igenis a kegyelem éve volt, mert a papok elvetették belső megújulásuk magjait, és e magok

gyümölcsöt fognak teremni".

A virrasztásra tervezett egyházfői beszéd előtt sokan találgatták, hogy XVI. Benedek ejt-e szót ismét a botránysorozatról. Nemrég tett portugáliai lelkipásztori útján azt mondta: ezek a bűnök az egyházon belül fakadnak, és nem külső tényezők hatására. Vatikáni tisztségviselők és kiadványok ugyanis korábban azt állították, hogy ezek a vádak, a médiából, a szabadkőművesektől és a katolikusellenes lobbiktól származnak.

A pápa a beszédben válaszolt öt kiválasztott pap egy-egy kérdésére, de egyik kérdés sem vonatkozott a nemi visszaélésekre vagy az általuk keltett botrányokra. A papi nőtlenségről éppen az egyik kérdésre válaszul beszélt. Az egyházfő azt mondta: "a cölibátus maga egy nagy botrány" egy olyan világban, amelyben az embereknek nincs szükségük Istenre, de a nőtlenség a hit és Isten világbeli jelenlétének egyik fontos jele.

Hallgat a magyar püspöki kar

A katolikus egyház nemzetközi közvélemény előtt zajló botránysorozatának egyelőre kevés hazai vonatkozása van. Több olyan ügy is felszínre került azonban az elmúlt időszakban, melyek alapján kijelenthető: az ultrakonzervatív Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) már csak kevés ideig tudja szőnyeg alá söpörni a hívek sérelmére elkövetett visszaéléseket.

Ahogyan a kommunista rezsimmel együttműködő egyházi múlt feltárása, a hívek bizalmával anyagilag vagy szexuális téren visszaélő papok, egyházi méltóságok ügyeinek nyilvánosságra kerülése is csak hevenyészett sajtóvisszhangokból rekonstruálható Magyarországon. Ilyen volt a jobbágyi plébános, „Atya Feri" esete is, akiről megyeszerte beszélték már, hogy tizenhat éves fiúktól vásárolt szexuális szolgáltatásokat. 2004-ben azért volt kénytelen elhagyni szolgálati helyét, mert néhány szülő magánnyomozót fogadott fel, miután az egyik diák azt állította, hogy a plébános félreérthetetlen szexuális ajánlatott tett neki. Új szolgálati területe Rád község lett, ahol egy helybéli fiatalember állítása szerint SMS-ben anyagi juttatást ajánlott orális szexért cserébe. Az atya szerint ellopott telefonjával élt vissza valaki, hogy őt lejárassa. A húszéves férfi édesapja vizsgálatot kért a váci püspöknél, de csalódnia kellett: a felsőbb szervek azóta is „vizsgálják" az ügyet.

2009 októberében robbant ki az újabb botrány, mikor is kiderült, hogy a jászberényi esperes a templomban folytatott homoszexuális viszonyt egy pornószínésszel. Kósa Richárd, a pap szeretője őszintén elmondta, hogy meleg pornófilmekben vállal szerepeket. „L. atya" hosszú évek óta kettős életet élt, homoszexuális vonzalmát hívei és paptársai előtt is sikeresen palástolta. Időről időre felkerekedett, és plébániájától messzire autózva keresett alkalmi szexpartnert, pénzért. A jámbor plébános gondosan eltitkolt magánéletében nem volt szemérmes: fiú vendégeit a templomra nyíló paplakban látta vendégül.

„Budapesten, a Nyugati téri aluljáróban várakoztam egy barátomra. Felfigyeltem egy emberre, aki a fiúkat nézegette, majd hozzám lépett, és megkérdezte: Eljössz velem?" - idézte fel a történetet a Blikknek Kósa Richárd. A fiú úgy döntött: jól jön egy kis mellékes pénz, ezért beült a civil ruhában feszítő pap autójába. „Fogalmam sem volt róla, hogy ki ő, és hogy hova megyünk. Csak annyit kért útközben, hogy majd ne botránkozzak meg" - mesélte a srác. L. atya a templom mellett állította le a kocsit, majd felvezette a fiút a paplakba, ahol sor került a homoszexuális együttlétre. Kósa szerint az esperes ekkor azt javasolta, hogy menjenek le a templomba is. Az esperesnek olyannyira megtetszett a fiatal fiú, hogy pár nap múlva ismét felutazott érte Budapestre. Egy rövid városligeti séta után ismét a jászberényi paplakban kötöttek ki. Dolguk végeztével beszélgetni kezdtek, ám mivel az atya nem fizette ki, Kósa elhatározta, hogy zsebében lévő telefonjával innentől rögzíti a beszélgetést. Ebben hallható az az instrukció is, amelyben arra kéri a fiatalembert: ha valaki kérdezi, mit keres nála, mondja azt, a csíksomlyói búcsúból ismerik egymást.

Van mit rejtegetni

A magyar katolikus egyházon belül rendre felbukkanó, kivizsgálásra váró ügyek kezelésébe az egri érsek és az Egyházfórum című keresztény közéleti-kulturális folyóirat főszerkesztőjének levélváltása enged aggodalmat keltő bepillantást. Állatorvosi lovat azért sejthetünk a téma természetrajzában, mert Ternyák Csaba címzetes érsekké kinevezése előtt a vatikáni Papi Kongregáció titkáraként tevékenykedett, vagyis a papok ügyeit intéző legmagasabb katolikus egyházi fórum második embere volt. Ebbéli minőségében kapott e-mailt Wildmann Jánostól 2006-ban, amelyben a főszerkesztő a pécsi püspökséggel szemben felmerült „gyanús ügyekre" (gazdasági bűncselekmények, homoszexuális és pedofil visszaélések nevekkel és esetekkel) hívja fel figyelmét. Ternyák ahelyett, hogy eljárást kezdeményezett volna a pécsi püspökség ellen, Rómából tájékoztatta az egyházmegye vezetőségét az irat tartalmáról és a levélíró kilétéről. Hogy az információ nem volt légből kapott, azt a szoftverrendőrségnek a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola szerverét használó püspökségen akkoriban lezajlott nyomozása is bizonyítja.

Talán feledésbe is megy a gyaníthatóan eltussolt eset, ha XVI. Benedek pápa időközben haza nem küldi Ternyákot, aki idén tavasszal tett közzé egy közleményt az MKPK honlapján a témában. Ebben jelzi, hogy soha nem vett komolyan levélben írt „feljelentéseket", amelyek a „kimondott és leírt szó hitelének és értékének gyengülését okozzák". A továbbiakban a nyomozó hatóságokhoz irányítja az „esetleges papságunkat is érintő, törvénysértést vagy bűncselekményt megfogalmazó vádakkal" operálókat.

Wildmann feltárja, hogy baráti hangnemben írt levele harmincéves ismeretségükön alapult, és korábban éppen Ternyák érsek úr osztott meg vele „bizonyos információkat". Szerinte azzal, hogy az akkori vatikáni méltóságnak számító érsek a bűncselekményekkel meggyanúsítható érintetteket figyelmeztette a hatóságok helyett, bűnpártolást követett el, lehetővé téve ezáltal a „bizonyítékok megsemmisítését és a tanúk megfélemlítését".

A főszerkesztő elmondja önmaga védelmében, hogy az iránymutató egyházi dokumentumok és gyakorlat ilyenkor szigorúan az egyház belügyének tekintik a kivizsgálást, és kifejezetten tiltják az állami hatóságok bevonását. Vagyis ő nem fordulhatott világi szervekhez, de az érsek, mint a Papi Kongregáció titkára, megindíthatta volna a belső eljárást. Példát is citál az egyházi gyakorlatból, méghozzá XVI. Benedek pápa esetét, aki csupán megfosztotta hivatalától, és nem jelentette fel a hatóságoknál Marcial Maciel Degolladót, a mexikói Krisztus Légiója rend alapítóját, amiért az szexuálisan bántalmazta a rábízottakat.

Wildmann szerint a katolikus egyház körüli pedofília-botránysorozat bizonyítja, hogy „gyakran épp az egyházi szervek próbálták meg elhallgattatni az áldozatokat, nem egyszer hazugnak vagy az egyház ellenségeinek állítva be őket". Éppen ezért tartja cinikusnak és saját felelőssége előli menekülésnek az érsek nyomozóhatóságokra vonatkozó javaslatát, amely „semmibe veszi a sértettek érzékenységét és méltóságát", és alkalmas arra, hogy az „egyházba vetett bizalmat megingassa".

Forró téma

Aki mégis megpróbál valamilyen figyelemfelkeltő „civil kezdeményezéssel" előrukkolni a katolikus egyház papjainak viselt dolgaival kapcsolatban, az könnyen úgy járhat, mint azok a honlapkészítők, akik a Magyarországi Katolikus Egyházban szolgálatot teljesítő melegeket próbálták lajstromozni. A portálnak azóta nyoma veszett, viszont a Népszabadság többször is foglalkozott a nyomtatott változatból következő problémákkal. A szerkesztők négy egyházmegyére láttak rá, melyekből huszonöt papot (köztük három püspököt) névvel és fotóval tártak a nyilvánosság elé.

A weblap frissítéseiből arra lehetett következtetni, hogy a gyűjtögetés folyamatosan zajlott, hiszen rendszeresen bukkantak fel új „barátok", akik a szerzők szerint még így is csak töredékét képezték a tényleges felhozatalnak. A kommentáló szövegek többek között egy egyházi alkalmazásban álló meleg orgonaművésszel és a „papi homoszexualitás meleg-ágyának" titulált egyik egyházmegyével foglalkoztak.

Az ügyben Beer Miklós váci és Spányi Antal székesfehérvári püspök is feljelentést tett. Előbbi később ejtette a vádat, utóbbi pedig jelen állás szerint nem tudja bizonyítani, hogy valóban azok készítették a honlapot, akiket bíróság elé állítottak. A vádlottak tagadják bűnösségüket, azt viszont elismerik, hogy álnéven többek között a váci püspöknek is elküldték a weboldal linkjét.

További belföldi híreink