Belföld

2010-02-22 07:33:59

1,5 millió magyar iszik rákkeltő vizet

Hazánk tavaly év végéig kapott haladékot a tisztításra, ám hiába a temérdek uniós pénz, sok településen még a pályáztatás sem kezdődött el. Ha nem lesz változás, jön a zacskós víz és a lajtos kocsi.

1,5 millió magyar iszik rákkeltő vizet

Az arzén a legmérgezőbb hatású félfém. Megtalálható a tengeri élőlényekben, bizonyos növényekben, és sajnos hazánk nagy részén a csapvízben is. Ez az egyetlen olyan világszerte széles körben előforduló természetes anyag, amelynek rákkeltő hatása egyértelműen bizonyított. A hosszan tartó, vagy nagy mennyiségű arzénterhelés hatására többek között tüdőrák, bőrrák, veserák, vagy fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A probléma hazánkban másfél millió embert érint.

Határérték felett

A WHO 10 µg/literben (mikrogramm) határozta meg az ivóvízben megengedett határértéket, amelyet az Európai Unió is átvett és 2003. december 25-től ez minden tagállamra kötelező. Hazánkban a nyolcvanas években kezdték felismerni az arzén egészségre káros hatását, ekkor azonban még a ma már bizonyítottan mérgező 50 µg/literes határérték elérése volt a cél. Egy felmérés során kiderült, hogy 400.000 ember még ennél az értéknél is magasabb arzéntartalmú vizet fogyasztott. A következő évek során nagy erőkkel folyt a vizek megtisztítása, de a mai napig nem sikerült elérni az EU által előírt 10 µg/liter értéket.

Annak ellenére sem, hogy hazánk 2009. december 26-ig kapott erre haladékot és ennek megvalósításához 240 milliárd forintos EU-s támogatás is járt, amelynek felhasználásához azonban 10 százalékos önrészt kell(ett volna) az adott önkormányzatoknak előteremtenie. (A határidőt Magyarország igyekezett meghosszabbítani, többek között arra hivatkozva, hogy aki tengeri halat fogyaszt, annak sokkal több arzén jut a szervezetébe. Azóta azonban kiderült, hogy a halakban szerves arzén van, ami nem káros olyan mértékben a szervezetre.)

1,5 millió ember veszélyben

Információink szerint jelenleg a rendelkezésre álló pénzből összesen kettő milliárd került felhasználásra. A Környezet és Egészség Operatív Program (KEOP 1.3.0.) már be kellett volna fejeződjön, ehhez képest sok helyen még a pályázatok elkészítése sem történt meg. Így hazánkban jelenleg majdnem másfél millió ember iszik egészségére ártalmas vizet, egészen addig, míg a jogszabályi rendelkezések következtében meg nem tiltják azt. Ebben az esetben egy 2001-es kormányrendelet értelmében az ivóvíz ellátást zacskós vízzel (legalább napi 3 liter/fő), vagy lajtos kocsival (napi 5 liter/fő) kell megoldani.

Az, hogy ezt kinek a költségére, nyitott kérdés. Az önkormányzatok feladatai közé tartozik az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a kormányrendelet nevesíti is a helyi önkormányzatot, ugyanakkor a vízminőség biztosításához a környezetvédelmi tárcának is igen sok köze van. További problémákat jelenthet, hogy az EU minden bizonnyal nem nézi jó szemmel az előírások megszegését, így joggal számíthat hazánk szankcióra.

Egymásra mutogatnak

A probléma leginkább a Dél-alföldet és Borsod megyét érinti, de az ország teljes területén találhatók elszórva veszélyeztetett települések. Az itt élők eddig is ki voltak téve a kockázatnak, amelynek hatásai évek, évtizedek múlva jelentkezhetnek – sokat mondó statisztikai adat, hogy a leginkább érintett területeken a tüdőrákban megbetegedettek aránya egy ötödével haladja meg a nem fertőzött területeken élők közötti betegek számát -, mégsem tudtunk az elmúlt majdnem tíz évben jelentős előrelépéseket elérni az ügyben.

A 2001-es kormányrendelet tételesen felsorolja azon településeket, ahol probléma van a határérték túllépésével, a minisztériumok évek óta egymásra mutogatnak, amikor a megtett intézkedéseket firtató kérdéseket tesznek fel nekik.

További belföldi híreink