Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2008-10-12 16:00:25

Ma is 18 ezer gyerek éhezik hazánkban

A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt, 40 százaléka pedig a Magyarországon érvényes létminimum alatt.

A „Gyermekszegénység elleni küzdelem állása 2008-ig” című dokumentum szerint a jelentős kormányzati erőfeszítések ellenére 2007-ben sem sikerült megállítani a probléma mélyülését.

Érdekesség, hogy míg a teljes népesség vonatkozásában csökkent, a gyermekesek körében nőtt a szegénység. És bizony a családtámogatási rendszer önmagában kevésnek bizonyult a probléma kezelésére, a gyermekek szegénységének alakulásában továbbra is jelentős szerepe van a szülők munkanélküliségének. Egy szintén 2007-ben készült kutatás segítségével bizonyítottá vált, hogy a rendszeres szociális segély „ellenösztönzi” a munkavállalási kedvet.

Ráadásul sem a bölcsődei, sem az országosan jóval nagyobb arányú óvodai lehetőségek nem jelentik automatikusan azt, hogy a szülők eleget tudnak tenni törvényi kötelezettségeiknek, és beíratják a gyereket. Sokszor akadályozza őket például a nincstelenség miatt hiányzó ruha, cipő, és persze nem ritkán az óvodai dolgozók, illetve más szülők velük szemben tanúsított negatív magatartása. 

Márpedig ez a nélkülözés sok gyermek napi élelemadagját is veszélyezteti. A Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy Magyarországon 18 ezer óvodás és általános iskolás korú gyermek éhezik napi szinten. Király Gábor azokat sorolja közéjük, akiknek az iskolai, óvodai vagy önkormányzati ingyenes ellátáson kívül semmilyen lehetőségük nincs, hogy tisztességes étkezésben részesüljenek. Mint mondja, az elmúlt négy évben nem emelkedett az éhező gyerekek száma, ám az utolsó fél évben látványos, 5-10 százalékos romlás mutatkozik, főleg az északi és a keleti régiókban. Mindez elsősorban az önkormányzati túlköltekezéseknek tudható be szerinte, mivel a szűkös költségvetésből nem sok szociális programra futja. Ezért sem számít manapság ritka kivételnek az egyik baranya megyei iskolában tapasztalt jelenség, hogy menzaosztáskor általában két sor áll az ebédlőben: az egyikben azok várakoznak, akiket befizettek a szüleik, a másik sor nebulói pedig a maradékot várják.

A nehéz sorsú gyerekek baját még tovább tetézi a közműszolgáltatók sokszor teljesen antiszociális magatartása is. A Szabolcs megyei Biri település iskolájában, illetve óvodájában például azért ülnek már egy hónapja nagykabátban a gyerekek, mert az energiaszolgáltató cég tartozás miatt kikapcsolta a gázt. Az önkormányzat kasszája üres, így a 80 vacogó kisgyerek kilátásai nem túl rózsásak a mínuszok közeledtével.

Egyébként a közműtartozás az egyik legerősebb kényszerítő tényező arra, hogy a szülők uzsorakölcsönhöz folyamodjanak. Egy szociális munkások beszámolói alapján készített gyorsjelentésben olvashatunk arról a kelet-magyarországi anyukáról, aki a rendszeres jövedelem hiánya miatt kamatos kamatra vett fel kölcsönt, ám amikor nem tudta megadni a tartozását, az uzsorások prostitúcióra kényszerítették. Életvitele miatt ezt követően már nem tudta ellátni a gyermekeit, így végül lakhatásuk is veszélybe került.

Ha a legoptimistább számításokat alapul véve feltételezzük, hogy az uzsorakamat csak a legszegényebbeket sújtja, akkor is csaknem félmillió emberről beszélünk, akik vagy áldozatai az uzsorásoknak, vagy a közvetlen környezetüket érinti a veszély. A szegénységben élő családok azonban egyre gyakrabban fordulnak olyan legális pénzkölcsönzőkhöz is (például a PROVIDENT), amelyek hivatalosan 70 százalék körüli, ténylegesen azonban akár több száz százalékos kamatra adnak kölcsönt. Az eddigi kutatások szerint a szegény gyerekes családok majdnem negyede vett fel ilyen kölcsönt.

Hetek

Ajánlom

További belföldi híreink