Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2010-02-02 07:33:59

Hagyó leverekedte magát a balos térképről

Egy 2007-es hatalomátvétellel lett Hagyó Miklós Budapest első szocialistája, és egy alaposan összerakott kerületi szövetségnek köszönhetően saját játszóterévé alakította a fővárost. Budapest segítségével próbált az országos szocialista politika szürke eminenciásává válni, ám az MSZP régi gárdája és a vidék egy része nem kért belőle.

Hagyó leverekedte magát a balos térképről

Ennek ellenére a főváros meghatározó alakja maradhatott volna, ám rávallott a BKV két korábbi vezetője, így az MSZP azt szeretné, hogy Hagyó áprilistól egyszerű párttagként folytassa tovább. Hagyó viszont nem szeretné, és ha nem enged, újabb szocialista háború robbanhat ki: egy éven belül a negyedik.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy vörös város, úgy hívták Budapest. Ez a város volt a baloldal kasszája, bázisa, meghatározó ereje. Pontosabban csak részben meghatározó ereje, mert egységes soha nem lett, kerületi várurak és országos vezetők érdekei szabdalták. Aztán a 2006-os önkormányzati választások után besétált a városháza kapuján egy jász legény, úgy hívták, Hagyó Miklós, és elkezdte egybekalapálni a forrásokat és a budapesti szocialistákat. Főpolgármester-helyettesként ő fogta egybe a budapesti közműcégeket, a fővárosi párt szürke eminenciásaként pedig 17 kerületet kovácsolt szövetségbe. Két év alatt elsősége megkérdőjelezhetetlenné vált, aztán tavaly nyáron kiborult a BKV-bili, és most úgy tűnik, Hagyó Miklós áprilistól legfeljebb csak turistaként jár a Parlamentben, mert még országgyűlési képviselő sem lesz.

A régi gárda alkonya

A fővárosi politikai hatalomátvétel 2007 februárjában vált láthatóvá. A 2006-os önkormányzati választások után az MSZP Hagyó Miklóst és Gy. Németh Erzsébetet, az MSZP korábbi fővárosi frakcióvezetőjét jelölte főpolgármester-helyettesnek. A poszt egy, az önkormányzati választásokat megelőző megállapodás eredményeképp járt volna Gy. Némethnek, az erről szóló paktumot a két budapesti balos erőkör kötötte. (Az egyezséget egyrészről Steiner Pál, jelenlegi frakcióvezető, Hagyó, Burány Sándor, jelenlegi budapesti szocialista elnök, illetve Horváth Csaba alelnök csapata hozta tető alá Gy. Némethtel, Hunvald György VII. kerületi, jelenleg börtönben ülő polgármesterrel, valamint Somlyódy Csabával, a fővárosi szocialista gazdasági alelnökkel, Molnár Gyula volt budapesti elnökkel, azaz a régi fővárosi gárdával.)

Demszkyvel fúrtak szocialistákat szocialisták

Ám Demszky Gábor főpolgármestert hidegen hagyta a kompromisszum, és megtagadta, hogy Gy. Némethet helyettesévé emelje. Városházi pletykák szerint Demszky többek között a Hagyó-kör biztatására cselekedett így. Annyi biztos, hogy Gy. Németh mögül kihátráltak (látszat)szövetségesei, így végül kénytelen volt feladni főpolgármester-helyettesi ambícióit. Visszalépése pontot tett a fővárosi szocialista elitek pozícióváltásának végére. Ugyanis ezzel párhuzamosan a fővárosi MSZP 2007 februári tisztújító gyűlésén nemcsak a királyt (elnök) és a tiszteket (alelnökök) cserélték le, de gyakorlatilag az összes régi figurát levették a tábláról.

Az önmagukat inkább progresszíveknek nevező, mások által "ifjú törököknek" aposztrofált társaság egyébként már 2007-ben sem volt olyan ifjú - 2002 óta erőteljesen jelen van a budapesti pártéletben. Steiner Pál az előző ciklusban az V. kerület polgármestere volt, Horváth a II. kerületé, Burány régóta Dél-Budapest erős embere, Hagyó XII. kerületi elnök. Utóbbi jó helyről startolt, hiszen egy olyan kerületet választott bázisául, amit a szocialisták eleve esélytelennek könyveltek el, így vezető helyeiért nem tülekedtek. Jól szereplő elnökként kijárt neki 2002-ben egy befutó hely a párt országos listáján. Közben folyamatosan építkezett, barátkozott - például az Országgyűlés gazdasági bizottságában, amelynek elnöke Puch László. Aktív volt az előző ciklus első felében komoly politikai súlyt képviselő, a szocialisták fiataljait tömörítő Mozaik Klub létrehozásában.

Gyula benézte

A Hagyó-Steiner szövetség sem új keletű - az előző fővárosi tisztújításkor még ők segítették a 2007-ben megbuktatott Molnár Gyulát az elnöki székbe. Ám a 2004-es és a 2007-es szituáció között volt egy markáns különbség. A 2006-os önkormányzati választásokig több szövetségi kör élt és virult a fővárosban, a jelenlegi Hagyó-csapaton kívül fajsúlyos szereplő volt Somlyódy, Gy. Németh, Hunvald gárdája. Így Molnár megtehette, hogy "független erőként" ingázott a két kör között, hiszen bárhova "járt", volt mögötte bázis. Azonban a 2006-os önkormányzati választásokat megelőző listaállítás idejére a Hagyó-csoport egyrészt megerősödött, másrészt kiegyezett riválisaival, így létrejött egy többé-kevésbé kompromisszumos lista.

A kompromisszum azért jó, mert fel lehet rúgni

Ez azt jelentette, hogy a névsor mintegy 40-40 százalékban a két tábor stabil embereiből állt, míg 20 százaléknyi volt a bizonytalansági tényező. Ez a 20 százalék azonban szép lassan átszivárgott az "újak" térfelére, többek között azért, mivel Hagyó és Steiner időközben elfoglalhatta a főpolgármester-helyettesi, valamint a fővárosi küldöttgyűlés frakcióvezetői székét, míg riválisaik tisztség nélkül maradtak. Ráadásul Molnár elkövetett egy taktikai hibát: a 2006-os önkormányzati választásokat megelőzően túl sokáig lebegtette, hogy indul-e főpolgármester-jelöltnek, illetve amikor az MSZP beállt az SZDSZ mögé, azt erőltette, hogy csináljanak belőle amolyan "szuper főpolgármester-helyettest". Ez viszont Molnár túlzott megerősödését jelentette volna, így a kisebbet markoló Hagyó sikeresen beelőzhette egy sima, de erős főpolgármester-helyettesi poszton.

Szövetségbe forrt kerületek

A hatalomváltás után pedig elkezdődött az építkezés két éve. Első körben a kerületekben kellett egységet teremteni, ez többé-kevésbé sikerült is. A fővárosi MSZP-sek úgy számolnak, hogy a 23 kerületből öt-nyolc kerület nem kötelezte el magát sehova, őrzi függetlenségét például a Tóth József vezette XIII., a Molnár Gyula által irányított XI., vagy éppen a VI. is. Hagyó mintegy 6-8 kerületet tudhatott maga mögött. A Burány dominálta dél-pesti lobbi pedig 4 kerülettel kalkulálhatott. (Ez a szövetség egyébként kitart, legalábbis a budapestiek 2009 decemberi tisztújítása után nem változott érdemben a 2007-ben összeállt elnökség.)

Nagy emberek, nagy megyék

Az, hogy a budapesti párt fővárosi ügyekben egy irányba húzott, még nem jelentette automatikusan, hogy az országos szocialista porondon is egységesen lép fel. Ugyanis Budapest számos balos prominens területi bázisa, itt gyökerezik például Lendvai Ildikó pártelnök, vagy Kiss Péter alelnök. Ahhoz, hogy a 650 fős kongresszuson a mintegy 140 tagot delegáló főváros egységesen lépjen fel, az ő befolyásukat is vissza kellett volna szorítani, ugyanis különböző számítások szerint a budapesti kongresszusi küldöttek mintegy 40 százalékát képesek befolyásolni. Ráadásul a régi nagyok megyei szövetségi rendszere is meglehetősen erős, mégpedig a nagy megyékben (lásd: Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg). Márpedig az MSZP működési mechanizmusa olyan, hogy az, aki két nagy megyével és Budapest egy részével összefog, irányíthatja a kongresszust.

A vidék megfektette Budapestet

A Hagyó-féle Budapest (amiről azt kommunikálták, hogy egységes), a régi szövetségi rendszerek ellensúlyozásaképpen szintén megyei koalíciót próbált kovácsolni a kisebb megyékből, és ezzel fellépni a 2009-es márciusi kongresszuson. Ahol azonban kiderült, hogy Budapest nem egységes: a Hagyó nevével fémjelzett társaságnak egyetlen érdemi személyi változást sem sikerült átvinnie, lényegében egyetlen új elnökségi tagot sikerült a vezérkarba juttatni. Ám arra jó volt a kongresszus, hogy szembe fordítsa az új Budapesttel a nagy megyéket, illetve kirajzolódjon egy világos frontvonal a Gyurcsány Ferenc leköszönése után megmaradt egyetlen erőközpont (Lendvai, Kiss, Szekeres Imre elnökhelyettes) és Budapest között.

Bekapták a csalit

A főváros új csapata, az ifjú generációval közösen tavasszal újra lendületet vett, és olyan helyzetet próbált teremteni, hogy a július elejére összehívott kongresszus bizalmatlansági szavazással vegye le vagy tartsa a helyén az MSZP-elnökségét. Azonban a régi gárda ügyrendi és megosztó taktikával kicsontozta az ifjak javaslatát, és olyan posztokat (delegáltak az országos választási bizottságban, fiatal miniszterelnök-jelölt, stb.) ajánlott, melyek visszautasítása után úgy tűnt volna: Budapest és az ifjak semmi mást nem akarnak, mint hatalomátvételt. Közben pedig a háttérben megszervezték a nagy megyéket, így Budapest megint csak egyedül maradt a júliusi kongresszuson.

Budapest behúzódott csigaházába

Ami után kipattant a BKV-botrány. Hogy igaz-e, vagy sem, arról csak találgatni lehet, de állítólag a közlekedési tárca vezetője szocialista háttértámogatással ment csínbe a BKV-t felügyelő Hagyóval. (A pletykák Szekerest nevesítik támogatóként, de az MSZP-elnökhelyettese szerint ilyesmiről szó sincs.) Annyi biztos, hogy BKV-ügy rendesen amortizálta Hagyó elfogadottságát, és legális alapot biztosított hátrébb húzására. Főpolgármester-jelölti ambícióit Hagyó viszonylag gyorsan temethette, ám a botránynak pozitív hozadéka is volt: jó időre rázárta Hagyóra a fővárosi szocialistákat. Mindeközben Budapest taktikát váltott, és belül kezdett takarítani, készülve az önkormányzati választásokra. Az országos központhoz tartozókat (például Hajdu Sándort a XV. kerületből, vagy Donáth Lászlót Óbudáról), hiába hozták többször is egyéni körzetüket, kisöpörte a jelölti listáról, és saját embereit tette a helyükre. A változások lényege, hogy a szocialista párt egy vereség után úgyis csak Budapestről tud építkezni, így azt, ha egy-két kerület el is veszik a személycserék miatt, bőven ellensúlyozza, ha gyakorlatilag Budapest dönti el, milyen is legyen az új párt.

Annyi a pozitív kommunikációnak

Csakhogy miután Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV két korábbi vezetője terhelő vallomást tett Hagyóra, így a párt úgy érezte, szabadulni kell tőle. Hagyó kedd reggelig kapott időt, hogy eldöntse, leszáll-e a budapesti országgyűlési lista harmadik helyéről, azaz április után országgyűlési képviselő sem lesz. A volt főpolgármester-helyettes azonban maradni kíván, így a budapesti elnökség nyilvánosan kérte, hogy menjen. Ám ha Hagyó kitart, össze kell hívni a szocialisták fővárosi küldöttgyűlését, ahol kerületi szövetségesei akár fenn is tarthatják a listán. Mindenesetre a kommunikációs kegyelmi állapot már elmúlt, az MSZP nem tudja úgy eladni a történetet, hogy a párt érdekeit szem előtt tartó Hagyó Miklós nem kívánt tehertétel lenni a kampányban, és távozott. Sőt, ha Hagyó továbbra sem enged, akkor újabb szocialista háború robbanhat ki: egy éven belül a negyedik.

atv.hu / Nagy B. György

Ajánlom

További belföldi híreink